Egyenlő hozzáférést a közszolgáltatásokhoz!

2020/1

Szakpolitikai ajánlás a hátrányos helyzetű járásokban a közszolgáltatások elérhetőségének javítására

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ [1]

A „Közösség alapú szolgáltatások fejlesztése és a szakellátással való összekapcsolása kistelepüléseken” című EFOP-5.2.2-es transznacionális projekt keretében a Közösségfejlesztők Egyesülete a Gönci járásban dolgozott. A munka részeként műhelyeket, tanulmányutakat szerveztünk, kutatást végeztünk, amelyek arra koncentráltak, hogy megismerjük, mi a helyzet a hátrányos helyzetű járások esetében a közszolgáltatásokkal, azok hozzáférhetőségével. Arra kerestük a válaszokat, hogy mely szinteken és milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a Gönci járáshoz hasonló, leszakadó térségekben, azok kistelepülésein élőknek is megfelelő szintű és színvonalú közszolgáltatás álljon rendelkezésére.

Munkánk során a megismerést, a helyzetfeltárást a javaslatok megfogalmazása követte. E szakpolitikai ajánlás célja, hogy megmutassa azt az utat, amelyet meg kell tenni ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű kistelepüléseken és járásokban változás történjen a közszolgáltatások szélesebb körben történő elérésében.

Ez az út nem új intézmények alakításán át vezet: a meglévő intézmények közötti együttműködések kiépítésével és az együttműködések működtetésével, valamint a közösségi alapú működés megteremtésével bővíthető a kapacitás, illetve minőségibb lehet a szolgáltatás.

Három területre vonatkozóan adunk ajánlásokat a változtatásra: általánosan, a nagy rendszerre vonatkozóan; a területi szinteken; a szakmai területeken.

 Általános, a nagy rendszerben való változtatások

A nagy rendszerek változtatására ajánlott négy beavatkozási lehetőségben egyszerre van jelen az értékrend, a szemléletmód és a módszer. Ezen beavatkozási területek:

  • a fejlődés újragondolása: nem a javakkal kell kezdeni a változtatásokat, hanem az emberekkel. Mégpedig a tanultságukat, a közösségeiket és a közösségi működésüket, valamint az öngondoskodó képességüket kell kialakítani, és csak ezután foglalkozni a többi területtel.
  • a közösségi alapú szolgáltatás: akkor beszélhetünk közösségi alapú szolgáltatásról, ha arra a közösségnek befolyása van, és így a sajátjának érzi. A közösségi alapú működéshez a szolgáltatásoknak a belső igényekre és a belső erőforrásokra kell épülnie, melyben a szereplők partnerként együttműködve vesznek részt.
  • a közösségi tőke: Ahhoz, hogy a társadalom, a környezet, a gazdaság kiegyensúlyozottan működjön, a közösségi tőke minden típusának – a humán, a kulturális, a természeti, az épített, a pénzügyi, a politikai és a társadalmi tőkének – együtt és megfelelő szinten kell működnie.
  • a közösség funkciói: minden közösségnek a tanyabokortól a legnagyobb városig a következő öt funkciót biztosítania kell: szocializáció; gazdasági boldogulás; társadalmi részvétel; társadalmi kontroll; együttműködés.

Területi szempontok

A változásokat, változtatásokat országos, járási/térségi, mikrotérségi és települési szinteken tehetjük meg. Mikrotérség alatt azon települések közötti együttműködéseket értjük, amelyeket nem törvényben vagy stratégiában meghatározottan hoztak létre, hanem a települések önszántukból fognak össze a közös cselekvésért. A mikrotérség mint egység, mint vidékfejlesztési fogalom nem létezik, de szeretnénk ajánlani ennek a beemelését a fejlesztéspolitikába.

Az, hogy mikor melyik szinten kell megtörténnie a beavatkozásnak, függ attól, hogy a felmerült ügy milyen hatókörű, illetve a törvényi szabályozás melyikre terjed ki. Járási szinten kerekasztal, mikrotérségi szinten műhelyek működtetését javasoljuk, települési szinten a koordinátor meglétének fontosságára hívjuk fel a figyelmet.

Szakmai területek

A szakmai területek között három csoportot különíthetünk el.

  • A közösségi, emberi tényezők közül az együttműködésre, a közösségekre – helyi igényekre, a szakemberekkel kapcsolatos problémákra vonatkozóan tettünk javaslatokat.
  • Az infrastrukturális tényezők közül a közösségi tér, az információhoz való hozzájutás, a továbbképzés-szakképzés és a szűk értelemben vett infrastruktúra problémái kerültek bemutatásra.
  • A beavatkozásban kiemelendő társadalmi csoportokkal való külön foglalkozás kitér a szegénységre, a fiatalokra, a megerősítendő középrétegre és a romákra.

ZÁRSZÓ

Fontos kérdés lesz az elkövetkező időkben, hogy tudunk-e együttműködni, együtt gondolkodni a településeken a térségekben? A szakemberek, az intézmények össze tudnak-e fogni a változás, a változtatás érdekében? Mindehhez arra van szükség, hogy a szakmák, a szakemberek rájöjjenek, hogy különböznek a többi szakmától, de egyenrangúak egymással, egyik szakma sem áll a másik fölött. Csak ebben az esetben lesznek sikeresek a változásra irányuló beavatkozások, különben elmennek egymás mellett a fejlesztési programok, párhuzamosan futnak ügyek, amelyek a nem kommunikálásnak köszönhetően nem erősítik egymást, hanem inkább kioltják egymás hatásait.

Minden közösségi munkának az alapja a sok személyes találkozás, a személyes beszélgetések, a bizalom kiépítése, majd a problémák, az ügyek közösségi szintre emelése. Fontos, hogy a folyamatban részt vevő különböző csoportokat felkészítsük az egymással való együttműködésre, hogy az valódi párbeszéd legyen.

Mit is kell tenni ahhoz, hogy változás induljon a közszolgáltatások elérhetőségében? Átalakítást kell eszközölni a helyi közösségek bevonására, a közösségi alapú szolgáltatások bevezetésére, és ehhez mind országos, mind térségi, mind települési szinten meg kell teremteni a feltételeket. Ezen feltételek egy része törvényi és szabályozási lehetőségeket jelent, a másik része a helyi szakemberek és a helyi közösségek felkészítését a feladatra.

Végjegyzet:

[1]  A teljes szakpolitikai ajánlás itt olvasható: https://kofe.hu/wp-content/uploads/Dokumentumok/efop-2018-2020/Szakpolitikai%20aj%C3%A1nl%C3%A1s_v%C3%A9gleges_bor%C3%ADt%C3%B3%20n%C3%A9lk%C3%BCl.pdf