„Összefogás a jövőért” 1. rész

2015/2

Gyakorlatban
Összefogás a jövőért – részletek
a Berettyóújfaluban és a környező településeken mélyszegénységben élők integrációjáért címen készült kiadvány 2015-ben, a TÁMOP-5.1.3.-09/2-213-0013 program Berettyóújfaluban, Mezősason, Kismarjában, Esztárban, Gáborjánban és Nagykerekiben megvalósult programja eredményeiről és tapasztalatairól.Szerkesztette: Giczey Péter, Kissné Nagy Ildikó, Kissné Pásztor Irma. Szerzők: Balogh Katalin, Boros Gábor, Giczey Péter, Molnár Tamás, Kissné Nagy Ildikó. Korrektúra: Balogh Katalin.
A papíralapú kiadványért a kötet egyik szerkesztőjéhez, Giczey Péterhez lehet fordulni giczey.peter@eletfaegyesulet.hu e-mail címen, vagy Kissné Pásztor Irma projektvezetőhöz: pasztor.bujfalu@gmail.com
Az alábbiakban a kiadványból két részt mutatunk be, az Esztáron megvalósult és a térségi szintű tevékenységeket. A szerk.

Esztár
Balogh Katalin munkája
– Egyes célcsoport.
– Tessék?
– Egyes C-É-L-CSO-PORT-ba tartozom. Vagy vagyok.
– És mit csináltok?
– Hát, kedden találkoztunk. És Katika mondta, hogy egy integrációs folyamat részesei leszünk, és közösségi alapon szerveződünk az egyéni fejlődésünk elősegítése érdekében.
– A-ha… Na, még megyek a piacra – mondta amaz és továbbállt.
Emez meg találkozott a kettes célcsoportossal, majd beszélgettek egy kicsit a soron következő szakmai műhely témáiról. Szerdán. Csütörtökön meg adósságkezelő előadásra mentek. És akkor a mentor meg a koordinátorok kihirdették, meg kitették a plakátokat a Szent György napi rendezvényről. Megjelentek Katika és az Összefogás a jövőért projekt munkatársai előadni, ösztönözni, megbeszélni. Az elején úgy ritkán. Aztán sűrűbben.

És egy furcsa falusi szokás ütötte fel a fejét: az emberek elkezdtek „összefogásos” fákat ültetni, késve mentek az óvodába a gyermekért a meeting miatt. Részt vettek az önsegítő csoport, a civil fórum közösségi összejövetelein, előadások, egészségügyi szűrések, önkéntes rendezvények, táborok mindennapokat átszövő kusza programrengetegében. Új közösségi formák alakultak, működtek.
A projekt által a Tájház udvarán az EU-s turisztikai igényeket kielégítő vizesblokkja mellé Góré épülhetett – a hagyományőrzés miatt.
Az újonnan épült óvoda udvarára játszótéri elemek kerültek – a játék miatt.
Látóutakra mentünk, közösen gondolkodtunk – a fejlődés miatt.
A fiatalok színjátszásra adták a fejüket – a kultúra közösségi élménye miatt.
Falut kutatunk – a múlt értékeinek megőrzése miatt.
És a projekt több mint 2 éve szorgalmasan rakja a kis pontokat, a település nagy i-jeire – a mindennapok miatt.

Réz Tamás, önkéntes koordinátor

A nyitókonferenciára készülve a projektmenedzserrel és a területfejlesztő munkatárssal együtt felkerestük Szécsi Tamást, Esztár Község Önkormányzatának polgármesterét és személyesen adtuk át neki a meghívót. Ekkor került sor a személyes bemutatkozásra, hiszen a pályázat előkészítő fázisától eltelt időszakban – a helyhatósági választások során – Esztárban személyi változás történt a polgármesteri tisztséget illetően. Átfogóan és részterületekre bontva is – terület- és vidékfejlesztés, közösségfejlesztés, valamint a szociális terület – beszéltünk a programunkról. A település vezetője érdeklődött az iránt, hogy hogyan képzeljük el a mélyszegénységben élőkkel való foglalkozást. Tájékoztattuk arról, elsősorban milyen kritériumok mentén indulunk el a toborzás során, valamint hogy mi az a négy kitétel, melyből minimum kettőnek meg kell felelnie az bevonásra kerülő személyeknek. Beszéltünk a toborzás folyamatáról, a képességfelmérésről, majd a különféle csoportfoglalkozásokról és egyéb programjainkról. Felsoroltuk, kik azok a szakemberek, civil szervezetek képviselői, akik a második célcsoportunkba tartoznak. Egy szakmai párbeszéd alakult ki, ugyanis Polgármester úr is vázolta a jövőbeli elképzeléseit, és azt, hogy a mi programunk hogyan tudna abba illeszkedni. Abban az időben három nagy fóliával hozott létre kertészetet az önkormányzat, ahol aktív korú inaktív emberek foglalkoztatására nyílt lehetőség. Viszonylag hosszú távon, a korábban megszokott 1-2 hónap helyett egy évig. Polgármester úr biztosított arról, hogy amennyiben a közfoglalkoztatásban dolgozók közül kerülnek emberek bevonásra, bármelyik csoportfoglalkozáson, programon való részvételüket támogatja, oly módon is, hogy annak időtartamára távol maradhatnak a munkahelyüktől. A területfejlesztési programelemünknél érintőlegesen szóba került a szociális szövetkezet is, mint lehetséges perspektíva. Polgármester úr, a közösségfejlesztést tárgyalva, ismertette velünk elképzeléseit: falukutatás, tájház rendbetétele a terve, elgondolása szerint az akár egy közösségi tér is lehetne.
A partnerségi együttműködési megállapodás aláírása valamennyi partnerszervezettel személyes megkeresés során történt meg. Ezeken a találkozásokon munkacsoportunkból több megvalósító tag is részt vett, már ekkor fontosnak tartottuk, hogy teamünk csapat jellegét közvetítsük. Azért tartjuk lényegesnek kitérni erre a mozzanatra, mert még így bő két év távlatából is arról a benyomásról tudunk beszámolni – ami az idők során nem csak megerősödött, de realizálódott is –, hogy programunkat könnyen „befogadta” a település másodlagos célcsoportja. Projektelemeink egy jól előkészített, „lágy” integráció során épülhettek be a települési tevékenységek vérkeringésébe.
A partnerségi együttműködési forma nagyon hamar megtelt tartalommal és termékennyé vált. Szécsi Tamás Polgármester úrral a partnerségi megállapodás aláírása alkalmából folytatott beszélgetés során felvetődött a település szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró I. Esztári Lecsófesztivál. A rendezvényre a település vezetője meghívta a
munkacsoportunkat is, és hangsúlyozta, nem csak munkavégzés céljából számít ránk, hanem azért is, hogy jól érezzük magunkat, valamint hogy megismerkedjünk a helyi emberekkel, szokásokkal.
Nagy Gyulát, a Művelődési Ház vezetőjét is megkerestük az együttműködési megállapodás aláírása céljából, aki arról tájékoztatott bennünket, hogy szeptember elsején kerül megrendezésre az I. Esztári Lecsófesztivál, melyre szeretettel várja projektünket is. A beszélgetés során felvetődött az önkéntesek foglalkoztatásának kérdése. Ugyanis, egy ilyen nagyszabású rendezvényen mindenképpen szükség lesz önkéntes munkára. A projektmenedzser tájékoztatta a rendezvény egyik fő szervezőjét az ezzel összefüggő adminisztrációs tudnivalókról, az ahhoz szükséges nyomtatványokat rendelkezésére bocsátottuk. Az esemény előkészítése során a szervezők tájékoztattak bennünket, milyen munkafolyamatokhoz hány fő önkéntesre lenne szükségük. Ezt követően a közösségfejlesztő kollégával felkerestük bevontjainkat azzal a kérdéssel, vállalnának-e önkéntes tevékenységet az I. Esztári Lecsófesztiválon? A 20 bevont személy közül 10-en vállaltak a programon, illetve annak előkészítése során. Zöldségdarabolás, gyermekfoglalkozásokon való részvétel, tálalás, kínálgatás – ezek voltak azok az elintéznivalók, ahol feladatot vállaltak.
Az előkészületek során Szécsi Ivett védőnővel közösen összeállítottuk az egészségtotó kérdéseit. Három korosztály – óvodáskorú, iskolás és felnőtt korosztály – számára készültünk feladatlapokkal.
A fesztivál előtt egyik este egy közös, nagy megbeszélésen, tájékoztatáson vettek részt az önkéntesek, ahol sor került az önkéntes szerződések kitöltésére. Nagy örömünkre szolgált, hogy az önkéntes tevékenység projektünk által jutott el a településünkre, nagy segítséget nyújtva ezzel az esemény szervezőinek. Közel 100 önkéntes segítő közül 10 a mi projektünk által került be a rendezvény lebonyolításába. Ez is azt bizonyítja, a helyi emberek aktívak, motiválhatóak a közösségi életben való részvételre. Az önkéntesek alkalmazása jelzi azt a szemléletváltozást, mely projektünk egyik fő célkitűzése.

  

Esztárban a Szent György nap volt az első olyan kezdeményezés, ami – azon kívül, hogy újabb színfoltot vitt a település egyébként is gazdag közösségi eseményeinek sorába –, közösségi munkás-önkéntes koordinátorunkhoz kötődött. Mindezek mellett itt a partnerségben való együttműködés egy újabb formáját követhetjük nyomon. A második közösségi beszélgetés hatására, az ott felmerült témákra, problémákra reagálva Baloghné Kószi Andrea közösségi munkás-önkéntes koordinátorunkkal közösen megkerestük az Esztári Idősek klubja dolgozóit. Elképzelésünk, az idős és a fiatal generációk egymáshoz közelítése népi jellegű programok, tevékenységek által, megtetszett és felajánlották partnerségüket, segítségüket. Kiválasztottuk a jeles napok közül a Szent György napot, és megbeszéltük, hogy megkérdezünk ezzel kapcsolatban más bevonni kívánt személyeket is, kinek lenne kedve egy ilyen jellegű napon részt venni, illetve megvalósítani azt? Ezzel egy hosszabb távú együttműködés vette kezdetét. Következő lépésként a két érintett korosztály irányába tettünk motiváló, serkentő lépéseket. Szécsi Tamás polgármester támogatta programtervünket (úgy erkölcsileg, mint anyagilag!), ajánlotta segítségét. A folyamat előrehaladásával, az önkéntesekkel és közösségfejlesztő munkatársunkkal további önkénteseket sikerült bevonnunk. Az események további alakulásában Baloghné Kószi Andrea a gyakorlatban is tényleges közösségi munkás-önkéntes koordinátorként funkcionálva felvetette egy közös beszélgetés és tervezés hasznosságát Nagy Gyulával, a Művelődési Ház vezetőjével.
Beszélgetésünk során elsősorban a fiatalság problémáiról volt szó, valamint arról, hogy hogyan tudnánk a közösségi események iránti „immunitásukat” leküzdeni. Több önkéntes is csatlakozott ehhez a beszélgetéshez és ötleteikkel lendítették előre a tervezést. Végül megállapodtunk abban, hogy változatos programokkal igyekszünk minél több fiatalt bevonzani a Művelődési Házba. Erre jó alkalom lesz az azon a napon nyíló internet kávézó nyitóünnepsége. Hamarosan meg is valósítottunk egy olyan délutánt, ahol ismerkedős, kommunikációs játékokat játszottunk néhány általános- és középiskolás kamasszal. Tizenhárman vettek részt a programon, amit a következő héten megvalósuló Szent György napi program főpróbájának tekintettük. A tavaszköszöntő és állatkihajtó vigadalmat 2013. április 27-én sikeresen megvalósítottunk.

 

Az egyes vetélkedőfeladatokat a Szent György napi népszokásokat feldolgozva alakítottuk ki, idősek és fiatalok nagyon lelkesen és ügyesen oldották meg életkortól függetlenül. Az idősek slambucot főztek, ebéd után a Bihari Múzeum dolgozói segítségével próbálhatták ki az érdeklődők a népi játékokat. Lehetőség nyílt a gólyaláb, mocsárjáró, lépegető henger, diótörő, békafogó, vaskarikázás, patkóhajítás, facsigázás kipróbálására. Közben kézműves foglalkozás végzésére is lehetőségük nyílt gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Megismerkedhettek a nemezelés és az agyagozás alapjaival. Sok kisgyermekes anyuka vett részt a programon, akik elmondták, hogy amellett, hogy jól érezték magukat, az tetszett nekik a legjobban, hogy nyugodt, családias légkör töltötte meg a helyszínt.
A nap folyamán hagyományos pásztordallamokat szólaltatott meg helyi műkedvelő önkéntesünk furulyával és citerával. A program zárásaként táncházban sajátíthattak el alapvető néptánclépéseket az érdeklődő résztvevők.

Az „Összefogás a jövőért” programba 2013-ban csatlakoztam, mint önkéntes. Ez idáig is gyakran végeztem önkéntes feladatokat különböző rendezvényeken, iskolában, óvodában. Gondoltam miért ne lehetnék a program részese? Részt vettem a közösségi munkás, majd az önkéntes koordinátori képzésen. A képzések befejeztével nagy lelkesedéssel láttam munkához, vártam a közösségi beszélgetéseket. Ezek nagyon fontosak voltak, hiszen ezáltal ismertük meg a lakosság igényeit. Különböző képzések, programok követték egymást. Nyári tábor gyerekeknek, sportnap, nem csak fiataloknak, önsegítő csoportok, interaktív információs nap, különböző rendezvények, gyermek és felnőtt ünnepségek. Minden generáció számára. A kulcsszó számomra a „mindenkinek”. Hiszen idős, fiatal, gyerek – megtalálta mindenki a maga kis világát, illetve a generációk együtt egy kézben alkottak, éreztek (Lásd. Szent György nap!)
Nekem mégis az önsegítő csoport nőtt a szívemhez, azon belül is a színjátszó csoport működtetése. Nagyon fontos számomra kis csapatunk, a színjátszók. Nem csupán azért, mert jól érzem magam a csoportban és jó eredményeket érünk el versenyeken, fellépéseken. Bízom benne, hogy tudunk számukra olyan élményeket nyújtani, ami segíti életüket. Akár egy jó tanáccsal, vagy csupán kellemes emlékké válva, ha ránk gondolnak sok-sok év múlva, erőt tudnak majd adni számukra a közös tapasztalatok. A gyerekprogramok azok, melyek erőt adnak. Példa erre, hogy már két ízben is rendeztünk Mikulás alkalmából egy kellemes, varázslatos napot az alsós osztályoknak. Láttam, hogy nem csak a gyerekek, hanem az önkéntesként résztvevő felnőttek is igazán élvezték a programot.
Hogy mi változott még bennem az Összefogás programnak köszönhetően? Nyitottabbá váltam a külvilág felé, kapcsolataim tovább gazdagodtak.
Véleményem szerint a programok során a közösség felfedezhette önmaga értékeit, az egyes tagok motiváltabbá váltak, önbizalmuk pozitív irányba változik folyamatosan.

Baloghné Kószi Andrea,
közösségi munkás-önkéntes koordinátor

„Bűvös tizennégyes” színjátszó csoport, mely nem csak a színjátszásról szól – avagy gyerekek és szüleik a kamaszkor határán. A nyári tábor megvalósítása során kerültünk kapcsolatba a későbbi színjátszó gyerekekkel és szüleikkel. Nem csak a színjátszás volt a gyerekek összeszervezésének fő vezérfonala, hanem az, hogy foglalkozzunk velük, hogy kovácsoljunk belőlük közösséget. A szülők is nagyon hamar becsatlakoztak ebbe a közösségbe. A gyerekekkel csapatépítő, kommunikációs játékokat játszottunk, helyzetgyakorlatokat, szituációs játékokat végeztünk. Ez nagyon tetszett nekik és nyitottabbá tette őket egymás felé. A szülőknek szintén nagyon kedvükre voltak ezek a játékok és megfogalmazódott az az igény, hogy a kamaszkort gyermekeikkel közösen akarják megélni oly módon, hogy velük közös tevékenységeket végeznek. Ilyen a jelmezek, díszletek közös elkészítése, közös beszélgetések, értékelések egy-egy fellépés után. Közös főzések és egyéb kikapcsolódást nyújtó cselekvések. A csoport célja együttes élmények megélése a gyerekekkel, ennek érdekében minél több csoportos program szervezése. További közös beszélgetésekre, szituációs játékokra is igény támadt. Az egyes helyzetgyakorlatok értékelése során életvezetési ismereteket, technikákat sajátítottak el, a közös tevékenységek során erősödött a generációk közötti kapcsolat. Napjainkra a csoport szinte valamennyi helyi közösségi eseményen jelen van, aktív megvalósítóként (szüret, farsang, fesztivál, karácsonyi ünnepség).

 

A szakmai műhely résztvevő örömmel fogadták a mikroprojektekre való pályázás lehetőségét, többen éltek is vele. Végül két projekt valósult meg. Az egyik során az Epreskert Óvoda udvari játékainak, udvari padok és asztalok kicserélése valósult meg. A másik munkafolyamat eredményeképpen a Tájház udvarára egy góré épült, így is hozzájárulva ahhoz, hogy impozánsabb képet nyújtson a létesítmény, tekintettel arra, hogy kihasználtsága fokozatosan növekszik, hiszen egyre több közösségi eseménynek válik otthonává.
Mindkét projekt alkalmazottak, valamint önkéntesek munkájának segítségével valósult meg. A folyamatokat Réz Tamás önkéntes koordinátor tartotta kézben. Előremutató az, hogy mindkét mikroprojekt megvalósítása során Esztár Község Önkormányzata adott hozzá még anyagi forrást, hogy teljesebbek legyenek a megvalósult eredmények. Tehát Esztárban a mikroprojekt teljesítette rendeltetését: mindkét esetben elindított egy folyamatot, ami tovább fejleszthető és melynek eddigi értéke maradandó. Ezt bizonyítja az is, hogy 2014 májusában az Epreskert Óvoda vezetője hívott meg bennünket egy intézménylátogatásra, hogy megmutathassák, mi lett a folytatása a mikroprojektünk által elkezdett munkálatoknak. Az óvodavezető örömmel tájékoztatott arról, hogy a miniprojekt munkálatokból maradt ki rönkfa, mely az óvodai dolgozókkal folytatott közös ötletelés után arra indíttatta a fenntartót (Esztár Község Önkormányzat), hogy megtoldva további faanyagokkal, másik két babaházat építtessen az Óvoda udvarára.
A pályázat keretében 2013. május-júniusban szerveztük meg óvodánkban a védőnővel közösen „KIS-EGÉSZSÉGŐR” projektünket. A projekt lebonyolításához szükséges anyagokat, eszközöket a pályázat keretében biztosították számunkra, valamint a helyi önkormányzat is hozzájárult. A pályázatban az óvodába járó gyerekek vettek részt. A projekt fő célja volt, hogy az egészséges életvitel, egészségtudatos magatartás gyermekkorban belsővé váljon. Ennek tükrében igyekeztünk bemutatni a projektbe bevont gyerekeknek az egészséges, vitaminokban és rostban gazdag ételek, italok széles tárházát, az egészséges életmód részeként a preventív tornagyakorlatokat, és a helyes fogápolási teendőket. A projekt sikeres volt, a gyerekek nagyon élvezték a foglalkozásokat, kóstolgatták a számukra sokszor ismeretlen ételeket, és ugyanilyen lelkesen végezték a tornagyakorlatokat. A gyerekek élménybeszámolója alapján pedig akadt néhány szülő, aki megkeresett minket, hogy adjuk már meg neki a recepteket, mert a gyereknek nagyon ízlett, amit kapott tőlünk, illetve írjuk le a tornagyakorlatokat, hogy otthon is tudják azokat végezni.
A másik miniprojektünk a „GYERMEKBARÁT ÓVODAUDVAR” kialakítása volt. A munkaterv megvalósításához szükséges anyagokat szintén a pályázat keretében biztosították számunkra, valamint az önkormányzat is kiegészítette azt. A program keretében az óvodaudvaron található homokozók fölé nádtetős házikókat készítettünk, valamint 4 darab gyerekasztal és hozzá 8 db gyerekpad készült el rönkfából. A munkálatokat önkéntes munka keretében a szülők végezték 2013 decemberében. Hogy mennyire volt hasznos a projekt? Az abban mérhető, amikor tavasszal birtokukba vették a gyerekek, és azóta is nagy örömmel rajzolnak, barkácsolnak, játszanak az asztaloknál vagy homokoznak most már úgy, hogy hűvös, árnyék van felettük. A kis házak, a padok, asztalok pedig az udvar díszeivé is váltak egyben.

Kalmárné Hodosán Irén,
óvodavezető

A Háziasszonyok klubja megalakulásának módja egy kissé sajátságosan történt. Az önkormányzati közfoglalkoztatásba bevont, kertészeti munka végzésére szerződtetett nők köréből alakult ki a csoport. Közös élethelyzetben voltak/vannak mindannyian abból a szempontból, hogy éveken át tartó inaktív létből kilépve kerültek be a munkaerőpiacra, valamint mezőgazdasági képzésbe lettek bevonva. Az elméleti ismeretek elsajátításával párhuzamosan a gyakorlati tapasztalatok is gyarapodtak. Ez arra ösztönözte az asszonyokat, hogy rendszeresen összeülve végezzék a zöldségek tartósítását, különféle savanyúságok, paprikakrém, lecsóalap, paradicsomszósz készítését. Hamarosan a házi száraztészták készítésének hagyományát elevenítették fel. Közben beszélgettek, emlékeket idéztek fel, tapasztalataikat cserélték ki. Egy idő után a közös főzéssel is megpróbálkoztak. Hagyományos ételeket készítettek, olyan alapanyagokból, amelyek az esztári kertekben teremtek meg. Nagyanyáink étkeinek elkészítése mellett újdonságok elkészítésével is próbálkoztak. A csoport tevékenységének hasznossága mellett a közösségépítő szerep is jelentős. A Falufarsangra készülve a kis munkás női csapat nagy lelkesedéssel fogadta a Művelődési Ház részéről Nagy Gyula felkérését, hogy fellépésükkel ők is gazdagítsák a műsor repertoárját. Rövid tanácskozás után táncos előadás mellett döntött a csapat. Paradicsomfánkok néven váltak ismertté. Az asszonyok elmondták, az első próbán megtorpantak, mert amit kiválasztottak, megtanulhatatlannak tűnt, de Nagy Gyula biztatásával és segítségével napról napra jobban ment a tánc. Fellépés előtt mindenki nagyon izgult, de nagy sikert arattak. Elmondták, utólag visszagondolva nem is volt olyan nehéz. Az idei évben már a Mikulás napot is megünnepelték egymás között. Ennek azért örültünk, mert az ötlet tavaly vetődött fel először, az alapozó önsegítő csoportfoglalkozásokon. Az akkori tréneri javaslatot az idei év végére érett meg a résztvevőkben és meg is valósult. „Összetartó csapatunk nemcsak a munkában, de a szórakozásban is együtt van!” – mondta az egyik csoporttag.
Az elmúlt időszakban egy programban vettem részt, amely Balogh Katalin mentor szervezésével jött létre. Több érdekes csoportfoglalkozás részese lehettem. Az önismereti tréningen sok érdekes dologról beszélgettünk. Ebben a pár órában nem a mindennapi gondjaink, problémáink voltak a középpontban, hanem az egymásra való odafigyelés, csoporttársaink közelebbről való megismerése. Pszichológus segítségével a probléma megoldásában kaptunk útmutatást.
Az álláskeresési rövid képzésben megtanultuk, hogyan próbáljunk megfelelni egy álláshirdetés elvárásainak. Önéletrajz készítése, állás interjún való megjelenés, viselkedés. Az év vége közeledtével, az utolsó hónapban megérkezett a Mikulás, ahol többen is segítettünk, hogy a gyerekek izgalmas vetélkedőn való részvétellel várják a Télapót. Ez a nap gyorsan elrepült. Bízom benne, hogy a jövőben is részese lehetek a programoknak.

Pallás Lajosné

 

2014. március 7-én a Bihari Múzeumba szervezett látogatás vonzó volt néhány partnerszervezet számára és az elsődleges célcsoportból vettek részt érdeklődők. Az ott elhangzott falukutatással, múlt-és értékfeltárással kapcsolatos módszertani tájékoztató pedig inspirálóan hatott valamennyiükre. Ennek az lett az eredménye, hogy az azt követő héten célzottan, e téma köré közösségi beszélgetés szerveződött, ahol az abban érintett és érdekelt partnerszervezetek, illetve tagjaik is aktívan részt vettek. Ezt a következő héten egy kutatás-módszertani felkészítés követte az érdeklődők számára. Még korábban, az előző évben Baloghné Kószi Andrea közösségi munkás-önkéntes koordinátor levéltári kutatásokat végzett, és helyi idősekkel interjúkat is készített. Ennek tapasztalatairól beszámolt az összejövetelen. Aztán a kutatócsoport lendülete hamar alábbhagyott. Majd a korai őszi hónapokra Réz Tamás önkéntes koordinátornak ismét sikerült újraindítania a múltfeltáró folyamatot.
2014 őszén a falukutatással kapcsolatos közösségi beszélgetésen Mezei Milán és Csarkó Imre történészek segítették a kimondottan e célból létrejött aktív helyi emberek csoportját. Pezsgő szellemi élet bontakozott ki a Művelődési Ház kistermében. A meghívott vendégek élményszerű tájékoztatójukon túl a helyi érdeklődők minden, Esztár település történetével kapcsolatos felvetésére reflektáltak. Az igazán
hatékony munkát igazolja az is, hogy míg Milán beszélt, Imi szétválogatta – a lelkes csapat által már előre bekészített – eddigi kutatási eredményeket, naplójegyzeteket, fényképeket stb. A hosszú időtartam ellenére az érdeklődés lankadatlan maradt köszönhetően Milán magával ragadó előadási stílusának, valamint Imi információkban gazdag ppt-s vetítésének és hasznos módszertani tanácsainak. Iránymutatásuknak köszönhetően a lelkes kutatócsoport számára egyre markánsabban kezd körvonalazódni a távlatokban szereplő kiadvány terve.

 Az esztári romák egy kisebb közössége egy misszióba tömörült. Ennek tagjai kerestek meg bennünket azzal az
igényükkel, hogy ők is szeretnének a bemutatkozásra lehetőséget kapni – tekintettel arra, hogy Esztárban
rendkívül sok közösségi esemény valósul meg. A kezdeményezők egy kulturális napot képzeltek el, amelyet
közösségi tervezéssel készítettünk elő és valósítottunk meg 2014. szeptember 6-án. Ennek során bevonásra
kerültek önkéntesek, kultúráért felelős dolgozók, szociális szakemberek, valamint nagy segítségünkre volt az
Esztár Fejlődéséért Alapítvány. A gyülekezet háziasszonya hagyományos roma ételek elkészítését vállalta,
melyekhez a hozzávalókat önkormányzati, alapítványi és lakossági felajánlásokból tudtuk biztosítani. A
rendezvény teljesen nyílt volt a település egésze számára, minden érdeklődőt szívesen láttunk. Név szerinti
meghívót kaptak továbbá a község életében meghatározó emberek (polgármester, jegyző, képviselők, tanárok, tanítók, óvodavezető, iskolaigazgató, lelkész). A gyülekezet háziasszonya rövid beszédével köszöntötte a jelenlevőket majd a misszió és a falu lelkésze nyitotta meg a napot, melyet Szécsi Tamás polgármester köszöntője követett. A nap további részében a missziós tagok hangszerrel kísért énekét hallgathattuk, a roma gyermekek cigány verset és mesét mondtak el. A közös étkezés során megízlelhettük a hagyományos roma ételeket, miközben oldott hangulatban beszélgethettünk. Az esemény végére megszületett az elhatározás: több ilyen napra lesz szükség.