Önkormányzatiság és civil érdekvédelem a NER-ben és utána

2021/3

Milyen módszerekkel biztosítható a helyi érdekérvényesítés ma Magyarországon? Visszaszerezhetik-e a civil közösségek és az önkormányzatok a róluk szóló döntésekbe való beleszólás jogát? Többek közt ezekre a kérdésekre keresték a választ az idei kunbábonyi Nyári Egyetem résztvevői, akik a parlamenti választásokon induló képviselőjelöltek számára is megfogalmazták elvárásaikat.

2021. július 21. és 25. között a megszokott helyszínen, Kunbábonyban zajlott a Közösségfejlesztők Egyesülete és a Civil Kollégium Alapítvány által szervezett Nyári Egyetem. Az idén 18. alkalommal megrendezett eseményen több mint száz hazai és külföldi vendég járta körbe és vitatta meg a helyi önrendelkezés témáját. Közösségfejlesztők, fővárosi és vidéki önkormányzatok képviselői, társadalomtudósok gondolkodtak közösen az állampolgári és önkormányzati részvétel eszközeiről és lehetőségeiről. Az idei rendezvény feladatának tekintette az országgyűlési választásokra és a helyi érdekek képviseletére való felkészülést is.

A közös munka elkezdéséhez segítséget nyújtott a K-Monitor által végzett kutatás, amely az önkormányzatok és a civilek 2010 előtti és utáni lehetséges együttműködését vizsgálta. A kutatás során készült tanulmány szerint a központi kormányzat korlátozásai, a politikai függőség veszélye és az egyre szűkülő erőforrások közt próbál egyensúlyozni számos érdekvédő civil közösség.

A Nyári Egyetem résztvevői ezeket a helyi érdekérvényesítés során szerzett tapasztalataikat osztották meg egymással.

Együtt dönthet a közösség

A civil szervezetek, helyi közösségek változatos stratégiákat dolgoznak ki annak érdekében, hogy az általuk fontosnak tartott ügyeikben sikert érjenek el. Helyi közvélemény-kutatás, saját alternatív szakmai hálózat kiépítése és javaslatok készítése, nyilvános viták generálása egyaránt lehetnek eszközök a kitűzött cél elérése érdekében. Az Eleven Gyál civil közössége is ilyen eszközökkel, több éves kitartó munkával érte el, hogy a gyáli közvilágítás fejlesztésére kidolgozott javaslataikat a fideszes többségű helyi önkormányzat megszavazza.

A Dialóg Egyesület 2002 óta végez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és a miskolci Avason közösségfejlesztő munkát. Az egyesület a helyi közösségeket támogatja abban, hogy a helyi erőforrásokra építve vegyenek részt a településfejlesztésben. A Dialóggal a miskolci önkormányzat egy megállapodást is kötött „Részvételi program” kidolgozására, amellyel a civilek és az önkormányzati képviselők együttműködésének alapjait kívánja megteremteni. A miskolci városvezetés emellett felkérte a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítványt egy olyan közösségi gyűlés megszervezésére, melyre korábban a fővárosban került sor.

A Nyári Egyetemen is ismertetett, külföldön sikerrel alkalmazott közösségi gyűlések jó eszközök arra, hogy segítségükkel a döntéshozók megismerjék a helyi polgárok véleményét, javaslatait.

A fővárosi önkormányzat klímastratégiája megalkotásakor élt ezzel az eszközzel, bevonva a budapesti polgárokat a döntésbe.

A közösségi költségvetés szintén olyan eszköz, mely lehetőséget biztosít arra, hogy a helyi polgárok beleszólhassanak a döntési folyamatokba. Szentendre városvezetése például – más budapesti kerületek példája nyomán – 2021-ben alkotta meg a Városrészi Költségvetési programot. Ennek során a helyi polgárok javaslatokat tehettek, majd szavazhattak egy 50 milliós összeg felhasználásáról. A szentendrei 11-es út felújításával kapcsolatban is közreműködésre biztatja a helyieket a városvezetés; a helyi Civil Kotta nevű szervezet ebbe a projektbe kapcsolódott bele, sőt, a civil egyesület már egy szakmai anyagot is elkészített a 11-es út akadálymentesítéséről.

Pontokba szedték a javaslatokat

Az említett pozitív példák ellenére az önkormányzatok és a civilek lehetőségei jellemzően rendkívül korlátozottak. Az okok ismertek: az Orbán-kormány az önrendelkezés lehetőségeit végletesen leszűkítette.

A civil szervezetek egy polarizált politikai környezetben igyekeznek szövetségeseket találni ügyeik megvalósításához. Gyakran akkor sincsenek könnyű helyzetben, ha a 2019-es helyhatósági választások után ellenzéki politikusok kerültek önkormányzati szerepkörbe.

A civilek bevonását bármikor nehezítheti a városházi hivatali bürokrácia, de az együttműködési kultúra vagy az egymás iránti bizalom hiánya is.

Az országgyűlési választásokhoz kapcsolódva a Nyári Egyetem résztvevői az esemény végén összefoglalták, hogy milyen konkrét lépéseket várnak a képviselőjelöltektől. Ebben a Helyi Önrendelkezési Minimum nevű dokumentumban  (ld. melléklet – a szerk.) szempontokat kívánnak adni a leendő politikusoknak, hogy végiggondolják a helyi közösségek részvételi lehetőségeit és eszközeit; emellett fontos céljuk az is, hogy a képviselőjelöltek elköteleződjenek a helyi civil részvétel erősítése mellett.

Az előválasztási viták és fórumok lehetőséget adnak a lakosság és a civil szervezetek számára, hogy kérdezhessék a leendő politikusokat a céljaikról. A Civil Kollégium Alapítvány ezeknek a vitáknak, fórumoknak a megszervezéséhez és az azokon való részvételhez is segítséget kíván nyújtani a helyi közösségek számára. Minderről az Alapítvány által létrehozott beleszolok.hu honlapon is tájékozódhatnak a civil szervezetek.[1]

 

Szerző: 

Bodnár Zsuzsa: tanár, újságíró, az Átlátszó hírportál Országszerte rovatának munkatársa, a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület elnöke. Jelenleg a Civil Kollégium Alapítvány munkatársaként a 2021-22-es parlamenti választásokhoz kapcsolódó projektek szervezésében vesz részt.

 

Végjegyzet:

[1]  Megjelent az atlatszo.hu oldalon 2021. augusztus 23-án. https://orszagszerte.atlatszo.hu/onkormanyzatisag-es-civil-erdekvedelem-a-ner-ben-es-utana/?fbclid=IwAR15Wr2uRQLRw7iutoZu07FvdW2lhVMemweWSi7Tv-KG9C8KcDpCl48sVmM

 


XVIII. Nyári Egyetem a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért

Helyi Önrendelkezési Minimum

ZÁRÓDOKUMENTUM

 

A XVIII. Nyári Egyetem a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért (2021. június 21 – 25.) résztvevői, közösségfejlesztők, közösségszervezők, helyi közösségek vezetői, társadalomkutatók és civil szervezetek tagjai az alábbi szempontok érvényesülését és konkrét változásokat várnak Magyarország következő parlamenti képviselőitől:

Elvek Intézkedések
Demokrácia

Jó (demokratikus) kormányzást kormányzat helyett!

Országos szint

  • Új önkormányzati törvény létrehozását (s benne a polgármester és jegyző viszonyának és az ügyféljogoknak a tisztázását)! 
  • A civil törvény felülvizsgálatát! 
  • Biztosítani az önkormányzatok közösségi adatai közzétételének kontrollját!
  • Biztosítani a jogorvoslathoz való jogot!
  • Az ellensúly-intézmények helyreállítását, a belső kontroll biztosítását!
  • Tematikus minisztériumok létrehozását! (Oktatási, környezetvédelmi, társadalmi ügyekért felelős minisztériumot!) 
  • A társadalomfejlesztés rugalmas kereteinek kialakítását és támogató jellegű működtetését a központi pályázati kiírások mellett!
  • Az újraelosztás, a közpénzek feletti rendelkezés indikátorainak kidolgozását az arányosság elvével!
  • Igazságosabb támogatási rendszerek létrehozását (a jó kormányzásnak megfelelően, különösen az önkormányzatokra és a civil szervezetekre vonatkozóan)! 
  • A kiemelt beruházásokról és különleges gazdasági övezetekről szóló törvény felülvizsgálatát!
  • Az állami fejlesztési elképzelések előzetes egyeztetését az érintett önkormányzattal és lakossággal!
  • Facilitátor („társadalmasító” szakember) kötelező alkalmazását egy beruházásnál (partnerségi egyeztetés modelljének kiterjesztése, finanszírozása)!;
  • Integritást a tervezésben (a környezethez illeszkedő megoldások és szélesebb társadalmi hatás végiggondolása az intézkedéseknél).
  • Új alkotmányt!
  • Új Nemzeti Alaptanterv létrehozását!
Szubszidiaritás

A döntéseket a polgárokhoz lehető legközelebb kell meghozni!

Helyi szint

  • Függetlenséget és financiális feltételeket kell biztosítani a helyi döntéshozatalhoz!
  • Közös kormányzást – a társadalmi szereplők közötti egyeztetés, a terhek, a felelősség és a támogatás szétterítését! 
  • A helyi fejlesztésekben kapjon központi szerepet a helyi erőforrás helyben tartása és fejlesztése (a föld, tőke, infrastruktúra mellett az emberi erőforrás: rendelkezésre álló munkaerő, oktatási és képzési kapacitás, szaktudás) !;
  • Társadalmi központok, szomszédsági irodák létesüljenek (akár a meglévő intézményekben), külön támogatással! ;
  • A képviselő és partnerei (önkormányzatok, civil szervezetek) találják meg, vagy teremtsék meg közösen a kommunikáció megfelelő csatornáit!
Autonómia

Autonóm helyi közösségi intézményeket!

(Önkormányzatok, iskolák, tudományos műhelyek)

  • A helyi intézmények – ahol erre igény van és megoldható – kerüljenek vissza önkormányzati fenntartásba!
  • Az építési hatósági ügyek kerüljenek vissza az önkormányzatokhoz!
  • A helyi intézmények szakmai téren kapjanak önállóságot!
  • Indokolt a helyi tantervek fejlesztése és bevezetése a Nemzeti Alaptanterv részeként, a helyi identitás fokozása érdekében!
  • A képviselő szorgalmazza és támogassa az intézmények hálózatépítő tevékenységét és részvételét!
Részvétel

A képviselő ismerje meg, alkalmazza és támogassa a részvételi eszközök használatát és fejlesztését, és terjessze azokat!

  • A képviselő, közösen a helyi aktív állampolgárokkal és civil szervezetekkel alkossa meg cselekvési tervét és kössenek megállapodásokat annak megvalósítására (olyan részvételi eszközökkel a fogadóórákon túl, mint pl. népszavazás, közösségi gyűlések, rendszeres tematikus civil fórumok, civil hálózatok szervezése a választókerületben, stb.)!
  • A képviselő kapcsolja be az önkormányzatokat és a civil szervezeteket a munkájába és szorgalmazza az intézmények együttműködését (munkacsoportok, szakmai hálózatok, projektmunka)!
  • Demokráciatanulás a gyakorlatban – a helyi óvodák, iskolák, közszolgálati intézmények és civil szervezetek a helyi közjóért való cselekvésen keresztül tanulják, gyakorolják a demokráciát!
  • A felnőttek ingyenes vagy önköltséges részvételét a felnőttképzésben! 
  • A képviselő növelje a civil presztízst (nyilvános szereplésein ismertesse, népszerűsítse a civil szerveződések érdemeit, munkáját és kampányoljon értük)!
  • Szorgalmazza és támogassa a helyi civil közösségek együttműködését!
  • A részvétel legyen nyíltan kommunikált elvárás!
Átláthatóság
  • Közérthető nyelvet a közigazgatásban! Törekedjen a nyelvi jogsértések megszüntetésére!
  • A döntések útvonala, a felelősségek köre mindenki számára átlátható legyen!
  • Biztosítani kell az információhoz való hozzáférést, (környezeti ügyekben lásd pl. az Aarhusi Egyezményt);
  • A közérdekű adatok közzététele és kontrollja! 
  • Az újraelosztás rendszerének átláthatósága – hol a közpénz?
  • A képviselő mindig egyeztesse elképzeléseit és terveit, ismerje a valós igényeket!