Részletek a PHARE beszámolóból

Projektünknek két kiemelt célja volt: a közösségi szakma megszervezése, hálózattá alakítása, szakmaközi együttműködések kiépítésével; valamint a helyi szintű közösségi részvétel kifejlesztése. Mindkét cél elérését a párbeszéd módszerével: szakmaközi dialógusok és helyi szintű társadalmi párbeszédek elindításával terveztük. Továbbá képzésekkel, tananyagok készítésével és megjelentetésével, szakmai fórumok sorozatával.

Úgy gondoljuk, hogy a fenti fejlesztési folyamatok jelentősen hozzájárulnak a demokratikus légkör kialakulásához, a társadalmi részvételből való kirekesztettség csökkentéséhez.
Települési, kistérségi szintű volt a helyi közösségek felkészítése; regionális és országos körű a szakmaközi program – többségében mindkét elemében a civil polgárok, szakértők és jóval kisebb arányban a döntéshozatalban – közigazgatásban érintettek vettek részt ezeken.
A pályázati tervezetünkben is megfogalmaztuk, hogy az országban zajló demokratizálódó folyamat javarészben már túl van a szervezeti intézményépítés szakaszán, most egy új korszaknak kell következnie. A képviseleti demokrácia kialakulása lefékezte a részvételi demokrácia működésének kiépülését, ami a társadalmi bevonás, a közösség ügyeiben való részvétel rovására valósul meg.
Olyan tanulási folyamatot tartottunk – és tartunk továbbra is – szükségesnek, amely megerősíti a civil társadalom összefogását és érdekérvényesítési készségeit, s hozzásegíti ahhoz, hogy képessé váljon erős nyomást gyakorolni a döntéshozatali szférára, a társadalmi párbeszédnek a kikényszerítésével, s hozzájárul a hatalom szereplőinek a szemléletváltásához. Ezzel elősegítheti a kormányzatról a kormányzásra való áttérést is.
Kimenetek:
(1) Szakmai hálózatosodás: Programunk egyik érdeme, hogy nem ért bennünket felkészületlenül az – akkor még Esélyegyenlőségi Kormányhivatal, ma már minisztérium – felkérése: egy országos szakmai hálózat megszervezésére. 2005 őszén lett konkrét és a Közösségfejlesztők Egyesülete számára megfogalmazott feladat: a közösséghiányos részein az országnak működjön egy szakmai segítő intézményrendszer. Ez a 10 hónapja működő „Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat” éppen arra is példa, hogy – nyilván több szakmai erő összetalálkoztatásával – a döntéshozatali szféra kormányzati szintjén sikerült valamilyen mértékben a közösségi részvétel és a demokráciafejlesztés esélyeit és halaszthatatlan szükségességét elfogadtatni. 19 megyében és Budapest 3 kerületében lett kapacitás biztosítva helyi szintű közösségi kezdeményezések felkarolására, segítésére. (hiv. előző Parola szám)
(2) Országos szakmai szövetség: megalakítását kezdeményeztük és gondozzuk, amely a közösségi munkában érintett szakmák kooperációját hozza. A SZÖVETSÉG a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért nevet viselő szervezetet 2005-ös év első hónapjaiban jegyezte be a bíróság. Több mint egy éves előkészítő-szervező munkát követően fogalmazódott meg a nyilvántartásba vételi kérelem az alapítók részéről.

Az alapvető szándék – ahogy azt a pályázati programunkban jeleztük – az volt, hogy egy olyan szakmai és érdekvédelmi tevékenységet végző szervezetet alapítsunk, amely különös jelentőséget ad a közösségi részvétel tartalmának, s amely kikerülhetetlenné igyekszik válni a közösségi munkát érintő kérdésekben, döntésekben regionális és országos szinten is.
Ennek alapján fogalmazták meg az alapítók összefogásuk akaratát is. A SZÖVETSÉG kiemelt céljai egyebek között: a közösségi alapú társadalom megteremtésének elősegítése, a lakosság társadalmi részvételének fokozása, az állam és az önkormányzatok felelősségének tudatosítása a közösség általi fejlesztési folyamatok megszervezésében; regionális és kistérségi szintű közösségfejlesztési programok kezdeményezésében és finanszírozásában; országos közösségfejlesztő, közösségi munkás, helyi társadalomfejlesztő hálózat kiépítésében. E feladatok ellátása érdekében állásfoglalásokat, konferenciákat tervez a SZÖVETSÉG a következő időszakban.
A szervezet alapító tagjai a következők: Autonómia Alapítvány, Civil Kollégium Alapítvány, Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete, Kelet-Magyarországi Közösségszolgálat Alapítvány, Közösségfejlesztők Egyesülete, Közösségi Kapcsolat Alapítvány, Ökotárs Alapítvány, Partners Hungary Alapítvány, Regionális Forrásközpontok Országos Egyesülete, és a Soros Alapítvány. A Szövetség székhelye: 4025 Debrecen, Török Bálint utca 4.

(3) Helyi szintű társadalmi párbeszéd fejlesztésére irányuló részeiről:
– Rendszerezett tananyag, mint egy bázis, egy a témában széles körből válogatott, de a mindenkori résztvevőkhöz igazítható, az ő élettapasztalataikra építő elméleti- és gyakorlati tudás lett összegyűjtve.
A nyomtatott kiadvány célja főként a jó érthetőség, a könnyű és játékos hangnem volt…
– A helyi programokban itt is jól támogatta a mi terveinket az év során egy másik közösségi program eredményeként kialakult Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózat. Ez a megyékben és Budapest néhány lakótelepén működő hálózat igen sok kezdeményezést hozott a felszínre. Az ezekben aktivizálódott helyi emberek közül kerültek ki a mi gyakorlati képzéseinkre jelentkező és azokon részt vevő hallgatók. Ezek a felkészítők, képzések is sikeresnek mondhatók. A hálózatunk tagjai pedig közreműködtek a felkészített és aktivizált önkéntesek munkájának után-követésében is.

A kézikönyv-kiadvány előkészítése már a program rendezvényei során elkezdődött. A regionális találkozók és a Nyári Egyetem résztvevői egy részének nagy affinitása, a velük való sorozatos dialógus, a témák fokozatos kibontása indította ennek a programelemnek a munkáit. Amikor a kiadvány összeállítóinak körét megszerveztük, nagyjából azonosítottuk az összegyűjtött tudásanyag továbbadóit, a képzőket is.
A munka során találkoztak és tartósan együtt dolgoztak a különféle szakterületek képviselői, akik tapasztalataik gyakori összevetésével építkeztek és hoztak össze közös tudást, új értékeket is. A közösen megtapasztalt élményeket és „kitermelt” tudást pedig visszajuttatják saját szakterületeikre is, s ez biztosítja az együttműködés fenntarthatóságát is. Olyan témákat, szakmai kérdéseket érintettünk, olyan közösségi mozgásokat indítottunk el, amelyek a demokratikus fejlődésnek nagyon érzékeny és fontos részei: a közösségi részvétel megteremtése és fejlesztése a közelmúltban erősen „leülő”, kiüresedő képviseleti demokrácia felfrissítésére és kiegészítésére.