A Parola és kiadója, a Közösségfejlesztők Egyesülete 2019-ben ünnepli indulásának harmincadik évfordulóját. Az évfordulóval kapcsolatos tervezések során a KÖFE és a Parola stábja úgy határozott, hogy az alkalmat nem múltba tekintésre, hanem a további harminc év megalapozására használja. Ennek legláthatóbb jele a Parola új honlapja, melynek segítségével a Parola, reményeink szerint, immár valódi elektronikus folyóirattá válik. Az új honlap és Facebook oldal széleskörű összefogás eredményeként született meg, ki az idejét, ki a szakértelmét, ki a forintjait tett be a közösbe.

A Parola és a KÖFE harmincadik évfordulóját nem ebben a lapszámban ünnepeljük meg, egy dologról azonban mindenképpen most kell szót ejtenünk. Vercseg Ilona, mindannyiunk Ilikája, aki 2000 óta sok egyéb feladata mellett szerkesztette a hazai közösségfejlesztés szakmai folyóiratát, ezzel a számmal adja át a stafétát az új csapatnak. Többen igyekszünk majd helyt állni, s folytatni azt a munkát, amit Ilika oly sok éven át fáradhatatlanul végzett. A hazai közösségfejlesztő szakma sokat köszönhet ennek az erőfeszítésnek, Ilika szakmai és emberi helytállásának a Parola főszerkesztőjeként.

Amikor e szám szerkesztése kezdődött, olyan fogalmat kerestünk, mely köré egy színvonalas és tartalmas Parola-számot tudunk felépíteni, lehetőleg úgy, hogy közösségfejlesztés szűkebb berkeitől kissé távolabb is kitekintsünk. Ez a fogalom a RÉSZVÉTEL lett – mindannyiunk egyik kedvence. A közösségfejlesztő fő célja és eszköze az emberi, állampolgári és közösségi részvétel fejlesztése, az ezt szolgáló módszertanok kidolgozása és adaptációja, a részvétel ideájának terjesztése.

Bálint Mónika írása a Közmeghallgatás mint az állampolgári részvétel intézménye címet kapta – magyarázatra itt nincs is szükség. Annyit azért megjegyeznék, hogy érdemes annak tudatában olvasni az írást, hogy azt egy közösségszervező írta, a közösségszervezők hazai munkájáról. A közösségfejlesztés és a közösségszervezés egymáshoz való viszonya, módszertani eszköztáruk, céljaik, célcsoportjaik stb. összevetése időről időre izgalmas szellemi kihívás lehet azoknak, akik érdeklődnek a két irányzat iránt.

Zsély Anna Közösség, részvétel, gyógyulás c. írása egy egészen más területre kalauzol minket, mondhatni tabu témát tár elénk: a közösségi pszichiátria, azon belül is az addikció területén megvalósuló, közösségi alapú gyógyítás témáját. Anna írásából megtudhatjuk, hogy a közösségi részvétel ezen a teljesen váratlannak tűnő területen is elengedhetetlen feltétele az emberi lét kiteljesedésének, mind a szenvedélybetegek, mind az őket segítő szakemberek oldaláról.

Kísérletképpen közreadunk egy interjút a Civil Rádió archívumából. A Civil Rádió, melynek egyik alapítója a Közösségfejlesztők Egyesülete, immár negyed százada készít olyan műsorokat, melyeknek egyik fő üzenete az állampolgári és közösségi részvétel fontossága. A Civil Rádió maga is prominens példája ennek: műsorait kizárólag önkéntesek készítik. Az itt közreadott interjúban Erős Máté, a Wesley Általános Iskola igazgatója beszél egyéni felelősségről, örök érvényű értékekről és arról, hogy egy halmozottan hátrányos gyerekekkel foglalkozó intézmény vezetőjeként számára mit jelent az odaadó jelenlét.

A Közösségfejlesztők Egyesülete prominens tagja az Európai Közösségfejlesztés Hálózatának (European Network for Community Development). Az EuCDN elődje, a CEBSD (Combined European Bureau for Social Development) 1990-ben kezdte meg munkáját, így elmondhatjuk, hogy ez a hálózat is bő negyedszázados tapasztalatokat, küzdelmeket tud felmutatni a közösségfejlesztés terén szerte Európában. A hálózat 25. születésnapját követő évben született meg az az esettanulmány-gyűjtemény, mely az európai közösségfejlesztők jó gyakorlataiból mutat be néhányat az Olvasó számára. Jelen számunkban a kiadvány Stuart Hashagen, az EuCDN volt elnöke által írt bevezető szövegét és az első esettanulmányt adjuk közre, mely egy lengyelországi példát mutat arról, hogy a közösségi részvétel hogyan befolyásolhatja a lakóközösség lakás- és életkörülményeit.

2019 áprilisában az EuCDN Budapesten tartotta vezetőségi ülését. Ennek apropóján a KÖFE és partnerei műhelybeszélgetést szerveztek, melynek fő témája a populizmus előretörése és az ebből fakadó veszélyek elemzése volt. A lapszám utolsó írásában a találkozón részt vevő szakember által saját országukról adott elemzés nyújt néhány tekintetben mostanra már történelminek mondható, de mindenképpen izgalmas olvasnivalót.

Végezetül álljon itt egy emlékeztető arra nézvést, hogy a Parola maga is erősíteni kívánja Olvasói részvételét: örömmel fogadunk minden visszajelzést, észrevételt, javaslatot és írást megújult felületeink valamelyikén.

2019. június

Farkas Gabriella