A 2022-es országgyűlési választásokat megelőzően a Civil Kollégium Alapítvány több szervezet bevonásával indított egy programot azzal a céllal, hogy minél több emberhez eljusson, illetve cselekedjenek is annak érdekében, hogy melyek a demokratikus és tiszta választás feltételei, ezek hol sérülhetnek, és mit tehetünk állampolgárként a választási visszaélések megelőzéséért vagy leleplezéséért.

Mozgósítás mellett a választások tisztaságának őrzése

A Civil Kollégium Alapítvány (CKA) a korábbi választások idején is igyekezett hozzájárulni a választások sikerességéhez, a magasabb választói részvételhez. Korábban a fókusz főleg arra esett, hogy a különböző közösségek, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok ügyei, érdekei láthatóvá váljanak a nyilvánosságban és a választásokon induló jelöltek számára. 2022-ben a fókuszt máshová helyeztük: a választások tisztaságának védelmére. Arra törekedtünk, hogy több szervezet bevonásával minél több emberhez eljusson annak a híre, hogy melyek a demokratikus és tiszta választás feltételei, ezek hol sérülhetnek, és mit tehetünk állampolgárként a választási visszaélések megelőzéséért vagy leleplezéséért, továbbá arra, hogy a visszaéléseknek legyen jogi követkeménye. Fontos célmaradt, hogy a választásokon magas legyen a részvétel, minél több állampolgár kinyilvánítsa akaratát. ésezt minél inkább szabad akaratukból tegyék, mert tapasztalataink szerint a szabad akarat sok helyen sérül.

Szakmai előkészítő munka és együttműködés

2021-ben egy zártkörű műhelysorozattal indult a választások tisztaságának megőrzéséért szervezett program, a műhelyekre a Political Capital, a TASZ, a Közélet Iskolája, a Számoljuk Együtt Mozgalom, az Unhack Democracy, a K-Monitor munkatársait és olyan politológusokat vagy aktivistákat hívtunk, akik a korábbi években már foglalkoztak a választási visszaélések témakörével. A műhelysorozat után interjúkat készítettünk az ország több pontján, igyekeztünk megtalálni azokat a helyi csoportokat, szervezeteket, akik a kampány során együttműködhetnek velünk.

Végül egy szűkebb szövetség született: a CKA, a Political Capital, a TASZ és későbbi csatlakozóként az aHang együttműködésében. A koalíció munkáját a Közélet Iskolája képzéstervezéssel és trénereivel segítette. Megállapodtunk a kampány konkrét céljaiban, eszközeiben, a kommunikáció kereteiben (a kampány alatt közösen, és egymásra hivatkozva külön-külön is végeztek nyilvános kommunikációt a szervezetek), és abban, hogy melyik szervezet milyen humán- és anyagi erőforrásokkal tud hozzájárulni a munkához. Megegyeztünk a belső kommunikáció eszközeiről, a döntéshozatal kereteiről és arról, hogy milyen módon tartjuk a kapcsolatot külső szereplőkkel: a témával foglalkozó további szervezetekkel, politikai szereplőkkel. Külső partnerként továbbra is rendszeresen egyeztettünk a szavazatszámlálókat toborzó szervezetekkel: a Számoljunk Együttel, az Unhack Democracyve és a 20K-val. A poltikai pártokkal közvetlen együttműködést nem vállaltunk, tevékenységünk során függetlenek voltunk, de képzéseink számukra is elérhetőek voltak, ahogy bárki számára, mivel nyilvánosan hirdettük a képzési alkalmak jelentős részét.

Konkrét célként azt fogalmaztuk meg, hogy közös munkánkon keresztül megismertessük a magyar társadalmat a választási visszaélések különböző formáival, azok elkerülésének lehetőségeivel, és csökkentsük a visszaélések társadalmi elfogadottságát. Helyi közösségeket, aktivistacsoportokat kerestünk és verbuváltunk arra, hogy a választás napján konkrét utcai jelenléttel, megfigyeléssel igyekezzenek őrizni a választás tisztaságát.

A következő tevékenységekkel készültünk a választásokra: képzések helyi csoportok, aktivisták, aktív állampolgárok számára, helyi fórumok és beszélgetések, honlap és kommunikációs kampány, aktivista hálózat szervezése és felkészítése a választás napjára. Online képzéseinken több, mint 300 ember vett részt 2021 novembere és 2022 márciusa között, 11 fórumot szerveztünk (amire külön pályázaton nyertünk támogatást a Gyökerek és Szárnyak Alapítvány segítségével). A fórumokra változó létszámmal jöttek el az emberek. Ott, ahol fellépő énekes is volt (Leila) nagyobb volt az érdeklődés. 25 fős és 200 fős eseményünk is volt. A téma érzékenysége miatt nem kértünk aláírást, jelenléti ívet, mert az sokakat távoltartott volna az eseménytől – ez egyébként önmagában is tünet.

A honlap és a közösségi média-kampány mellett megjelentünk a legfontosabb országos hírportálokon, az ATV és az RTL Klub adásaiban, a Klubrádióban, a Partizánon és Juhász Péter műsorában is.

A választás napján 9 megyében és Budapesten 3 helyszínen dolgoztak az aktivisták, országosan 65 településen, 90 helyszínen fordultak meg a választás napján. Emellett 15 jogász közvetlenül aktivistacsoportokkal együttműködve, sokszor terepen dolgozott, míg 7 jogász a központi, bárki számára elérhető forródróton keresztül fogadta a hívásokat, emaileket. 11 esetben nyújtottunk be választási kifogást visszaélések miatt. 6 helyszínen tettünk rendőrségi feljelentést.

Tapasztalataink alapján a települések legalább 80%-ra igaz az, hogy kormánypárti szavazókkal találkoztunk, akik februárban is erősen az akkori kormánnyal szimpatizáltak, a háború kitörése után pedig már végképp elköteleződtek. Azt gondoljuk, ez azért is van, mert az ellenzék és képviselőjelöltjeik nem ismertetik meg magukat a kisebb településeken, nincsenek jelen, így nincs kapcsolattartás, ismertség, bizalom. Rengeteg településen a lakosok nem is ismerik őket.

A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy mi is a szavazatvásárlás és annak különböző arcai hogyan jelennek meg a kampányidőszak alatt, sőt többen be is számoltak arról, hogy őket mivel befolyásolják a szavazatért, és nagyon örültek, mikor praktikákat osztottunk meg velük, hogy hogyan tudják kijátszani a szavazatvásárlókat és védhetik meg magukat. Szerencsére már van olyan település, ahol jelen van az ellenállás a visszaélésekkel szemben: a helyi lakosok arról számoltak be, hogy már az előző választás ideje alatt nem hagyták magukat befolyásolni, saját döntésük szerint éltek választójogukkal. Következtetésünk, hogy célt érjünk, nem csak a kampányidőszak alatt kell ezzel foglalkoznunk, hanem azon túl is, hiszen bizalmat kell építenünk – tartós jelenlétre van szükség. A szavazatvásárlókat sajnos nem sikerült megállítani, azonban elbizonytalanítani, megzavarni többször is sikerült fórumokkal, kommunikációval és a konkrét, választásnapi jelenlétünkkel.

A visszaélések formái

Magyarországon sajnos évtizedek óta használnak a politikai szereplők olyan eszközöket, amelyekkel méltatlan módon befolyásolják az embereket, hogy kire adják le a szavazatukat. Ilyen a munkahely (jellemzően közmunka) ígérete vagy munkahely elvesztésével való fenyegetés (ez a közszféra mellett már máshol is jellemző), idősek otthonában a gondozottak befolyásolása, illetve, ha egy település vagy közösség befolyásos embere mondja meg, hogy kire „kell” szavazni. Büntetőjogi következményekkel járhat a szavazók kényszerítése vagy anyagi ellentételezése: ajándékozás, szociális juttatások megvonásával való fenyegetés, vagy konkrétan a szavazatok vásárlása a választás napján. Sajnos kevés az ilyen ügyben születő bejelentés, feljelentés és még ritkább a számonkérés.

1. A választás napján tapasztalt visszaélések típus szerint (részletek a szervezetek szakmai összefoglalójából): Utaztatás

Illegális választási mozgósítás valósul meg, ha választópolgárokat legalább 9 utas utazására alkalmas személygépkocsinál nagyobb járművel (busz) szállítják a szavazóhelyre. De illegális mozgósításra ad gyanút az is, ha egy autó a nap folyamán rendszeresen fordulva nyújt ilyen „szolgáltatást”. A választási eljárásról szóló törvény értelmében kifejezetten tiltott ennek a „szolgáltatásnak” a nyilvános hirdetése, függetlenül a jármű kapacitásától: a tilalom célja a leginkább kiszolgáltatott csoportok védelme, a választási eljárásban való önkéntes részvétel biztosítása.

A választás napján majdnem minden aktivistánk látott olyan gépjárműket, amelyek rendszeresen fordulnak a szavazókörök előtt, és ezek között voltak köztulajdonban lévő gépkocsik is. Kétséget kizáróan a szervezett szállítás volt a leggyakoribb nyilvánosságra került visszaélés-típus, amit az aktivisták érzékeltek. Attól függetlenül, hogy ez nem bűncselekmény, még jogsértő: a választási eljárásról szóló törvény rendelkezéseibe ütközik.

Hortobágyon már a választást megelőző napokban érkezett bejelentés arról, hogy Tanyajárat néven menetrendszerű buszjáratot hirdetett meg a Hortobágyi Önkormányzat a választás napjára, hogy ezzel szállítson szavazókat. Olyan felhívás került ki az önkormányzat honlapjára, mely kifejezetten a szavazóhelyiséghez szállítást ígérte önkormányzati szervezésben, ami egyértelmű jogsértés. A Hajdú-Bihar megyei 5. számú országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál tett kifogás után szombaton (április 2-án) eltiltották ettől az önkormányzatot, de vasárnap reggel a Tiszta szavazás program helyi őrszemei mégis választók szállításáról tettek bejelentést. Választásnapi bejelentésünk eredményeképpen délelőtt 10 körül abbamaradt a szállítás.

Hasonló eset történt a Baranya megyei Helesfán, ahol szintén önkormányzati tulajdonban lévő kisbusz vett részt szavazók szállításában a délelőtti órákban. A kifogást az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság (OEVB) elbírálta, jogsértést állapítottak meg. Alsó- és Felsőzsolcán is a választási bizottság jogsértést állapított meg kisbuszos szállítások miatt.

További bejelentéseket tettünk Gyöngyösön, Farkaslyukon, Tiszavasváriban, Nyírbátorban, ahol bejelentéseinket elutasította a Választási Bizottság. Erre általában azért került sor, mert a szállítás több fordulóban személyautóval történt, ami nem sérti a törvény betűjét – ugyanakkor a törvény alapelveit igen, hiszen a szabály kijátszása történik ilyenkor, ami a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét jelenti. Ez utóbbi érvelést nem fogadták el a bizottságok.

2. Ajándékozás

A választók befolyásolásának, és így bűncselekménynek, a választási eljárási törvénybe ütközőnek tekinthető az is, ha a választók a szavazás előtt ajándékot, kapnak a jelölttől vagy jelölő szervezettől (függetlenül annak értékétől). Fontos, hogy a kampányban kisebb ajándékok átadása megszokott és nem jogsértő, de ha az ajándékot a „megfelelő” helyre húzott iksz ellenében adják át, akkor még jogsértésről beszélünk.

Makón április 3-án délelőtt két szavazókör előtt őrszemeink arra lettek figyelmesek, hogy kora reggeltől 2-3 autó órákon keresztül visszatérően megállt a két érintett szavazókör előtt, kiszálltak belőle szavazni igyekvő emberek, majd a szavazás után a szavazóköröktől nem messze lévő telekre szállították őket ugyanezekkel az autókkal. A helyi szavazók elmondása szerint azért ez a telek volt az autók célpontja, mert itt „a megfelelő helyre behúzott szavazatért 5 adag húst adtak a disznóvágásból visszamaradt húsokból” nekik. A Büntető Törvénykönyv szerint nem csupán az tekinthető bűncselekménynek, ha pénzért vásárolják meg az állampolgárok szavazatait, hanem az is, ha bármilyen anyagi ellenszolgáltatást (például élelmiszert) ajánlanak cserébe, emellett a választójogot érintő jóhiszemű joggyakorlás sérülése is felmerült az eset kapcsán. A szemtanúk úgy döntöttek, hogy rendőrt hívnak a Tulipán utcai szavazókörhöz és feljelentést tesznek. A rendőrök ki is mentek a helyszínre, azonban a szemtanúkat a helyi választási bizottsághoz irányították arra hivatkozva, hogy nem az ő hatáskörük intézkedni. A rendőrség eljárása problémás volt, hiszen azonnali intézkedési kötelezettségük lett volna annak érdekében, hogy a további törvénysértő cselekedetek elkövetését megakadályozzák, ezért a helyszínen lévő jogász a felettes szervhez fordult, ezután utasították a rendőrséget az eljárásra. A szavazatvásárlás miatt a választási bizottsághoz benyújtott kifogást nem bírálták el határidőben, így a Nemzeti Választási Bizottsághoz kellett fordulnunk, akik megállapították a jogsértést a döntés elmaradása miatt és kötelezték az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságot az eljárás lefolytatására. Ezután a bizonyítékok elégtelenségére hivatkozva elutasította a választási bizottság a kifogást. A Zala megyei Zalakomárban az utaztatás mellett a szavazatvásárlás ajándékozással megvalósuló formájának gyanúja merült fel, az aktivisták beszámolói szerint a szavazók a közeli kisboltba mentek a szavazás után, majd egyforma fehér táskákkal távoztak.

3. Szavazatvásárlás

Onga településen videófelvétel készült arról, hogy a helyi vegyesboltban ott tartózkodók a szavazatvásárlás részleteit vitatják meg: helyiek beszélgetnek arról, hogy ismeretlenek tízezer forintot fizetnek szavazatokért. A helyiek bevett gyakorlatként beszéltek a szavazatvásárlásról. A videón elhangzottak szerint a pénzt akkor adják oda a választónak, ha telefonnal készült fotóval bizonyítják, hogy az elvárt helyre húzták az ikszet. A országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságot azzal utasította el a kifogást, hogy nem derül ki a felvételből, hogy kinek a sérelmére vagy kinek az érdekében szándékoznak a szavazatvásárló cselekményt megvalósítani, továbbá nem derül ki a felvételből, hogy a szavazatvásárlás ténylegesen megvalósult volna, a Nemzeti Választási Bizottság pedig a benyújtott fellebbezést formai okból utasította el. A döntés azért kifogásolható, mert a jogsértéshez nem szükséges tudni, hogy kinek a javára vásárolják a szavazatokat, továbbá azért, mert a választási bizottságnak értesítenie kellett volna a rendőrséget, ami nem történt meg.

A fenti eseten túl több (Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei) településről jutott el hozzánk szavazatvásárlás gyanúját felvető esemény, azonban ezen ügyekben nem keletkezett értékelhető bizonyíték, enélkül pedig az ott élő források biztonsága érdekében nem számolhatunk be a teleülések megnevezésével.

4. Aktivistáink zaklatása

A Heves megyei Gyöngyösön a választási visszaélésnek tekinthető utaztatás dokumentálása közben érte fenyegetés az önkéntes őrszemeinket, az autójukat többször is megütötték. Az aktivisták rendőrt hívtak, bejelentést tettek. Hasonló eset zajlott a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Alsózsolcán, ahol vélhetően szintén utaztatás zajlott, aktivistainkat itt is megfenyegették a feltételezett elkövetők. Nagykállóban a nap folyamán többször is szidalmazták és fenyegették az aktivistáinkat. Makón a szavazókör előtt zaklatták az aktivistáinkat, kamerázták őket, fel akarták rúgni a pultjukat, miközben azt kiabálták: “mindenki szavazzon a Fideszre”. Az őrszemek itt is rendőrt hívtak.

Következtetések, megállapítások

A választási visszaélések mélyen gyökereznek a társadalmi viszonyokban, nem lehetséges őket kizárólag a választás napjára koncentrálva felszámolni. A választási visszaélések a helyi hatalmi rendszeren keresztül, elsősorban a szavazóhelyiségen kívül valósulnak meg – egy részük már a választán napját megelőzően, amikor a szavazók ajándékot és ajánlatot kapnak. Ezeket a visszaéléseket különösen nehéz leleplezni, hiszen a függőségi viszonyrendszerben a hierarchia magasabb pozícióiban lévők fenyegetést jelenthetnek azok számára, akik megtörve a helyi „normákat” jelentik a visszaéléseket, ráadásul az ajánlattételre, kifizetésre jellemzően nem közterületen kerül sor. A „kibeszélőket”, „árulókat” a különféle juttatások, előnyök megvonásával, vagy adott esetben fenyegetéssel, a közösségből való kizárással büntethetik. A választásokat megelőző időszakban folytatott beszélgetésekből kiderült, hogy a zárt hierarchikus viszonyokra épülő helyi hatalmi rendszerekben maga a választásokat megfigyelő tevékenység is kockázatot jelenthet a benne résztvevők számára.

Írásunk elején beszámoltunk róla, hogy a választópolgárok általában ismerik a szavazatvásárlás jelenségét, személyes tapasztalatuk is van ezen a téren. Ugyanakkor a választásokat megelőző terepmunka során, illetve a választások napján azt figyeltük meg, hogy a választási csalások, visszaélések, nem legális befolyásolási kísérletek egy része nem tudatosul az állampolgárokban, nem azonosítják ezeket a cselekményeket „csalásként”, még akkor se, ha a közvetlen környezetükben történnek. Annak érdekében, hogy növeljük az állampolgárok tudatosságát és csalások felismerésével, megelőzésével kapcsolatos ismereteit, nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a jövőben az érintettek felvilágosítására, tudatosságnövelésére, edukációjára.

A jelenlegi jogi keretek, eljárások nem teszik lehetővé a visszaélések elleni hatékony fellépést. A jelenlegi szabályozás a személyautókkal történő tömeges illegális mozgósítás szankcionálhatóságát, és így a szavazatvásárlás visszaszorítását nem biztosítja. A választási bizottságok jellemzően rendkívül nehezen teljesíthető követelményeket állítanak a bizonyítás terén a beadványozó számára: kétséget kizáró bizonyítást várnak el még a jogban teljesen járatlan, korlátozott erőforrásokkal rendelkező személyektől is.

Jelenleg szavazatszámláló bizottság tagja csak a jelöltek által delegált személy vagy az önkormányzat által választott tag lehet. Szükség van arra, hogy jelöltektől független személyek is választási megfigyelők lehessenek, és a szavazóhelyiségeken belül, civil szavazatszámlálóként vagy akár a szavazóhelyiségen kívül is dokumentálhassa, ha rendellenességet vagy konkrét visszaélést tapasztal.  Az Európai Unió országainak többségében biztosított a valóban pártoktól független civil állampolgári választási megfigyelés lehetősége. Szükség van Magyarországon is olyan civil választási megfigyelő szervezetekre, amelyek a jelöltektől függetlenül képesek felismerni és jelenteni a hatóságoknak a visszaéléseket. A választások tisztaságának általános elvét jobban szolgálja, ha olyan – nem csak nemzetközi, hanem hazai – megfigyelők is jelen vannak, akik pártatlanok és objektíven ellenőrizhető módszerekkel végzik a választási megfigyelést. Ráadásul ők képesek lehetnek arra, hogy a szavazóhelyiségen belüli és a szavazóhelyiségen kívüli eseményeket is összekapcsolják. A levélszavazással kapcsolatos anomáliákat figyelembe véve, ilyen független szervezetek működésére a határon kívül is szükség van, hiszen szavazatszámláló bizottságok hiányában a levélszavazás jelenlegi szabályozása számos lehetőséget ad a visszaélésekre.

 

Szerzők:

Bálint Mónika PhD., a Civil Kollégium Alapítvány ügyvezető igazgatója. Szociológusként kezdett közösségi munkába 2007-ben, Budapest nyolcadik kerületében. 2014 óta dolgozik közösségszervezőként, először a Magyar Szegénységellenes Hálózat munkatársaként. 2017 óta közösségszervező mentor és tréner a Civil Kollégium Alapítványnál, és 2021 óta a szervezet operatív vezetője. A részvételesig és az aktív állampolgári részvétel áll munkája fókuszában, így lett a C8 Civilek Józsefvárosért egyik alapítója, és önkéntesként több önkormányzati választásban tevékenykedett.

Döbrentey Dániel Budapesten él, jogász, politológus, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa, a szervezet Választási Jogi Programjának koordinátora. Emellett a politikai szabadságjogok teljes spekturmával, tehát a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát, a sajtó szabadságát, az információszabadságot, a gyülekezési jogot érintő ügyekkel is foglalkozik.