Memorandum a történelmi városrészek választási rehabilitációjáért

1993/3

Budapest főváros történelmi városrészei a városfejlődés történelmileg hitelesített, hagyományaikat az önkényes városigazgatási rendezések erőszakával szemben is megőrizni képes egységei, amelyek az esetek egy részében beépítési jellegzetességeiket, társadalmi sajátosságaikat tekintve is különböznek szomszédaiktól. De ha ezt a belső rendet össze is törték a lokalitás közösségfennartó erejét lenéző, a polgári értékrendet ideológiai megfontolásokból tagadó kemény majd lágy diktatúra évtizedei, Budapest történelmi városrészei még mai állapotukban is alkalmasak arra, hogy az identitás új forrásaként működve a társadalom szerves, önépítkező fejlődésének bázisát képezzék.


Amikor 1990-ben megnevezésük törvényesítésével, s e megnevezések alkalmazásának kötelező előírásával a főváros megtette az első lépést a történelmi városrészek rehabilitációjának útján – és amikor az Önkormányzati, majd a Fővárosi törvény is megfogalmazta a részönkormányzatokat is elismerő koncepciót – úgy látszott, hogy a formálódó új hatalom felismerte ennek a gondolatnak a termékenyítő erejét, mely az önigazgatásnak természetes bázisait teremtheti meg, a többnyire mesterséges képződményeknek tekinthető kerületekkel szemben vagy azok mellett. Az első komoly erőpróbát jelentő helyhatósági választások azonban megmutatták, hogy a pártok stratégiájukat elsősorban nem a lokalitásra építik – holott ez volna a helyhatóságnak már neve szerint is legbensőbb lényege – hanem egyéb szempontok alapján határozzák meg a saját főszereplésükkel elképzelt jövőképet. És mivel a választások időszakában a korábban szétvert, felszámolt civil szerveződések, újjáalakulásuk esetén sem voltak még eszközeik birtokában, miközben a pártok minden eszközzel rendelkeztek ahhoz, hogy az eseményeket irányítsák, a mai önkormányzati formációk legtöbbjét – az elmúlt évek történései ezt félreérthetetlenül megmutatták – nem azok a sajátosságok jellemzik, amelyeket mint legfontosabbakat, a mindenkori önkormányzatok belső filozófiája indokolna.
Śj választások közelednek, még egyszer nem történhet meg Budapesten az, ami az 1990-es választásokon megtörtént: hogy már a körzethatárok kijelölésénél sem veszik figyelembe a történelmi városrészek határait – ehelyett a pártállami pártkörzetek sajátos érdekeit átörökítő, önkényes határokkal jelölik meg egy-egy megválasztandó képviselő körzetét. Azokat a szempontokat mérlegelve, amelyeket a bevezetőben vázoltunk, még a pártképviselők megválasztása esetén is jobb helyzetet teremt, ugyanis ha egy-egy városrész egyik képviselőjeként határozhatják meg magukat és működésük kereteit – mint ha a képviselők és a képviseltek minden szerves kohéziót nélkülöző halmazai állnak szemben egymással vagy akár egymás mellett.
Az előadottak logikájából következik az is, hogy a jelen memorandum megfogalmazói és aláírói – Budapest és városrészeinek civil szervezetei – nem támogatják, tiltakozással fogadják a pártoknak azokat a már bejelentett kezdeményezéseit, amelyek a választási törvény módosításával a listás és egyéni képviselők testületen belüli arányait a listás helyek túlsúlyával képzelik megvalósítani. Ez – ha talán a parlamenti képviselők delegálásánál el is képzelhető – a helyhatóságok képviselőtestületeinek majdani legitimitását kérdőjelezné meg, ha nem is jogtechnikai, de társadalmi értelemben feltétlenül.
Herminamező Polgári Köre Közgyűlésének jelen memoranduma, kiindulva a fenti tényekből és elemzésből, minden a választásokban, azok előkészítésében érdekelt hivatal és intézmény figyelmét arra hívja fel, hogy az 1994-ben esedékes helyhatósági választások előtt igazítsák hozzá a választási körzethatárokat a történelmi városrészek korábbi hivatalos döntésekkel definiált határaihoz. Ne fordulhasson elő, hogy Budapesten olyan képviselőtestületek alakuljanak, amelyeknek tagjai nem tudják egyértelműen meghatározni saját választóik természetes közösségeit, mert az önkényes határok miatt, nem is állnak mögöttük ilyen szerves fejlődést mutató, történelmileg hitelesített közösségek.
E memorandum megfogalmazói és a kezdeményezéshez csatlakozók nem értenek egyet az egyéni választókörzetekből választható, a helyi közösségek által hitelesíthető és elszámoltatható helyhatósági képviselők arányának csökkentésére irányuló törekvésekkel. Kifejezik azt a határozott szándékukat, hogy minden törvényes lehetőséget kihasználva, minden lehetséges fórumot igénybe véve fellépnek e pártkezdeményezés ellen és annak érdekében, hogy a történelmi városrészek határait ne ignorálhassák önkényes érdekek szabta választási körzetkialakítások a következő helyhatósági választásokon.