Jóléti Szolgálat Jászszentlászló és Móricgát Alapítványa

1997/2

1. Alapinformációk

A szervezet címe: 6133 Jászszentlászló, Kossuth u. 7.
Tel.: 77/492-091
Ügyvezető: Markolt Endre
Az alapítás időpontja: 1993. július 16.
Jogi státus: alapítvány

Célok: Környezeti, kulturális, közösségi hagyományokra építve segíteni a lakosságot, főleg a nehéz helyzetbe került egyéneket, családokat, embercsoportokat:
– gazdaságfejlesztéssel: a helyi termelő-feldolgozó kapacitások kiépítésével-korszerűsítésével, a falusi turizmus meghonosításával, a hagyományos kézműves szakmák felélesztésével és tanításával
– a kistérségi területfejlesztés koordinálásával és
– szociális tevékenységgel: idősek gondozásával, a háziápolás és hospice szolgálat kialakításával, családsegítéssel, különös tekintettel a nagycsaládokra.
Keletkezés-történet: Az Alapítvány létrehozása egy 1976-tól szerveződő baráti társaság ötlete volt, amelynek tagjai egyfelől a térségen kívül élő személyekből verbuválódtak (név szerint: Huszerl József, Beke Pál, Vercseg Ilona, Varga A. Tamás, Balipap Ferenc, Dr. Ónodi Gábor, Farkas Ádám, Dr. Csatári Bálint, Markolt György szobrászművész és Markolt László építészmérnök, településtervező, s egy Jászszentlászlón élő kulcsszemélyre, Markolt Endrére épültek. A térségen kívüli kezdeményezőkön keresztül folyamatosan kapcsolódtak be a helyi közösség- és településfejlesztő munkába kutatóintézetek, főiskolák és egyetemek, úgy mint a Magyar Művelődési Intézet, Magyar Művészeti Főiskola, GATE, MTA Regionális Kutató Központ. Ezekhez az intézményekhez csatlakozott később a Központi Jóléti Szolgálati Alapítvány, a Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Dr. Kovács Dezső szociológus – aki a mai napig meghatározó szakértője, szakmai irányítója az alapítványnak –, továbbá a Közösségfejlesztők Egyesülete, a Falusi Turizmus Országos Szövetsége, a budapesti Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, valamint a Bankárok Alapítvány. A képzések tudatos fejlesztése eredményezte a Kecskeméti Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központtal az együttműködést.
Természetesen legalább ilyen fontos volt a második csoport, a helyi szakértők illetve intézmények megtalálása és bekapcsolása a munkába. A térség fejlesztése mellett elkötelezett személyek és szervezetek közül kiemelendők: Dr. Borotai György; a Hiány BT vállalkozás és vezetője Dr. Kiss Klára; Üdülőtulajdonosok Egyesülete Kiskunmajsa; Csontos Erzsébet iskolaigazgató, Szank; Fúrús András és Keresszegi Attila vállalkozók, Falk Miklósné könyvtáros és a Jászszentlászlói Horgász Egyesület Géczi Mihály vezetésével.
A humán erőforrások fejlesztésének, a helyi demokrácia erősítésének előfeltétele volt az, hogy megfelelő szervezeti és jogi keretek jöjjenek létre a térség fejlesztéséért tenni akaró önkormányzatoknak, szakembereknek, önkéntes segítőknek. ezzel a szándékkal alakult meg 1994-ben a Bugac-Majsai Homokhátság Kistérség-fejlesztési Társulás, amely a kilenc településből álló, 28 ezer lakosú térség gazdaság-fejlesztését koordinálja. Követte 1995. január 1-jétől Kiskunmajsán a megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány térségi irodájának és a Vállalkozók Klubjának, majd 1997. június 1-jétől Jászszentlászlón a Tourinform iroda megnyitása.

2. Konkrét tevékenységek

Az alapítvány sokféle feladatot lát el, részben egymáshoz kapcsolódva, részben pedig önállóan. Ezek a következők:

a) Foglalkoztatási célú tevékenységek:
– kézműves program (építészet, termelés, rendezvények)
– paprika-termesztés, ehhez kapcsolódó ládagyártás (1995-től önállóvá vált)
– vendégfogadás (horgásztanya, kézműves tanya, vendégházak
– koordinációs-fejlesztő iroda

b) Képzési tevékenységek:
– gazdaképzés
– pénzügyi és számítógépes ismeretek oktatása
– népi kismesterségek (szövés, fafaragás, korongozás, népi játékkészítés, népi építészet) átadása munkanélkülieknek illetve fiataloknak
– háziápolás-hospice képzés
– vendégvárók képzése, idegenforgalmi menedzser képzés

c) Humán szolgáltatások:
– könyvtár és közművelődési intézmények fenntartása, működtetése
– közösségfejlesztő programok működtetése
– idősgondozás
– családsegítés
– nagycsaládos gyerekek és szellemi fogyatékosok táboroztatása

d) szervezőmunka:
– fejlesztési koncepciók kidolgozása
– projekt-tervezés és kivitelezés
– bérbeadás (büfé, diszkó, termek)
– alapítványi, kistérségi koordinációs és tourinform iroda működtetése.

Az alapítványi munka középpontjában a Központi Jóléti szolgálat Alapítványtól kapott és PHARE adományból létrehozott “Kézművesek Tanyája” áll. Továbbfejlesztéséhez az OFA-tól nyert támogatást 1997-ben. ennek célja a népi kultúra értékeinek felélesztése és beépítése az alapítvány és a kistérségfejlesztési társulás gazdasági és képzési tevékenységébe. ez a népi kismesterségek olyan szintű oktatására alkalmas, amit a résztvevők megélhetési forrásként hasznosíthatnak. A képzés kibővült a népi építészeti eljárások programba vételével, amire alapozva pl. egyetemisták számára nyári szakmai táborokat szerveznek.

A Kézművesek Tanyájának szolgáltatásai:
· Bedolgozói és szövetkezeti rendszer szervezése: A kézműves műhelyek létrehozása annak az alapgondolatnak a jegyében történt, hogy a helyi anyagokból helyben és helybeliek által készített, színvonalas minőségű tárgyak alkalmasak lehetnek a helyben és a környéken megtermelt, elsősorban mezőgazdasági eredetű áruk csomagolására, díszítésére, értékük növelésére. A műhelyek üzemeltetői vállalják kézműves módszerekkel előállítható tárgyak, csomagolóeszközök megtervezését, prototípusainak előállítását termelők, forgalmazók számára, és készek arra, hogy betanítsák a bedolgozói rendszerben sorozatgyártásra jelentkező környékbeli vállalkozókat.
· Építési szolgáltatások: A Kézművesek tanyája rendelkezik olyan építő kapacitással, amelynek birtokában vállalni tudja régi tanyák felújításának, új tanyák létesítésének tervezési, építési, berendezési feladatait – a térségben hagyományos eljárásokkal, korszerű minőségben, a műhelyek képzési profiljába vágó építőmesteri, ács-tetőfedő, bútorkészítő, lakásberendező munkákkal.

A mezőgazdasági munkanélküliek önfoglalkoztatását elősegítendő, megszervezték a fűszerpaprika termelést és értékesítést, valamint a hozzákapcsolódó ládakészítést. ez 1995-re már 40-50 családnak biztosított megélhetést. Emellett a Horgász Egyesülettel közösen tórekonstrukciót végeztek, felújították a Horgász Tanyát és a hozzá kapcsolódó szabadidő központot. ez a falusi turizmus egyik legfontosabb bázisa.
A gazdasági tevékenység mellett az Alapítvány sokoldalú kulturális és szociális-egészségügyi szolgáltatásokat nyújt a térség lakosságának közösséggé szervezéséhez és testi-lelki épségének karbantartásához-feljavításához. Ebben a jövőben kiépülő háziápoló és hospice szolgálatnak van megkülönböztetett jelentősége.

3. Célcsoportok

A térségben élő lakosság, ezen belül a legkiszolgáltatottabb egyének és családok, a hátrányos helyzetű fiatalok, a munkahelyükről kiszorultak, valamint a megváltozott munkaképességű és idős, gondozásra szoruló emberek.

4. Állami (kormányzati, önkormányzati) szerepvállalás

Az alapítvány indulásánál és működése során egyaránt keverednek egymással az állami és nem állami kezdeményezések és támogatások. ez már az alapítók összetételében is megnyilvánul. Közöttük ugyanis Jászszentlászló Önkormányzata mellett megtalálható egy civil szervezet – a Jászszentlászlói Sporthorgász Egyesület – és egy magánszemély (Markolt Endre) is. Induló vagyonát az alapítók által térítésmentes használatra átengedett ingatlanok és berendezési tárgyak (pl. a művelődési ház és a könyvtár, mezőgazdasági földterület, a szabadidő központ felszerelése) képezik.
A Alapítvány a Jászszentlászlói Önkormányzat anyagi támogatásával és a művelődési ház bevételére alapozva kezdte meg a működését. Az önkormányzat a későbbiekben is folyamatosan támogatta az alapítványt, méghozzá a könyvtári és szociális feladatok ellátásáért. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat anyagi támogatásával és a művelődési ház bevételére alapozva kezdte meg a működését. az önkormányzat a későbbiekben is folyamatosan támogatta az Alapítványt, méghozzá a könyvtári és szociális feladatok ellátásáért. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat félmillió forinttal járult hozzá az alapítványi célok teljesítéséhez. Mint állami pénzforrás, a Halgazdálkodási alap fedezte a tórekonstrukció költségeit. A másfél milliós összeget pályázati úton szerezte meg az alapítvány. A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ a munkahelyteremtéshez nyújtott anyagi segítséget.

5. Egyéb támogatók

Az alapítvány a Központi Jóléti szolgálat Alapítványtól 2,5 millió forint támogatást kapott az induláshoz, és folyamatos szakmai segítséget a projekt menedzseléséhez. A legjelentősebb pénzügyi támogatók a PHARE Irodák, közülük is a Népjóléti Minisztériumban és a Környezetvédelmi és területfejlesztési Minisztérium égisze alatt működők. Munkatársaik tanácsadással is hozzájárulnak a több funkciót ellátó alapítványi iroda eredményeinek megalapozásához. Emellett a Soros Alapítványtól és az országos Foglalkoztatási Alapítványtól is nyert pályázati úton támogatást az alapítvány egy-egy projekt megvalósításához.

6. pénzügyi háttér

Az alapítvány részben saját vállalkozási tevékenységeiből (turizmus, Kézművesek Tanyája, bérbeadások, Fejlesztő Iroda), részben pedig a pályázatokon elnyert vagy a donorok által juttatott támogatásokból fedezi projektjeinek költségeit. A vállalkozási tevékenységből származó bevétel 1993-ban a működési költség 30%-át, 1996-ban már közel 50%-át fedezte, 1997-ben pedig előreláthatólag meg fogja közelíteni a 70%-ot. 1998-ban szeretnének teljesen önfenntartóvá válni, fejlesztésekre azonban továbbra is csak pályázati pénzekből kerülhet sor.
Az alapítvány céljainak megvalósításához sokféle forrásból szerzett anyagi támogatást.

7. Foglalkoztatási eredmények

A Jóléti Szolgálat Jászszentlászló és Móricgát Alapítványának alkalmazotti létszáma a kezdeti 6 főről 1997 közepéig 24 főre emelkedett, illetve a büfé bérletével egy fő vállalkozásban jutott még munkához.
27 család foglalkozik paprikatermesztéssel, ami 1995-ben elvált az Alapítványtól és önállósult. Nyolc család a falusi turizmus révén jut kiegészítő jövedelemhez.
A háziápoló és hospice szolgálat kialakításával további 7–10 ápoló elhelyezkedése biztosítható a következő másfél évben. A tanfolyami vizsgára 1997. augusztus 29-én került sor.
Nagyarányú létszámbővítést tett lehetővé az OFA-tól pályázati úton nyert támogatás tranzitfoglalkoztatásra. Ebben a formában az Alapítvány 12 tartós munkanélküli képzését és foglalkoztatását tudja megoldani a Kézművesek Tanyáján.

8. Sikerek, kudarcok

Az Alapítvány sikere az alapprogram megalapozottságában rejlik. Erre épülő, egymást erősítő alprojektek következetes megvalósítása ugyancsak az eredményes működés záloga. Mindehhez nélkülözhetetlen a külső és helyi szakértők elkötelezettsége, kiemelkedő szaktudása, továbbá az Alapítvány munkatársainak sokszor már a megszállottság határát súroló munkája. Ilyen háttér mellett van esély a sikeres pályázati tevékenységre és a szponzoroktól, támogatóktól megszerzett szakmai-anyagi segítség eredményekkel kecsegtető felhasználására. Óriási elégtételt jelent számukra, hogy az Alapítványnál alkalmazott és kiképzett (volt tartós munkanélküli) dolgozókat sorra elcsábítják. 1997. első félévében egy főnek az önkormányzat, két főnek egy KFT és egy főnek a Kömpöci Iskola több pénz ígéretével ajánlott állást.

9. Jövőbeni elképzelések

A szervezet az önfenntartás feltételeinek megalapozása érdekében bővíteni kívánja saját vállalkozási tevékenységét, különösen az alábbi területeken:
– a turizmus
– Kézművesek Tanyája
– bérbeadások
– Fejlesztő Iroda.

Reménykednek továbbá a nonprofit szféra fokozódó támogatásában, a bővülő pályázati lehetőségekben és abban, hogy bizonyos tevékenységek fejkvótaszerű támogatásban részesülnek.

Összeállította Frey Mária