A Civil Kollégium Alapítvány (CKA) közel két éves (2018-2019) közösségszervező programjának záró kiadványa jelent meg 2020 nyár végén. A támogatott helyi- és regionális közösségszervezők, országos kampányok eredményei személyes interjúk és leírások révén tárulnak fel benne. Néhány jellemző részletet emelünk ki ehelyütt, ajánlva olvasóink figyelmébe a teljes kiadvány tanulmányozását.

A Maradjanak a FÁK a Rómain csoport a Római-part megvédéséért és felvirágoztatásáért dolgozik évek óta helyiek bevonásával. Legfőbb céljuknak a környezetbarát árvízvédelem biztosítását, illetve a Római-part közösségi tervezés útján megvalósuló rendezését, fejlesztését tekintik. A partra tervezett mobilgát és az azzal járó fakivágások elleni fellépés hívta életre a csoportot. Két, egymást követő közösségszervező program alatt hatékony kampányeszközökkel – demonstrációkkal, szakértő anyagokkal, közérdekű adatbekérésekkel, bevonó programokkal, bázisépítéssel – lényegében sikerült is megakadályozni.

A MátészalkaLeaks fő célja az, hogy a közösségszervezés módszerét felhasználva létrehozzon egy olyan közösségi magot Mátészalkán, amelynek megjelenített véleménye van a város és a megye közügyeiről, és azokat formálni is tudja. A helyi nyilvánosság megerősítése érdekében elindították a MátészalkaLeaks blogot, amely hiteles helyi információkkal látja el a városlakókat. Számos helyi ügy mellett legfőbb céljuknak a Mátészalka-Debrecen vasútvonal korszerűsítésének elérését tekintik. 2018 nyarának végén, a program indulásakor a MátészalkaLeaks csoport országos ismertsége igen nagyra nőtt a Csiga vs vonat akciójuk és az arról készült kisfilm jóvoltából. Egy következő kisfilmben Dr. Mosóczi László helyettes államtitkárt hívták meg egy szatmári ebédre azzal a kikötéssel, hogy a szakpolitikus vonattal érkezzen a városba.  Az elmúlt években megnyert ügyeik a Nyírmihálydi és Nyíradony állomások közötti szakasz felújítása; a Mátészalka-Debrecen vasútvonal Apafa és Nyírbátor közötti felújítása; menetidő csökkenést eredményező buszútvonal módosítások Mátészalka és Debrecen között; hajnali buszjárat indítása Mátészalka és Nyírbátor között.

Az Önállóan lakni-közösségben élni csoport 2017 októbere óta működik mozgássérült érdekvédelmi csoportként. Az ezt megelőző egy évben részvételi akciókutatást végeztek mely során számos rendszerszintű problémát feltártak mind az akadálymentes tömegközlekedés, mind pedig az önálló lakhatás vonatkozásában. Célul tűzték, hogy az elkövetkezendő években rendszerszintű válaszokat találjanak mindezekre úgy, hogy a mozgássérült emberek lakhatási lehetőségeit meghatározó jogszabályi környezetben próbálnak meg pozitív változásokat elérni. A 2018-19-es már a második közösségszervező programévük volt, az előző ciklusban megerősödött a csoport, amelyhez komoly muníciót adott a több érdekvédő csoporttal elért hatalmas közös győzelem, a 3-as metró teljes akadálymentesítésének kiharcolása.

Az Eleven Gyál 2016-ban az akkori közösség­szervezői pályázat keretében azért alakult, hogy az Eleven Emlékmű projekt helyi szinten is megvalósulhasson. Idővel azonban kiderült, hogy a helyi ügyek közös megoldása sokkal inkább kovásza lehet egy gyáli csoportnak. A csoport folyamatosan bővülő tagsága a helyi célokért végzett munka (akció, szereplés, konf­rontáció stb.) során találta meg azokat a közös értékeket, amelyek mentén igazi közösséggé formálódtak. A csoport a fő infrastrukturális ügyek mellett érzékenyítő, adományszervezői munkát is végez a városban. A csoport az év során a közvilágítás ügyében számos fórumon (lakossági fórumokon, fogadóórákon, közmeghallgatásokon, testületi üléseken stb.) megjelent, felszólalt és akciózott. Nagy nézettségű, az elégtelen közvilágítás okozta balesetekre figyelmeztető videókat készítettek, petícióztak és kreatív akciókat hajtottak végre (pl. vakrandevút szerveztek). Éveken át tartó, számtalan eszközt és mély szakértelmet felmutató kampányuk eredményeképpen 2020 elején ígéretet kaptak a gyáli közvilágítás rendezésére, amelyet a testület egyöntetűen megszavazott.

A budapesti Kiserdővédők/Van más út – Összefogás a Kiserdőért csoport legfőbb célja a Kiserdőn keresztül a Galvani híd forgalmát levezető út építésének megakadályozása, és ez­zel párhuzamosan az erdő mellett élő, a már egyébként is nagyforgalmú Határ út menti lakosok körülményeinek javítása, melyhez a közösség megerősítésére, a lakosság és a szé­lesebb nyilvánosság tájékoztatására és mo­bilizálására, valamint a döntéshozók figyel­mének felkeltésére volt elsődlegesen szükség. A József Attila-lakótelep és a Wekerletelep lakóiból szerveződött – valódi – közösség, melynek tagjai között környezetvédő és mérnök szakember, újságíró és helyi zöld politikus is megtaláható. A héttagú mag a program során 13-14 főre bővült, a moz­gósítható emberek száma több tucat, nagy nyilvánosságot kapott tevékenységüknek köszönhetően a szimpatizánsi kör több száz főre tehető, a Facebookon 2500 ember követi őket. A Kiserdővédők csoport nemcsak felfügesztette a Kiserdő kiirtását magában foglaló tervezést, de sok ember számára fontos hellyé, egy közösség otthonává is tette a területet.

A Város Mindenkié Pécs fő célja, hogy láthatóvá tegyék a lakhatási problémá­kat és azokra megoldásokat is kínáljanak, az érintetteket felvilágosítsák jogaikról és lehetőségeikről, a város lakóit pedig érzékenyítsék a témában. A csoport többszöri megújulás után hét, jórészt érintett aktív taggal stabilnak mondható, a holdudvar ennél szélesebb: körülbelül 15 főre lehet számítani szervezési és egyéb feladatokban. Az AVM Pécs a pesti anyaszervezetnek és saját munkájának köszönhetően egyfajta fogalom a városban, szimpatizánsi köre széles, több mint ezer ember követi tevékenységüket a Facebookon. A csoport nagy hangsúlyt fektet a tagok képzésére, az ismereteik bővítésére. A korábbi években rengeteg adatot gyűjtöttek és átfogó tudást szereztek a pécsi lakhatási helyzetről a közérdekű adatigénylések, kérdőívek, in­terjúk segítségével. Széles képet alkottak az intézményrendszer működéséről, és egy idő­re szövetségesekre leltek azon belül. Szakér­telmük a 2018-as májusi lakásrendelet mó­dosítása kapcsán lett a pécsi önkormányzat számára is egyértelmű, a helyi vezetés pedig szakmai egyeztető munkára hívta meg őket.

A Lépjünk, hogy Léphessenek! Közhasznú Egyesület érintett szülőkből álló közösség. A sérült gyermeket nevelő szülők korábban „láthatatlanok” voltak, és tehetetlennek érezték magukat. A közösen elért sikerek újabb és újabb tagokat aktivizálnak, az így növekvő és egyre nagyobb tudást és kapcsolatrendszert felhalmozó szervezet pedig egyre erősebb érdekérvényesítő potenciállal rendelkezik.  Hosszú évek munkájának köszönhetően 2018 őszén szövetségeseivel együtt óriási sikert ért el a csoport: példátlan civil sikert hozott az otthonápolási díj rendezéséért indított kampány, amelyért aztán a szervezet elnyerte a Civil-díjat érdekképviseleti kategóriában. A több éves előkészítést igénylő, öt éven át folyamatosan, öt hónapon át pedig intenzíven zajló társadalmi kampány megmutatta, átgondolt stratégiával mobilizálhatók az érintettek, és ezáltal növelhető a társadalmi szolidaritás. A társadalmi összefogásban rejlő erő megfelelő becsatornázása pedig hatásos nyomásgyakorlást eredményezhet.

Az egri Béke-telepi Akciócsoport 2017-ben állt össze, a magját azok a helyiek alkotják, akik korábban már dolgoztak együtt a telepért. Az elmúlt pályázati időszakban a csoport tovább bővült, a stabil mag 10 fő, de ennél jóval többen vettek részt az akciócsoport munkájába, általában az őket érintő kampányok keretében. Képviselői közbenjárásra a telepen található lépcsősor sok év után korlátot kapott, és megszüntették a roncsautók közterületen való tárolását. Kampányt indítottak a lakatlan romos házak eltakarításáért, melynek keretében egy hét tagú család romos házát sikerült elbontatni, a családok elhelyezését pedig biztosítani.  Több éves munka eredményeként végső fázisába érkezett a Béke-telep játszóterének és pihenő parkjának megvalósítása, zajlik a tervezés, a kivitelezés. Nagy mennyiségű illegálisan lerakott szemetet sikerült elhordatni, amelyhez a telepen élők is fizettek hozzájárulást, illetve ők pakoltak tele négy konténert szeméttel. A lomtalanítási kampány már a magánterületeken lévő hulladék elszállítását célozta meg, ez is a helyiek anyagi hozzájárulásával és aktivitásával valósult meg.

A szentendrei Civil Kotta csoport alapítói közösségi vezetők, művészek és aktivisták voltak. Céljuk a szomszédsági közösségi szervezés kultúrájának és gyakorlatainak népszerűsítése, az állampolgári tudatosodás és a részvételiség elérése mind hatalmi, mind állampolgári oldalról, valamint a helyi közösségek együttműködésének elősegítése települési és regionális szinten. Fontos feladatuknak tekintik az önkormányzat teljes átláthatóságának, az üvegönkormányzatnak az elérését. Ezen túl konkrét helyi ügyekben is mozgósítanak, az előző – 2017-es pályázati ciklusban – a csoportnak jelentős szerepe volt abban, hogy a városvezetés beépítés helyett rekreációs céllal kezdte fejleszteni a környék egyetlen összefüggő zöld-területét, a Sztaravodai parkot. Legfontosabb, országos nyilvánosságot is kapott kampányuk, a „Nem adjuk a Postás strandot!”. Kopogtatással megkeresték és megkérdezték a helyieket, közérdekű adatigénylést nyújtottak be, sőt parlamenti felszólalást is sikerült generálniuk. Elérték, hogy számvevőszéki nyomozás induljon, és bár az épületet elbontatta a tulajdonos, az építkezés nem indult el. A csoport – konkrét ügyek mentén történő és felvilágosító tevékenységgel keretezett – mozgósításának is köszönhető az elsöprő civil siker az önkormányzati választáson.

A debreceni Natív csoport 2015-ben jött létre helyi alternatív fiatalok közösségeként. Az első két évben számos helyi infrastrukturális és környezetvédelmi ügyön dolgoztak. 2018-ban a cso­porttagok megvizsgálták a közmeghallgatás intézményének működését Debrecenben. Kiderült, tíz éven át nem volt felszólaló azon az évente köte­lezően megrendezett eseményen, amelynek legfőbb célja eredetileg az, hogy az állam­polgárok kérdéseket tehessenek fel az őket érintő ügyekben. A csoport kampányának hatására a 2019- es évben négy felszólalója is lett a debreceni közmeghallgatásnak, sőt a Natív tagjaival hajlandó volt leülni a polgármester. A csoport szmsz módosítási kérelmet is be­adott a témában.

A Pilisi Civilek csoport arra szerveződött, hogy a Pilis külterületén élő több száz roma és nem roma ember lépjen fel az őket érintő ügyekben, például inf­rastrukturális kérdésekben. A környéken nincs csatorna, vízhálózat, a dűlők nem aszfaltozottak, ezért esős időben az ott élő gyerekek sokszor el sem jutnak az iskolába. Ezért a csoport azt próbálja elérni, hogy az út éves “döngölése” során másfajta technikát alkalmazzanak és töltsék fel az utat salakkal. A másik fontos cél a programév során meg is valósult: az önkormányzati választásokon végre elindult és bejutott egy helyi ember a roma önkormányzatba, így végre valódi képviselete lehet a dűlőkben élő pilisi szegényeknek.

A Sze­gedi LMBT Közösségért Csoport nyomás­gyakorló tevékenysége nyomán az Egyenlő Bánásmód Hatóság kimondta: a csoport jogsértő módon lett kitiltva az Új Nem­zedék Központ közösségi tereiből, illetve elérték, hogy a nemi kisebbségek védel­me bekerült Szeged helyi esélyegyenlőségi programjába. Mindkét eredmény országos jelentőségű volt. A csoport országos szinten az egyik legjelentősebb LMBTQ érdekérvényesítő szerveződés, győzelmeik az egész közösség javát szolgálják és megannyi vidéki csoport indulását inspirálják.

A kiadványban számos interjú, részéletes leírás mutatja be a közösségszervezést, az eltelt időszak történéseit, mely elérhető itt: https://www.cka.hu/wp-content/uploads/2020/10/cka_2019_72dpi.pdf

KÖZÖSSÉGSZERVEZŐK ELEMZIK MEGNYERT ÜGYEIKET ÉS A KÖZÖSSÉGSZERVEZŐ FOLYAMATOT. A Civil Kollégium Alapítvány 2018-2019-es közösségszervező programjának zárótanulmánya. Szerkesztő: Kertész Anna Lektor: Giczey Péter Tipográfia, tördelés és fedél: Sturm Dániel Szövegeikkel hozzájárultak: Bálint Mónika, Giczey Péter és Sebály Bernadett