Közösségi felmérés Földeákon

1996/4

1994. késő őszén benépesült a földeáki Művelődési Ház klubterme. Diákok, nyugdíjasok, vállalkozók péntek esténként találkoztak, beszélgettek a község sorsáról.


A családias légkört a vörösbor és a zsíros kenyér mellett a házigazdák biztosították. A fesztelenül, jól irányított beszélgetések sokszor éjszakába nyúltak. Hihetetlen, de mindenkinek megoldódott a nyelve! Mindazt, amiről már évek óta csak álmodni mertek, itt elmondhatták. Hatvan, nyolcvan ember, akik egy településen laktak, évek óta nem beszélgettek, itt újra találkoztak. Elmondták azt, ami a szűkebb hazával – a faluval – kapcsolatban felmerült bennük.
Ezeket a jóízű, őszinte beszélgetéseket Magyarné Rozi közösségfejlesztő szervezte. Az ő lelkesedése, temperamentuma és őszinte elhivatottsága magával ragadott mindenkit. Azt mondhatjuk, hogy tespedtségből, a céltalanságból rázott fel bennünket.
Néhány hónap elteltével már érezni lehetett, hogy ezek a beszélgetések nem csak a résztvevők, hanem Földeák egész közösségének szólnak.
Hogyan lehetne őket is megkérdezni, az ő véleményüket is megismerni? Megszületett a Közösségfelmérés ötlete, szükségessége.
1995 tavaszán már próba kérdőívek kerültek a háromezerhétszáz fős falu néhány száz lakosához. A kérdőív témaköreit a beszélgetők szűk csoportja állította össze.
A próbakérdőívek után utcáról utcára személyesen elvíve kerültek a közösségfelmérő ívek a falubeli emberekhez.
S ekkor érte az igazi nagy meglepetés a kérdőíveket kiosztókat! Azok az emberek, akik 25–30 éven át nem mondhatták el véleményüket – nem volt rá kíváncsi senki – most őszintén vallottak, nyilatkoztak. Egyáltalán: ajtót nyitottak rájuk, a véleményüket kérték – ez már valami csoda! Meggyőződhettünk, hogy a személyes találkozás, beszélgetés nagyon hiányzott.
Néhány hét elteltével a felmérés íveit összegyűjtöttük. A feldolgozás, értékelés munkáját is közösen végeztük.

A közösségi felmérésről
A beszélgetések, amelyeken én is részt vettem, őszinték, nyíltak és indulatmentesek voltak. Ebben a csoportban csaknem minden életkor és foglalkozás képviselve volt. Engem az fogott meg, hogy az itt lakó emberekkel jó hangulatban beszélhettük meg községünk és lakóinak problémáit, meghallgatva egymás véleményét, javaslatát.
Célunk: egy cselekvési terv készítése volt, amely tartalmazza az itt élő emberek problémáit, elképzeléseit, másrészt, hogy teret biztosítson az önkormányzat és a lakosság közötti párbeszédek kialakulásának, és hogy az itt élő emberek javaslataikkal részt vehessenek a döntések előkészítésében. Így alakultak ki a közösségi felmérés kérdései.
A kérdőívek feldolgozása során már kitűnt, hogy a lakosságot érdekli községünk gazdálkodása, fejlődése. Ki lehetett olvasni a segítőkészséget, de az elmarasztalásokat is.
A feldolgozás eredményéből kitűnik, hogy mi a fontos az itt élő embereknek. Én azt szeretném, ha a megismert vélemények, javaslatok nem merülnének feledésbe, és beépülnének az önkormányzat döntéseibe.
Én tisztelettel megköszönöm, hogy részt vehettem ebben a munkában, és abban reménykedem, hogy lesz folytatása.
Tisztelettel:
Vass József

A közösségi felmérés főbb témakörei
I. Megismerhetnénk Önt?
II. Földeák 150 éve
III. Környezetvédelem, faluszépítés
IV. Helyi nyilvánosság
V. Közművelődés és kultúra

Az alábbiakban néhány részletet közlünk a felmérés összesítőjéből

Földeák 150 éve
A kérdezők kíváncsiak voltak arra, hogy a helybeliek mennyire ismerik Földeák történetét.
Kiderült, hogy a faluban élőknek
– csak 40%-a ismeri a község történetét
– a többség hallott róla valamit
– 10%-a egyáltalán nem ismeri azt.
Az előző adatsor ösztönözte a felmérés készítőit egy Földeákról szóló kiadvány elkészítésére. Sokan

– családi fotókkal
– gyűjtéssel, kutatással
– családtörténetekkel
– anyagi támogatással
segítik, ha kell, annak elkészültét.
Ez a munka ugyan várat még magára, de a felmérésből tudjuk – név szerint – ki mivel tud majd segíteni.
A rózsalakodalmat, mint régi hagyományt szükséges volt felelevenítenünk, mert a megkérdezettek 90%-a kérte azt.
Földeákon még nem került sor falunap megrendezésére. A kérdőívben megkérdezettek a 150 éves évforduló napját falunappá szeretnék nyilváníttatni. A felmérésből is ez tűnt ki, hiszen 86,32% kívánja rendezvénysorozat bevezetését.

Helyi nyilvánosság
A felmérés következő fontos témaköre a helyi nyilvánosság témakörének feltérképezése volt.
Az esti beszélgetések során felmerült ugyanis az a probléma, hogy a helyi lakosság nincs megfelelően tájékoztatva, tájékozódva a szűkebb haza ügyeiről, gondjairól. Ebben a kérdéscsoportba kíváncsiak voltunk arra, hogy honnan szereznek információkat a helybeliek.
A testületi üléseket nem látogatják, pedig nyilvánosak. Elsősorban piacon, hirdetőtáblákon, “falusi suttogó” útján értesülnek – nem hivatalosan – a helyi történésekről. A válaszadók 60%-a tájékozódik a helyi lapból.
A helyi lap 1993 óta jelenik meg. Szükségét éreztük egy nagyobb létszámú, lelkesebb szerkesztőbizottság létrehozásának. Döntésünkben megerősített bennünket az is, hogy addig kéthavonta megjelenő újsággal kapcsolatban megkérdeztük a helyiek véleményét, és úgy érzik, hogy szükség van a havonkénti megjelenésre.

Közművelődés és kultúra
A társasági élet meglévő formái mellett legtöbben vállalkozók klubját, irodalmi kávéházat, fiatalok klubját, családosok klubját, kismamaklubot szeretnének.
Időközben létrejött a
MOBIL Földeáki Fiatalok Egyesülete,
Nyugdíjasok Klubja,
Földeáki Testkondicionálók Egyesülete.
Tájékozódni akartunk afelől is, hogy milyen új szerveződéseket szeretnének községünkben. A válaszadók megoszlása a következőképpen alakul:
1. Környezetvédő, faluszépítő egyesület 62%
3. Horgászegyesület 20%
3. Ebtenyésztők egyesülete 14%
4. Galambtenyésztők egyesülete 4%
A következőkben néhány, a falu jövőjével kapcsolatos kérdéskörben voltunk kíváncsiak a földeáki polgárok véleményére. A megkérdezettek 85%-a egyértelműen a mezőgazdaságtól várja a község felemelkedését, de feldolgozóüzemek, vállalkozások, jó értékesítési lehetőségek is szerepelnek a megkérdezettek elképzelései között.
Érdekelt bennünket az is, hogy milyen társulásokban vennének részt. A válaszadók a következő társulásokban vállalnának részt:
1. Bizalmon alapuló társulás
2. Mezőgazdasági egyesület
3. Új típusú szövetkezet
4. Gazdakör
Kétéves, megfeszített munkánk eredményeként végigvittük a közösségfelmérés munkáját.
Úgy gondoljuk, hogy az összegzés közreadása még mindig nem az utolsó lépés, a község lakosságára sok tennivaló vár még. Az eddiginél sokkal szélesebb körű együttműködést igényel úgy a lakosság, mint az önkormányzat, illetve a kulturális élet helyi vezetői részéről. Nem mindig a pénz az akadálya egy-egy feladat megvalósításának, sokszor összefogással, jó szándékkal, egymásra figyeléssel sok mindent megoldhatnánk.

A földeáki “közösségfelmérők”
népes csoportja