A város működésének sajátosságait, továbbá e sajátosságokat megragadó városi közösségi jelenségeket és történeteket gyűjtöttünk össze e számunk fő tematikai részében.
Olvashatóak a témával kapcsolatos elméleti gondolatok, tanulmányok és sokféle, közösségek által kezdeményezett gyakorlati esemény, példa leírásai. Külön érdekesség olyan civil szervezetek bemutatása, akiknek fő tevékenysége éppen az ilyen városi helyek, terek kialakítása, ezek öntevékeny működtetése.
Amelyek élhetőbbé, szerethetőbbé – a sajátunkévá teszik ezeket a településeinket.

Az itt csokorba gyűjtött írások gondolatokat és motivációkat is kelthetnek az Olvasóban, hogy önmaga is változásokat kezdeményezzen – például a városrészében, a lakónegyedének, a szűkebb szomszédságának alakításához. A saját városában.
Építsünk, alakítsunk minél több helyet és teret a diskurzusoknak, a társadalmi párbeszédnek! Ne várjuk, hogy a helyi vezetés vagy éppen a különféle intézmények kezdeményezzenek ilyet – persze jó lenne, ha ŐK IS lépnének, meg helyben, a feltételek segítésével is biztatnának erre bennünket –, de önmagunktól is belefoghatunk. Erre példa a debreceni épített örökség megvédését zászlajára tűző csoport eddigi munkájának bemutatása. 

A városok valamikor a piacok szervezésével nemcsak az áruk cseréjét, de a gondolatok, a hírek cseréjét, a találkozások lehetőségét is kínálták lakóiknak és látogatóiknak. Agóra, fórum – ezek a szavak is gyakran kötődnek a várostörténetekhez – így a városok, az ott található vagy létrehozott terek a mai nyilvánosságnak is a keretei kellene legyenek. 

Külföldi kitekintést is tartalmaz ez a szám. Egy párizsi városrész hátrányos helyzetű lakóinak közösségi részvételét előtérbe helyező  szociokulturális fejlesztő munka és Angliából, három különböző közösségszervező, érdekérvényesítő folyamatról szóló beszámoló tágítja a városi közösségi munka horizontját.

Ezt kínáljuk, amikor a közösségi fejlesztőmunkáinknak a segítésére az Olvasók elé tárjuk a Parola 2023. évi negyedik számát.

Giczey Péter és Péterfi Ferenc