Török Henrich-kel, a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezet vezetőjével beszélgettem, aki több mint 15 éve foglalkozik vidékfejlesztéssel és területfejlesztéssel, néhány évig, mint jegyző tevékenykedett, így az önkormányzati működésre is van rálátása. Pályázatíróként a Magyar Falu Program és a LEADER Program pályázati struktúráját ismeri és rendszeresen ad be, bonyolít le, illetve számol el pályázatokat mindkét rendszerben. Beszélgetésünk során a két pályázattípus sajátosságait hasonlítottuk össze és a jövőbeli vidékfejlesztésben betöltött szerepüket latolgattuk.

Mikor kistelepülések fejlesztéséről beszélünk, szinte evidens, hogy pályázatokról lesz szó, bár ez egy ideális világban máshogy is lehetne. Ezúttal azonban a realitásból indulok ki és jelenleg a magyar vidék két jelentős forrását, a Magyar Falu Programot és a LEADER Programot hasonlítom össze.

A két pályázható forrás közötti első és legnagyobb különbség a finanszírozás forrása, hiszen a LEADER döntően Európai Uniós forrásból kerül kifizetésre, helyi LEADER csoportokon keresztül, míg a Magyar Falu Program kizárólag hazai forrásból, központilag kerül kiosztásra. Ebből az alapvető különbségből adódnak a további eltérések is. A LEADER forrásokra jóval összetettebb pályázati kiírások alapján, lassabb és komplexebb ügyintézéssel lehet pályázni, az elszámolás is bonyolult és nincs lehetőség előfinanszírozásra, míg a Magyar Falu Programban egyszerű, gyors, rövid az ügyintézés és előfinanszírozásra is van mód, így egy nagyon kedvelt pályázati rendszerről van szó a kistelepülések önkormányzatai körében, hiszen sok adminisztratív terhet levesz a vállukról más pályázati rendszerek követelményrendszereihez képest.

A Magyar Falu Program azonban sokkal kevésbé felel meg a helyi igényeknek és problémáknak, az egész országban azonos tárgyú pályázatokat lehet benyújtani, nincs tere a helyi problémák felmérésnek és azokra válaszok keresésének. Ez a központi irányítás szempontjából előnyös, hiszen jóval kontrollálhatóbb. A helyi közösségek azonban kiszorulnak a problémák meghatározásából és így az ezekre adandó válaszok sem biztos, hogy ott hatnak, ahol arra igazán szükség lenne. A Magyar Falu Program elsősorban infrastruktúrát fejleszt, míg a LEADER Programban az infrastruktúra tartalommal való feltöltésére is van lehetőség és a hosszútávú fenntarthatóság megvalósítása is fontos elvárás, mind társadalmi, mind gazdasági szempontból.

A Magyar Falu Program infrastruktúrafejlesztő funkciója azonban korántsem lebecsülendő, mivel hazánkban még sok térségben olyan hiányok mutatkoznak ezen a téren, hogy minden forrás, ami utak, intézmények, járdák építésére fordítható, az jó helyre kerül. Ez a kérdés azonban mégsem egyszerűsíthető le ennyire, hiszen, ahogy Henrich mondja:

“Annál drágább dolog nincs, mint olyanra költeni, amit utána nem, vagy alig tudok használni és nem olyan célra használom, amiből valami hozadéka van a helyi közösségnek.”

De, hogy ne ilyen borús hangvételben zárjam beszámolómat és a kitekintést egy Zala megyében tevékenykedő vidékfejlesztő akcióterületén szerzett tapasztalataimról, lássuk a két forrástípus jövőbeli lehetőségeit és a kilátásokat, melyeket hozzájuk fűzhetnek a településeken tevékenykedők, legyenek akár önkormányzati szereplők, egyházak, civil szervezetek, vagy vállalkozások képviselői. A Magyar Falu Program nagyban függ a mindenkori kormányzat szándékától, mind a kiírások tartalmában, mind a vidékfejlesztésben betöltött szerepe tekintetében. A LEADER Program jelenleg kisebb súlyt kap, mint korábbi időszakokban és mint a Magyar Falu Program, azonban a jövőre nézve még nagy potenciál van benne, sok külföldi példa bizonyítja, hogy a helyi LEADER szervezetek a vidékfejlesztés katalizátoraiként működhetnek és a problémákra azok mélységének megfelelően tudnak válaszokat kidolgozni. A helyi szereplők részéről pedig mindkét forrástípus iránt mutatkozik kereslet, így abban bízhatunk, hogy mindkettő fennmarad és betölti a neki szánt funkciót és képes lesz a két pályázati rendszer egymást kiegészítve működni és szolgálni a helyben élő közösségek érdekeit és életminőségük komplex fejlesztését szolgálni. Hiszen ez a vidékfejlesztés maga.

 

Szerző:

Hernádi Anna Borbála, művelődésszervező Ferencvárosban, önkéntes Kóspallagon, elkötelezett a fenntarthatóság ügye mellett, a magyar vidék szerelmese, aki szeretne minél többet látni, tapasztalni és érteni a világból.