A települési önkormányzatiság működése az a terület, ahol a helyi lakosok, állampolgárok fizikailag és az emberi kapcsolatok szintjén is a leginkább közel állnak ahhoz, hogy részt vegyenek a döntéshozatalban, kövessék a választott vezetők munkáját, számon kérjék a közösség és a település működtetése területén megvalósuló intézkedéseket, és változtatásokat kezdeményezzenek a mindennapi életüket meghatározó ügyekben. Ennek ellenére területileg és történetileg is változó az, hogy mennyire ismerik a helyi lakosok azokat az eszközöket, amelyekkel részt vehetnek településük életének formálásában, vagy mennyire használják azokat. A beleszolok.hu internetes oldalon hosszútávon ilyen eszközöket mutat be a Civil Kollégium Alapítvány az e-Demokrácia Műhely Egyesülettel és a TASZ-szal (Társaság a Szabadságjogokért) együttműködésben. Az első nagyobb kampányban, amelyre helyi szervezetekkel, lakossági csoportokkal közös kampányt szerveztünk, a közmeghallgatás intézményét mutatta be. Több, mint egy tucat településen segítette a kampány a helyi csoportokat abban hogy hatékonyan készüljenek fel a helyi közmeghallgatásra. Az alábbi cikk ennek folyamatát és tapasztalatait mutatja be.

Állampolgári részvétel

A képviseleti demokráciában kevés közvetlen eszköze van az állampolgároknak arra, hogy a döntéshozatalt befolyásolják. Sokan kizárólag a választásokat tartják az egyetlen legitim beleszólási eszköznek a politikába és a döntéshozatalba, s elfeledkeznek arról, hogy két választás között is folyamatosan lehetősége kell legyen az állampolgároknak arra, hogy meghatározzák milyen ügyekkel foglalkoznak választott vezetőik, jelezzenek nekik, ha egy téma, változtatást igénylő ügy nem kerül a látóterükbe, vagy visszajelezzenek, ha rossz döntéseket hoztak, ezáltal felügyelve a döntéshozatal folyamatát és számon kérve a megszületett döntéseket vagy akár a végrehajtás minőségét. Pedig a hatékony demokratikus működés fontos eleme, hogy ez a fajta kommunikáció, együttműködés, kölcsönhatás folyamatos legyen. Nincs olyan választott vezető. aki minden döntési területhez egyenlő mértékben értene, vagy mindig rendelkezne elegendő információval ahhoz, hogy jó döntést hozzon, vagy nyomon kövesse döntéseinek hatását. A választópolgárokra is szükség van ahhoz, hogy településeink vagy az ország irányítása jól működjön. A részvételi demokrácia ideájának kialakulása ezekre a hiányosságokra mutat rá, és ezért követelik sokan a részvétel eszközeinek bővítését és törvényi garanciákat ezen eszközök működtetésére (Reisinger 2009). Sajnos még a kivívott jogok, törvényben biztosított eszközök sem jelentik azt, hogy részvételivé válik egy demokrácia. Ezeket az eszközöket működtetni kell. Mind a döntéshozóknak, mind az állampolgároknak. Ennek hiányában kiüresednek, és „leszokunk róluk”. Minél inkább bezár és autokrata módon működik egy (helyi vagy országos) politikai hatalom, annál kevésbé törekszik arra, hogy a részvétel eszközeit megtartsa, működtesse. Az a közösség pedig, mely a törvényileg is biztosított részvételi jogát nem gyakorolja, mintegy beleegyezését adja az autokrata hatalomgyakorláshoz.

A választásokon kívül a közhatalom gyakorlásának erős, de ritkán használt eszköze a helyi népszavazás, amikor az állampolgárok közvetlenül fejthetik ki akaratukat. A többi alkalom inkább véleményező, számonkérő funkciót lát el, elsősorban a nyilvános vita terepei. Ilyen egy képviselő-testületi ülés, amelyen korlátozottan az állampolgárok is részt vehetnek, vagy a választott vezetők fogadóóráin való részvétel, a közérdekű adatigénylés, petíció írása vagy a közérdekű bejelentés eszköze. Egyes ügyekben az önkormányzatok pedig kinyithatják a döntéshozatali folyamatot, és konzultációt vagy részvételi tervezési folyamatot kezdeményezhetnek.

A közmeghallgatás intézménye

A helyi, önkormányzati szintű állampolgári részvétel egyik mindenki számára elérhető intézménye a képviselő-testületek rendszeres közmeghallgatása. Mégis kevesen használják ezt az intézményt.  Hasonló egy lakossági fórumhoz, lehetőséget ad arra, hogy a közösség tagjai a közügyekben személyesen, együttesen és szabadon kérdéseket tehessenek fel és azokra válaszokat kapjanak a képviselőktől, polgármesterektől vagy közintézmények vezetőitől. Szabályait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény határozza meg, a megvalósítás módját a helyi önkormányzat működési szabályzatában határozza meg.

A közmeghallgatások nyilvánosak, bárki részt vehet rajtauk; helyi közügyekben közérdekű kérdéseket lehet feltenni, vagyis csak olyan témával kapcsolatban lehet (és érdemes) kérdezni, amellyel kapcsolatban a válaszadónak döntési jogköre van. Közérdekű ügyekben javaslatokat is lehet tenni. A testületi ülések is nyilvánosak általában, de ott a hozzászólást csak ritkán, kivételes esetben, a testületi tagok szavazatával engedélyezik.

Minden helyi önkormányzatnak évente legalább egyszer kötelező közmeghallgatást tartania (54. §). A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza a kihirdetés módját. Itt található meg, például, hogy hány nappal előre kell nyilvánosan kihirdetni a közmeghallgatás időpontját. A képviselőknek, illetékeseknek vagy a helyszínen kell választ adniuk, vagy legfeljebb 15 napon belül írásban.

Beleszólok kampány

A Civil Kollégium Alapítvány országszerte támogatja olyan közösségek, civil szervezetek munkáját, melyek a közügyek alakításában helyi szinten részt vesznek, állást foglalnak és igyekeznek a lakosság érdekeit láthatóvá tenni, érdekérvényesítő munkát végezni. Ebből következően fontos szerepe van munkájukban annak, hogy a helyi döntéshozatali és végrehajtói szervezetekkel kapcsolatban legyenek, azok munkájának társadalmi, állampolgári felügyeletében részt vegyenek.

Megszólaljanak, ha a lakók érdekei sérülnek pl. egy építési szabályzat módosításakor, ha előzetes egyeztetés nélkül valósulnak meg – vagy maradnak el – a település életét meghatározó beruházások, vagy számon kérjék, hogy az önkormányzat hogyan gazdálkodik, mire költi az adókból származó bevételét, és milyen minőségben biztosítja a közszolgáltatásokat. Ebből adódóan e szervezetek számára fontos lehetőséget jelent a meglévő állampolgári részvételi eszközök használata, illetve az állampolgárok, bátorítása ezen eszközök használatára. 2018 őszén az e-Demokrácia Műhellyel együttműködve, a Társaság a Szabadságjogokért bevonásával felhívást tettünk közzé civil szervezetek számára, hogy ismerjék meg alaposan a közmeghallgatás intézményét, értékeljék, hogy településükön hogyan működik, készüljenek fel a közmeghallgatáson való részvételre, és népszerűsítsék helyben a lakosság körében, hívjanak meg minél több embert, akik  kérdéseket tesznek fel a képviselő-testület tagjainak vagy a közintézmények munkatársainak. Madarász Csaba (E-Demokrácia Műhely Egyesület) segítségével a felkészülést segítő műhelyt szerveztünk, és a beleszolok.hu oldalon keresztül információkkal láttuk el a szervezeteket, olyan praktikákat és szempontokat osztva meg velük, melyek segíthetik a felkészülést és a folyamat értékelését.

E szempontrendszer egyik fontos eleme, hogy a közmeghallgatást nem egyszeri eseményként kezeljük, hanem egy folyamat egyik állomásaként. A helyi szervezeteknek többféle lehetősége van az önkormányzattal való párbeszédre és a helyi ügyekbe való beleszólásba, ezek egyike csak a közmeghallgatás. A szervezetek munkáját éves ciklusokban elképzelve két közmeghallgatás között több olyan pont van, ahol az elhangzott ígéreteket számon lehet kérni, újabb javaslatokkal előállni, felkészülni arra, hogy az egész éves folyamatot, mindazt, ami megvalósult, és mindazt, ami hiányzik, számon lehessen kérni.

Csoportjaink a következő módon tudtak részt venni a közös kampányban:

• kikutatták, hogy a településükön mikor tartanak közmeghallgatást, felmérték,hogy a helyi SZMSZ hogyan szabályozza annak megrendezését.
• összegyűjtötték a korábbi tapasztalatokat ennek az intézménynek a működéséről,
• kikeresték a korábbi jegyzőkönyveket, melyekből megtudták, milyen témák merültek fel, így akár számon is kérhették a korábban tett ígéreteket,
• terjesztették a lakosság körében a részvétel lehetőségét és annak fontosságát,
• kérdéseket küldtek be, felszólaltak, ezáltal alakították a közmeghallgatások tematikáját, illetvedokumentálták a közmeghallgatáson történteket,
• a nyilvánosság előtt felhívták a figyelmet az őket érintő ügyekre. Annak a lehetősége is felmerült, hogy ahol nagyon rosszul valósul meg a közmeghallgatás, ott alternatív közmeghallgatást, vagyis egy lakossági fórumot valósít meg a szervezet, de ilyenre végül nem került sor.

A folyamat értékeléséhez a következő szempontok végiggondolását kértük a szervezetltől:

• Hányszor tart a települési önkormányzatod közmeghallgatást egy évben? (1 alkalom kötelező)
• Milyen időpontban tartják a közmeghallgatást a településeden (hónap, nap, napszak); ez mennyiben segíti a lakosok részvételét?
• Hány nappal előre hirdetik ki az időpontját?
• Milyen felületeken hirdetik meg? Honnan tudnak róla a lakosok?
• Milyen módon gyűjtik a kérdéseket? Csak helyben vagy írásban is?
• Ki vezeti az ülést? (a polgármester vezetheti)
• Milyenek a körülmények a teremben? Jelen vannak-e a képviselők határozatképes számban?
• Hogyan határozzák meg a napirendet?
• Mennyi időt tölt a testület a saját munkájának bemutatásával?
• Mennyi idő van a kérdésekre és a válaszokra?
• Az írásban érkezett kérdéseket és az azokra adott válaszokat felolvassák-e?
• Egy lakos hogyan és hányszor kaphat szót? Van-e lehetősége viszontválaszra?
• Készül-e felvétel? Van-e élő közvetítés?
• A vendégek készíthetnek-e felvételt? (törvényileg igen, az ülés nyilvános)
• Az ülés felvételeit és jegyzőkönyvét mennyi időn belül és hol teszik közzé?
• A későbbi válaszokat mennyi időn belül küldik meg, és hol teszik közzé?
• Visszakereshetőek-e a korábbi évek jegyzőkönyvei?
• Olvashatóak-e a jegyzőkönyvtől külön a kérdések és a rájuk érkezett válaszok?

Az E-demokrácia Műhely Egyesület készített egy értékelőlapot,  melynek segítségével a szervezetek visszajelezhettek arról, hogy miként valósult meg a közmeghallgatás.

Megvalósult akciók, helyi kampányok

A 2018-as Beleszólok kampány során több, mint 15 településről kaptunk tapasztalatokat a helyi csoportoktól, szervezetektől, akik részt vettek a képviselő-testületi közmeghallgatáson. Az őszi időszakot azért választottuk erre a kampányra, mert bár a törvény a közmeghallgatások számára csak minimumot jelöl ki (évi egy), és nem határozza meg annak időpontját, a legtöbb önkormányzat nem tart egynél többet, és annak időpontját az év utolsó hónapjaira időzíti. A közmeghallgatáson való részvételt egyes esetekben azzal is korlátozzák az önkormányzatok, hogy annak időpontját későn és szűkebb körben hirdetik ki (nem jelenik meg könnyen elérhető, nyilvános felületen a hirdetmény), vagy, például Miskolcon, reggel 7-kor kezdődött, ami a munkavállalók részvételének lehetőségét nagy mértékben korlátozta.

Az alábbiakban kiemelünk néhány olyan közmeghallgatást, ahol a helyi csoportok felkészültebben tudtak részt venni. A konkrét esetek leírásában olyan tapasztalatokat gyűjtöttünk össze, amely nem egyediek, több településen is előfordultak vagy előfordulhatnak, és rámutatnak a közmeghallgatás intézményének jelenlegi korlátaira, azokra a hiányosságokra, amelyeket ha az adott önkormányzat nem pótol, a lakosságnak van szerepe abban, hogy változtatásokat kezdeményezzen.

Budakalász:Civil Kalász csoport már a korábbi évek tapasztalataira építve készült fel. Az előző években már adtak visszajelzést arra, hogy legalább négy közmeghallgatásra lenne szükség egy évben, mert egy ilyen esemény nem ad elegendő lehetőséget a lakosságot érintő összes ügy megtárgyalására, illetve az egyes folyó ügyek követésére. Nehezményezték továbbá azt is, hogy a közmeghallgatás rendszeresen az önkormányzat éves tevékenységét bemutató hosszú előadással (beszámolóval) kezdődik, így kevés idő marad a kérdésekre és azok megválaszolására. A 2018. október 16-án tartott közmeghallgatás is éjfélig tartott, annak ellenére, hogy a korábbi visszajelzés hatására rövidebb (40 perc) lett a polgármesteri beszámoló. Ez után azonban, majdnem egy órán át, a MÁV tartott beszámolót a helyi vasúti (HÉV) fejlesztésekről. A Civil Kalász csoport korábban felhívást tett közzé, miszerint kérdéseket tesznek fel azok nevében, akik nem tudnak eljönni, de az általuk gyűjtött összes kérdés nem hangozhatott el, mert nem maradt rá idő. Ezeket utólag, írásban nyújtották be. Ennek ellenére sok fontos és a nyilvánosság számára is érdekes ügyben tudtak megszólalni a csoport tagjai, így például a kevés számú és az önkormányzat által felszámolásra szánt lakások ügyében.

A közmeghallgatáson az önkormányzat beszámolt a költségvetés alakulásáról és a következő évi tervekről, azonban a lakosoknak kevés ideje és információja volt arra, hogy erről tájékozott módon kérdezhessen. Az igazi átláthatóságot az jelentené, ha a költségvetéssel kapcsolatos kérdésekről külön folyamatban nyitna párbeszédet az önkormányzat a lakossággal, mert annak a közmeghallgatáson való bemutatása csak egy felületes módja a tájékoztatásnak. A csoport kérdés tett javaslatot arra is,, hogy a nagyobb beruházásokról szóló, sok lakost érintő ügyekről, Budakalász jövőjét hosszú távon meghatározó döntések előtt a képviselő-testület tartson fórumokat, tájékoztatókat, vagyis külön vonja be a lakosságot a döntési folyamatba, az önkormányzati tervek előzetes véleményezésébe.

Kérdéseket előre írásban és a helyszínen lehetett feltenni a testületnek. A csoport nehezményezte, hogy a korábban, írásban beérkezett kérdésekre – miután az alpolgármester vagy a jegyző felolvasta és megválaszolta őket – nem lehetett visszakérdezni, reagálni. Ez szintén egy olyan eset, amikor a párbeszéd, és így a részvétel is, korlátozott..

Egerben a Béke-telepi Akciócsoport tagjai szerint egyedülálló módon két közmeghallgatást is tartottak 2018-ban: az egyiket nyáron, a másikat november végén. A csoport tagjai négy, a telep életét érintő kérdésben szólaltak fel. A helyi szabályozás szerint mindenk lakosoknak, aki fel akart szólalni a teremben, az ülés elején egy felszólalólapot kellett kitöltenie, amin a neve, a címe és a kérdés témája szerepelt; kevés kérdést válaszoltak meg azonban helyben, a kérdések nagyobb részére utólag, írásban küldött választ a hivatal. A közmeghallgatást az Eger Televízió élő adásban közvetítette.

A csoport tagjai azzal egységüket a teremben is megmutatták: szolidaritásukat és összetartozásukat kifejezve mindig felálltak, amikor csoport egyik tagja kérdezett, és Béke-telep Akciócsoport Eger táblát tartottak a levegőbe. Ajándékot is vittek a képviselőknek, 8-8 képet kinyomtatva minden képviselőnek a Béke-telep utcáiról, amik jól mutatták a városrész állapotát. Ennek hatására a közmeghallgatás végén felszólalt egy független képviselő, hogy kéri a bérlakások listáját. Részvételüket utólag is sikeresnek élték meg a csoport tagjai, és lendületet kapta ahhoz hogy tovább foglalkozzanak helyi ügyeikkel. Ráadásul a következő napokban a városgondnokság begyűjtötte az illegálisan lerakott szemetet a telepen, és elkezdték kiásni a közterületi árkokat is a csapadékvíz elvezetésére, amivel a kérések közül kettő teljesült. A siker ellenére a csoport korlátozottnak tartotta a párbeszéd lehetőségét, hiszen több kérdésre élőszóban nem reagáltak a testület tagjai, és később a helyi újságban és TV-ben is olyan összefoglalót tettek közzé, amely megkérdőjelezi a hivatal felelősségét az egyes ügyekben, sőt a felelősséget részben a lakosságra hárítja.

Gyálon, az Eleven Gyál csoport már rutinos résztvevője a helyi közmeghallgatásoknak. 2017-ben a helyi közvilágítás állapotával kapcsolatban minden képviselő-testületi tag számára tanulmányt és javaslatokat adtak át , illetve ajándékba kis elemlámpákat osztottak, ezzel emlékeztetve a képviselőket a rossz közvilágítás problémájára. 2018-ban újabb akcióval készültek: nagyméretű fotókon mutattak be olyan csomópontokat, ahol éjszaka alig lehet látni az utcán, és emiatt veszélyes a közlekedés.

A korábbi évek tapasztalataira építve a gyáli csoport is tett javaslatokat a közmeghallgatás megvalósításával kapcsolatban egy a jegyzőnek címzett nyilvános levélben, a 2018-as közmeghallgatás előtt. Ebben kérték a napirend módosítását azzal, hogy a közérdekű kérdések és bejelentések rész kerüljön a program elejére. Budakalászhoz hasonlóan javasolták, hogy az önkormányzat éves beszámolója maximum 30 percben hangozzon el, és inkább írott formában tegye elérhetővé azt az önkormányzat a saját honlapján és a helyi önkormányzati újságban. Ez segíthet abban is, hogy a beszámolóval kapcsolatban a lakosok előre készülhessenek kérdésekkel. A képviselő-testületi ülés és így a közmeghallgatás levezetője is egyben a polgármester. A csoport javasolta, hogy a közmeghallgatásokra jelöljenek ki egy moderátort, aki „kézben tartaná az eseményt az időkeretek és a sorrend figyelésével”. A levél hatásos volt, mert 45 perces bevezető és beszámoló után már a lakossági kérdésekre került sor, amelyek mind elhangozhattak. A csoport arra is figyelmet fordított, hogy a településen tervezésre kerülő két új közpark kialakításával kapcsolatban szakmai anyagot adtak a polgármesternek, amely a részvételi tervezés módszertanát mutatja be, felhíva a figyelmet arra, hogy amennyiben a település vezetése a lakosságot be akarja vonni a tervezésbe, milyen lépések szükségesek – és a csoport ezen lépéseket számon is kéri majd a döntéshozókon.

Józsefvárosban a C8, Civilek Józsefvárosért csoport vállalta magára, hogy mozgósítanak a helyi közmeghallgatásra, amely rendszeresen december közepén vagy végén szokott megvalósulni – volt olyan év, hogy december 22-én, amikor az alacsony részvétel borítékolható.

Mivel itt is szigorúan a testületi üléssel összekapcsolva szervezik, a közmeghallgatás mint a testületi ülés 9. napirendi pontja került megvalósításra, így az előző nyolc napirendi pont rövid összefoglalójával kezdte a polgármester, leginkább az örömhírekkel, költségvetésre, beruházásokra vonatkozó tervekkel, megállapodásokkal.

Előzetesen írásban lehetett beküldeni kérdéseket, és a két órásra tervezett ülésen 7 témakörben lehetett kérdezni, ami kicsit nehezítette néhány felszólaló dolgát, mivel nem voltak biztosak abban, hogy melyik témakörbe illik a kérdés, melyre választ vártak. Így volt olyan felszólalás, ami elmaradt, mert nem a megfelelő témakörnél szólalt volna fel a jelentkező, illetve a végén egyre szűkebbre mérte a moderátor a felszólalások hosszát (korábban is két perce lett volna mindenkinek a hozzászólásra, de nem feltétlenül tartotta szigorúan ezt a keretet). Bár az előre két órásra tervezett esemény több, mint fél órával hosszabb lett, ez nem volt elegendő arra, hogy mindenki szóhoz jusson, és megfelelően választ kapjon a kérdésére. Ennek hatására többen a közmeghallgatás után is küldtek be kérdést vagy reagáltak írásban a teremben elhangzott válaszokra – mivel viszontválaszra nem volt lehetőségük. A közmeghallgatásra az írásos kérdéseket majdnem három héttel korábbi határidővel lehetett beadni, a lehetőségről pedig csak egy rövid felhívás figyelmeztette a lakókat a kerület honlapján. A C8 csoport ezért igyekezett saját FB oldalán is kérdéseket gyűjteni, és mozgósítani aktivstáit. A közmeghallgatás eseményét külön szórólappal hirdették a kerületben, és saját felületeiken mozgósították a lakókat. Az eseményre a kerület vezetése is megmozdította a lakókat – főleg saját szimpatizánsait. Ebből adódóan a terem teljesen megtelt, volt aki be sem jutott.

A kerületben megvalósuló egyik jó gyakorlat, hogy a közmeghallgatás előtt a testületi terem előtti előtérben és folyosón a kerület fenntartásában lévő intézmények, ügyosztályok asztalokkal települnek ki, közérdekű információkat terjesztettek és személyesen a munkatársaiktól is lehet kérdezni, akik utána a közmeghallgatáson is részt vesznek azért, hogy válaszolni tudjanak, ha valaki olyan kérdést tesz fel, aminek megválaszolására nekik van kompetenciájuk.

Debrecenben a közmeghallgatás nem ősszel, hanem a tavasz folyamán valósult meg. 2019 április 18-án, egy csütörtöki napon, délelőtt 9 órakor kezdődött az esemény. Mivel munkaidőben tartották (korábban is ez volt a gyakorlat), kevés résztvevőre számítottak. Évek óta nem volt olyan közmeghallgatás Debrecenben ahol valódi lakossági kérdések hangzottak volna el. Ráadásul az időpontot is csak egy héttel korábban hirdették ki a város honlapjának egyik eldugott aloldalán.

A Natív csoport nagy létszámban jelent meg, és kérdésekkel készült. Kikérték a korábbi nyolc év közmeghallgatásainak jegyzőkönyveit. Márciusban már eljuttatták a képviselőkhöz a a közmeghallgatás intézményével kapcsolatos kérdéseiket. E mellett élőszóban is tettek fel kérdéseket, olyanokat is amiket más lakók juttattak el a csoporthoz . Az egyik kérésük egy személyes találkozó volt a polgármesterrel, melyre ígéretet kaptak. A közmeghallgatás első része a rendőrségi beszámoló volt, ami valójában a képviselőkhöz szólt és ők tettek fel kérdéseket. Az első lakossági felszólalásra 10 óráig kellett várni. A képviselőket meg is lepte, hogy több felszólaló is van, nem készültek hosszabb ülésre, mivel azt szokták meg, hogy nincsenek felszólalók.

Debrecenben a közmeghallgatás általában csak közbiztonsági kérdésekről és a rendőrségi beszámolóról szól. Ennek szűkebb időkeretet kell adni a jövőben, hogy más ügyekben is lehessen kérdezni. A város honlapján eddig csak nehezen lehetett elérni a korábbi közmeghallgatások jegyzőkönyveit. A csoport egyik javaslata hogy ezek legyenek könnyen elérhető, nyilvános helyen. A jelenlegi SZMSZ szerint csak 3 nappal korában kötelező kihirdetni a közgyűlés meghívóját, ami nagyon kevés ahhoz, hogy a lakosság felkészüljön rá, és betervezze a programjai közé, fontos lenne legalább egy hónappal korábban kihirdetni. A Natív csoport a közmeghallgatás megújításáért Debrecenben a következő javaslatokat tette:

(1) A Közgyűlés évente két alkalommal (ez közül az egyikre az éves költségvetés elfogadása előtt kerül sor) tárgy megjelölése nélkül közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyekben, helyi önkormányzati ügyekben a közgyűléshez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(2) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Közgyűlés nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

(3) A közmeghallgatáson 5 perces időkorlátozással fejthetik ki véleményüket a megjelentek az előterjesztéssel, illetve más közérdekű kérdésekkel kapcsolatban.

(4) A közmeghallgatás időpontját legalább 15 nappal korábban a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján a www.debrecen.hu honlapon és a város Facebook oldalán közölni kell, , továbbá közzé kell tenni a helyi elektronikus és írott sajtóban.

(5) A közmeghallgatást a város Facebook oldalán, valamint a városi tévében élőben kell közvetíteni.

• Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző, vagy a tárgykör szerint érintett bizottság, illetve tanácsnok vizsgálja és legfeljebb 15 napon belül válaszát írásban a kérdezőnek megküldi.
• A válaszról a Közgyűlést a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

A közmeghallgatást követően a csoport valóban eljutott a polgármesterhez, aki a javaslatok közül többet is tudna támogatni, de formálisan nem tesz lépéseket ebben a ciklusban, mivel ősszel lesznek a helyhatósági választások.

A csoport a helyi Nyomtass Te Is kiadványban írt beszámolót a közmeghallgatásról és javaslataikról, beszámolt róla a Debrecíner nevű online újság, valamint a városi TV is közreadta a közmeghallgatásról készült beszámolójában a csoport javaslatait.

Összegzés

Büszkék vagyunk arra, hogy a kampány keretében sok településen sikerült megmozgatnunk a helyi lakosokat, bemutatni a a helyi önkormányzatok közmeghallgatásában a jó és rossz gyakorlatokat. Bízunk abban, hogy ha rendszeresen tematizáljuk ezt az ügyet és mozgósítjuk az embereket, el tudjuk érni hogy a demokratikus önkormányzati működés ezen szelete valóban demokratikusabban és hatékonyabban működjön sok településen, és hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a lakosság és a döntéshozók egyaránt közelebb kerüljenek a párbeszéd műfajához. A demokrácia működtetése folyamatos feladat, még ha ez nem is áll mindig mindenkinek érdekében. Hosszú távon meg kell őrizni, és fejleszteni kell ezeket a létező intézményeket. Ezért arra kértük a velünk dolgozó települési csoportokat, hogy kövessék nyomon a közmeghallgatáson elhangzott ígéreteket, az egyes ügyek állását, továbbra is tudósítsanak róla, és készüljenek fel a következő évi közmeghallgatásokra, sőt, ha lehet érjék el hogy egyes fontosabb ügyekben év közben is legyen élő vita és párbeszéd.

 

---

Hivatkozások:

Reisinger Adrienn: http://www.civilszemle.hu/downloads/cikkek/2009/21szam_2009_4_Reisinger_5-23.pdf

Arnstein, Sherry R. (1969) ‘A Ladder Of Citizen Participation’, Journal of the American Planning Association, 35: 4, 216 – 224

https://tasz.hu/cikkek/helyi-onkormanyzati-aktivizmus-1×1

http://integritas.edemokracia.hu/projektek/kozmeghallgatas-2-0/