Lehetőségek az átképzésben: Jegyzetek egy Szolnokon szervezett információs konferenciáról

1990/2

A gazdaság a kis- és középméretű vállalkozások irányába mozdul, ezért az átképzésben is gyors változásokra van szükség. A munkanélküliek száma jelenleg a foglalkoztatottak 1%-a. A legfőbb feladat számukra kialakítani egy sajátos, egyéni haladást segítő képzési programot, amellyel képessé teszik az egyént nem csak a szakmára (írni-olvasni tudás, kommunikációs készség-fejlesztés, és szakképzés). Előtérbe kerül más rétegeknél a kisvállalkozói képzés. (Pl. üzletvezetői stratégia, reklám kapcsolatok, adó-hitel ügyek a vállalkozás felfutásához.) A szabad munkaerőforrás kb. 200.000 ember, főleg vidéken, falun van, főképp nők és képzetlen fiatalok, ill. a pályakezdők köréből.


A színvonalas munkaügyi szolgáltatáshoz képzési, átképzési piac kell, s ebben vállalkozók lehetnek a művelődési házak is.
Az ÁBMH, a megyei munkaügyi szolgálaton keresztül, a munkanélküliek szakképesítést (szakmunkásképesítést) adó képzéseit finanszírozza, valamint akik első ízben kívánnak munkaviszonyt létesíteni (pl. érettségizettek), ill. annak a dolgozónak a szakmai oktatását, aki munkaköri feladatait az oktatott ismeretek nélkül nem képes ellátni. Regionális átképzési központot hoznak létre Miskolcon és Nyíregyházán. Információt ad Sum István, ÁBMH Átképzési Csoport, Bp. V. Rosenberg tér 7-8. T.: 1318-720

Korszerű szakmastruktúra
– korszerű szakképzési koncepció,
a munkanélküliek képzésében
A SZTÁV ÁT (Szakmai Továbbképző – Átképző Vállalat Átképzési Társasága), amely vegyes vállalat, egy NSZK-beli szakképzési modellt adaptál Magyarországon a fém-, villamos-, fa- és építőiparban. Ennek lényege egy hat hónap alatt történő átképzés. Most hozzák létre korszerű regionális oktatási bázisaikat Komárom és Szolnok megyében. Az anyavállalat, a SZTÁV pedig oktatási kft-k alakításával foglalkozik, szintén regionális oktatási bázisok létrehozására. Jó együttműködés jött létre Zalaegerszegen a Szakszervezetek Művelődési Házának igazgatójával.
Információ erről: Pöltl Tibor, Zalaegerszeg, November 7. tér 6. T.: 12-791,
12-790.
A SZTÁV ÁT regionális oktatási bázisainak kialakításáról és a szakképzési koncepcióról Hárs István cégvezető igazgató tud informálni. Bp. X. Gyömrői út 140. T.: 127-2019, 127-3499.
A különféle átképzési tanfolyamokhoz való együttműködésben keresni lehet (szervezés, oktatás helyszíne, vizsgáztatás stb.) Szilágyi Antal SZTÁV, igazgatóhelyettest, Bp. IX. Vendel u. 3.
T.: 114-0648
A konferencián előadás hangzott el az átképzési rendszer egészéről, egy alapítványról – amely a vállalkozási gondolkodás elősegítését szolgálja (információ dr. Tibor Ágnernél SEED Bp. Andor u. 60. 1119 T.: 181-0590), a népfőiskolai mozgalom szerepéről az átképzésben. Beszámolók hangzottak el művelődési intézmények helyi kezdeményezéséről, szakmai kísérletekről.
Amennyiben átképzési kérdésekben részletes tájékoztatást igényelnek, Nagy Júlia az OKK Oktatási Osztályának munkatársa készséggel áll az érdeklődők rendelkezésére. (1251 Bp. Corvin tér 8. 1159-657/23-as mellék, vagy 1351-139). Az átképzés témaköréből kiadványt készítünk, amely ugyanitt megrendelhető kb. 150.- Ft-ért.

Mellékelten közöljük
a felnőtt-képzésre, átképzésre
vonatkozó hatályos
jogszabályokat:

1. MT. 7/1988. rendelete az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásról
2. A pénzügyminiszter 5/1989. rendelete az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás költségeinek megállapításáról, viseléséről és elszámolásáról.
3. A művelődési miniszter 3/1989. rendelete a felnőttek szakmunkásképzéséről, egészségügyi szakiskolai, valamint gépírói és gyorsírói szakiskolai oktatásának megfelelő képzéséről, továbbá egyes munkaköri szakképzésekről.
4. A művelődési miniszter 4/1989 rendelete a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban oktatható szakokról, illetőleg szakmákról szóló 18/1986. MM rendelet módosításáról.
5. 3. sz. melléklet a 18/1986.-. MM rendelethez: Jegyzék azokról a szakmákról, amelyekben a felnőttek szakmunkásképzése keretében a szakmunkásképesítés – a megfelelő szakmai gyakorlat igazolása nélkül, első vagy további szakképzettségként egyéni felkészülés alapján is megszerezhető, illetőleg amelyekben egyéni felkészülésre nincs lehetőség.
6. 4. sz. melléklet: a 18/196. MM rendelethez: Jegyzék azokról a szakmákról, amelyekben a szakmunkásbizonyítvány a szakmán belül előforduló hegesztési munkák elvégzésére jogosít.
7. A Minisztertanács 36/1990 rendelete az iskolarendszeren kívüli magánoktatás egyes kérdéseiről és az oktatói munkaközösségekről.
8. Az Állami Bér és Munkaügyi Hivatal elnökének 1/1990. rendelkezése az átképzések egyes kérdéseiről.