Látlelet Erdélyről

1990/4

Erdély történetének egy korszaka lezárult. Az új korszak kezdetén a feladatok meghatározását és megoldásuk útjának megtalálását szolgálhatja az adott helyzettel való alkalmas számvetés. Ennek része lehet a mai erdélyi falu állapotának felmérése.


Most lehet a letűnt kor mérlegét úgy megvonni, hogy ezáltal az újraindulás feltételei világosan állhassanak előttünk. A mérleghez tartozik azonban, hogy pillanatnyilag a sürgető számvetés feltételei is sok mindenben hiányoznak: a mérleg megvonásához szükséges eszközök, intézmények, szervezettség, a szakemberek nagy része maga is a veszteséglistán van.
Minél nagyobb a szükség, annál nehezebb az első lépéseket megtenni. A szükség azonban lehetőséggel is jár. Az egyes falvak állapotának felmérését nem végezhetik el a hiányzó igazgatási és tudományos intézmények szakemberei, végezhetik azonban azok, akikről elsősorban szó van, s akikre az újjáépítés helyi munkája vár.
A települések életének helyreállítását, fejlesztését úgysem viheti végbe senki sem nélkülük. Annál jobb, ha a falvak helyzetének feltárását sem csak külső szakemberek végzik el, hanem ezt is minél nagyobb mértékben maguk a helyben lakók veszik kézbe.
Mindazonáltal ez a szükségadta lehetőség nem menti fel a meglévő szakembereket az alól a kötelezettség alól, hogy amennyire és ahogyan lehetséges, a maguk szakmai, tudományos eszközeivel is hozzájáruljanak a helyi erőfeszítésekhez, javaslatokkal, észrevételekkel, megfelelő adatfeldolgozási és elemzési módszerekkel támogassák azokat.
Ilyen indítékkal készült a jelen rövid írás. Célja annyi, hogy a településkutatások eddigi eredményeire támaszkodva megfogalmazzon néhány kezdeti szempontot és kérdéskört, amelyek figyelembevétele e sorok írójának reménye szerint elősegítheti a községi helyzet rendszeres feltárását és az annyira esedékes újjáépítést.

Szempontok, kérdések a falvak társadalmi állapotának feltárásához:

Egy falu életét nagyon sokféleképpen lehet feltérképezni. A jelen helyzetben legcélszerűbbnek mutatkozik először azokra az egyéni, családi, közösségi gondokra figyelni, amelyek megoldása vagy legalábbis enyhítése a legsürgetőbb, és a községi szinten is jól előmozdítható.

Néhány idevágó kérdés:
– Hány árva (egyik vagy mindkét szülőjét elvesztett) gyermek él a községben? Milyen az elhelyezésük, ellátásuk, nevelkedésük?
– Hány egy év alatti csecsemő halt meg az utóbbi években?
– Hány család élete bomlott fel válás, tartós különélés következtében; ezekben a családokban hány kiskorú gyermek él?
– Hány csonka család van? (Gyermeküket egyedül nevelő szülőkkel?)
– Hány özvegy van?
– Hány a tartósan beteg? Hány szellemileg fogyatékos és mozgássérült él itt? (Hányan kiskorúak? Milyen főbb betegségek vannak? Melyek a fő halálokok? Hány halálos kimenetelű baleset volt a faluban az utóbbi években? Hány öngyilkosság?)
– Hány idős ember él egyedül (60 év felett)?
– Hányan vannak kereset nélkül és milyen okból?
– Kik a legelesettebbek és milyen okból?
– Hányan vannak, akik tartósan az alkohol rabságába kerültek?
– Hányan vannak jogilag büntetett előéletűek? Miért büntették őket?
– Hányan és milyen módon szenvedtek igazságtalan üldöztetést, elítéltetést? Hányan voltak, milyen hosszú ideig politikai okból börtönben?
– Hány erőszakos cselekmény fordult elő a faluban az utóbbi években (gyilkosság, rablás, súlyos sérüléssel járó veredekés)? Milyen okokból, milyen kimenetellel? Mi lett az áldozatokkal, az elkövetőkkel és családtagjaikkal? Hányan vannak a faluból börtönben?
– Hányan költöztek el a faluból az utóbbi években? Hányan mentek el más országba (hányan Magyarországra)?
– Milyen a község növekedése vagy csökkenése? (Születések, halálozások, ki-be vándorlás egyenlege.)
– Hányan szorulnának segélyezésre (élelem, ruházat, magatehetetlenek ellátása)?
– Hány családban van öt vagy ötnél több gyermek?
– Hányan járnak el a községből dolgozni? Hányan járnak a községbe (máshonnan) dolgozni?
– Hány iskoláskorú gyermek nem jár iskolába? Hány gyermek van veszélyeztetett helyzetben (a család nem bomlott fel, de nem biztosít megfelelő feltételeket a gyerekek nevelkedéséhez, fejlődéséhez)?
– Hányan vannak munka nélkül (keresőképesek lennének, de nincs munkájuk)? Milyen okból?
– Hány hajléktalan személy van a községben?
– Milyen elemi károk, természeti csapások voltak az utóbbi években? Ezek kiket hogyan érintettek?
– Kik azok, akiknek esetében a gondok, nehézségek halmozottan jelentkeznek?

A kérdések kiterjedhetnek az élet többi területére (művelődési viszonyok, egészségügy, lakásviszonyok, gazdaság-gazdálkodás, közéleti-hatalmi viszonyok, vallási élet, nemzetiségi együttélés, közrend-közbiztonság stb.) de kiterjeszthető időben is. (A fenti kérdésekben “az utóbbi évekről” van szó, de ez kiterjeszthető öt évre, tíz évre, húsz évre stb.) Így történeti viszonyításban látható, hogy egy-egy kérdés, jelenség hosszabb távon milyen változásokat mutat, csökken-e avagy nő stb. Hasonlóképpen képezhetők térbeli viszonyszámok is. Pl. a fenti kérdésekre kapott adatok viszonyíthatók a falu mindenkori lakosságához (“egy főre jutó” arányszámok), s ezek mint mutatószámok összevethetők a szomszédos falvak ilyen adataival, az országos átlaggal vagy nemzetközi kimutatásokkal.

Végül még egy megjegyzés. Ez írás címében Erdélyről van szó, s szövege magyarul szól. Ennek egyszerűen az az oka, hogy írója nem tud románul, s közvetlen tapasztalattal is inkább Erdélyről s annak magyar falvairól rendelkezik. De csak örülne annak, ha ez a segédlet szélesebb körben is használhatónak bizonyulna.

Budai Adorján