Önkormányzatok Hollandiában: Beszámoló a Magyar Népfőiskolai Társaság által szervezett tanulmányútról

1991/3

Az önkormányzatok működését egy Soust nevű városban ismerhettük meg. A városnak 41 ezer lakosa van, a lakosság 17 ezer háztartásban él.
A városi tanácsban hét párt vesz részt, vezető szerepet a Kereszténydemokrata és a Konzervatív Párt kapott.
A Városi Tanácsnak 27 tagja van.


Önkormányzattal azok a települések rendelkeznek, ahol a lakók száma meghaladja a 10 ezer főt.
Hollandiában az elmúlt száz év alatt a lakosság száma három millióról 14 millióra növekedett, ugyanakkor az önkormányzatok száma egyre csökkent, ma csupán 805 önkormányzat működik az országban.

Az önkormányzat szervezetei

A polgármestereket (Chairman) nem választják, a Királynő nevezi őket ki. Két cikluson keresztül maradhatnak pozíciójukban, jelölésükre a belügyminiszter tesz javaslatot. Polgármester lehet minden 25 éven felüli állampolgár. Amíg hivatalban van és nem függetlenített, nem lehet bíró, orvos vagy jegyző egy személyben. A polgármester nem szavazhat törvényességi ügyekben a tanácsban, csak a véleményét mondhatja el.
A helyi önkormányzat politikai kontrollját az úgynevezett “vének” (Alderman) látják el, akiket a városi tanács tagjai választanak meg.
Az Alderman-ok száma a lakosság számától függ, 20 ezer lakosig két fő, 20-100 ezer között három-négy fő, 100 ezer felett négy-hat fő lehet. Soustban négy Aldermant választottak.
Az Alderman feladata politikai manegement, a városi tanács döntéseinek az előkészítése. Hetente egy alkalommal tanácskoznak. Minden Alderman felelős valamilyen konkrét feladatért. Soustban a feladatokat az alábbiak szerint osztotották meg:
1. Közellátás (civil work)
2. Finanszírozás
3. Szociális ügyek
4. Településfejlesztés

Minden Aldermanhoz kapcsolódik egy bizottság, minden bizottságban a pártok képviselik magukat. A bizottságok feladata a tanácsülések előkészítése. Szakmai hátterük a hivatali apparátus.
Soustban a bizottságok üléseit egy évre előre megtervezik, a lakosság részt vehet üléseiken. Az üléseken mindenki csak négy percig beszélhet.
A városi tanácsba minden 18 éven felüli állampolgárt be lehet választani. A tanács tagjainak száma a polgárok számától függ. A tanács tagjait négy évente választja a lakosság. A városi tanács feladata az általános politikai managament. žk hozzák a döntéseket a város fejlesztéséről, a finanszírozásról, az oktatási és népjóléti politikát ők határozzák meg.
A tagok nem függetlenítettek, de munkájukért díjazást kapnak. Fizetik az útikölségüket, telefonjukat, a szükséges újságokat és kiadványokat.
Soustban a Városi Tanács épületében egy külön szobát tartanak fent számukra, ahová éjjel-nappal szabad bejárásuk van, ahol megbeszéléseiket tarthatják.
A városi tanács ülései nyilvánosak. Egyedül a polgármester és az Alderman-ok ülései zártak. A tanács havonta egy alkalommal ülésezik.

Finanszírozás

A városi feladatok közül a polgári védelmet, a rendőrséget, tűzoltóságot központilag finanszírozzák és irányítják.
Az oktatás, művelődés, szociális intézmények működési költségeihez a központi kormány is hozzájárul, de fenntartásuk az önkormányzat feladata.
Soustban pl. a meglátogatott kulturális központ több funkciót is ellát; a szokásos kulturális tevékenységeken kívül egy óvoda, templom is működött az intézményben. A fenntartáshoz a központi kormány egyre csökkenő mértékben járul hozzá, helyi támogatást is kapnak, de a szolgáltatások többségéért fizetni kell a látogatóknak.
Az önkormányzatok költségvetési bevételeinek több forrása van. Soust bevételei:
1. pénzügyminisztérium 3O%
a lakók, házak, stb. száma szerint leadott normatíva
2. speciális állami támogatás 60%, szigorúan kötött feltételekkel, fejlesztési célra
3. helyi adóbevétel 10%, (házadó, illeték, turista adó, kommunális adó, kutyaadó, stb. ill. részvényekből származó bevétel)
A helyi adót szabadon vetheti ki az önkormányzat, meg is szüntetheti. A bevételeket úgy tudják növelni, hogy a kommunális vállalatoknál az önkormányzat résztulajdonos.
A személyi jövedelemadót a központi kormánynak kell befizetni. Az emberek általában jövedelmük 42%-át fizetik be adókra.

A holland népjóléti politika lényege, hogy mindenkinek biztosítani kell egy minimális megélhetési szintet, a szolgáltatásokért pedig fizetni kell.
Az anyagi támogatások költségeinek 90%-át a központi kormány fizeti, 10%-ot a helyi önkormányzat.
Segélyezés típusai: 1. megélhetési minimum
2. állampolgári nyugdíj 65 éven felül
3. egyedülállók támogatása állampolgári jogon

Azonban annak, aki segélyt kér, részletesen megvizsgálják az anyagi helyzetét és állandóan ellenőrzik, nem csapja-e be a szociális hivatal dolgozóit.
Soustban összesen 800 személyt kell segélyezni, míg egy hasonló nagyságú városban Lelystad-ban 13 ezer a segélyezettek száma, mivel sok a bevándorló. Az önkormányzatok abban érdekeltek, hogy megszűrjék a beköltöző lakosságot, ugynis különben óriási terhet jelenthet a szegény lakosok beköltözése.

Nyilvánosság

A városi tanács igyekszik a lakosságot informálni a munkájáról. Ezért nyilvánosak az ülések, a helyi újságban minden hónapban négy oldalon számolnak be tevékenységükről. A helyi televizióban saját csatornája van az önkormányzatnak, ahol a tanács üléseit is közvetítik, ill. teletexen a legfontosabb információk állandóan hozzáférhetők. A város kölségvetését egy külön kiadványban minden család megkapja. Sőt, ahol bevándorlók élnek nagyobb számban, ott kötelesek akár törökül is tájékoztatni a lakosságot.

A Holland Városok Szövetsége segíti a városok közötti együttműködést és a kormány – önkormányzatok közötti kapcsolatok alakítását. Képviseli az érdekeiket, elsősorban finanszírozási kérdésekben.
Hollandiában az önkormányzatba beválasztott képviselők saját pártjuktól kiképzésben részesülnek ill. működik egy olyan akadémia, ahol a közigazgatás magas funkcionáriusait – majdani polgármestereket – képzik.

Összefoglalva a tapasztalataimat: Hollandiában a központi kormánynak meghatározó szerepe van az újraelosztásban, a társadalmi, települési egyenlőtlenségek csökkentésében, a bevándorlók befogadásának segítésében.
Igaz, hogy a kormány ott is igyekszik a központi támogatásokat lefaragni, de a kötelezően előírt feladatokra, azok tényleges költségeinek fedezetét a kormány – elszámolás alapján – leadja az önkormányzatoknak.