Részletesebben az Alapszabályról
1996/4
1. Miért van szükség alapszabályra?
Azért, hogy legyenek meg az eszközök és eljárások a szervezet demokratikus ellenőrzéséhez és rendezett működéséhez.
Legyen meg a szervezet formális identitása.
Világosan láthatóvá tegye a szervezet céljait és működésének módját.
2. Mire ügyeljünk az alapszabály megalkotásakor?
Az alapszabály nem cél, hanem eszköz.
Kerüljük el az agyonbürokratizálást, lehetetlen mindent előre látni és szabályozni
3. Mi legyen az alapszabályban?
A szervezet neve;
– kerüljük el az összekeverhetőséget
– ne legyen túl specifikus, ami kizárhat érdeklődőket
– érdemes olyan néven gondolkodni, amelynek rövidítése figyelemfelkeltő értelmes betűszót ad
A szervezet céljának megfogalmazása;
– legyen világos
– legyen rugalmas, de ne annyira, hogy visszaélésekre adjon lehetőséget
A tagság kérdése;
– tagság fajtái (pl. társult v. tiszteletbeli tagság)
– tagság korlátai (ki lehet tag)
A választmány és tisztségviselők megválasztása;
– a megválasztás módja
– a tisztségviselők és a választmány jogai (pl. aláírás, pénzutalás)
– a szavazás érvényessége (megkívánt létszám)
– a mandátum időtartama
– a tisztségviselők és a választmány feladatköre
– választmány üléseinek rendszeressége
Az éves közgyűlések;
– meghirdetés időpontja
– érvényességhez szükséges létszám
– pénzügyi beszámoló szükségessége
A rendkívüli közgyűlések;
– összehívásának szabályozása
– érvényességhez szükséges létszám
A pénzügyek ellenőrzése;
– a kincstárnok szerepe
– a pénzszerzés módjai
A szervezet feloszlatása
4. Egyéb
Kész alapszabály-sémát csak gondos tanulmányozás után alkalmazzunk!
A szabályokat és eljárásokat ne bonyolítsuk agyon!
Ne vegyük az alapszabályt írott szentségszámba!
eszköz legyen, és ne végcél!