Kistérségek jövője a területfejlesztésben

1998/2

A területfejlesztési törvény életbe lépése óta jelentős változások mentek végbe a magyar területfejlesztés intézményrendszerében. A változások jelentős mértékben érintették a kistérségi szerveződések szerepét, feladatvállalását, finanszírozási és működési lehetőségét.


Kistérségi Fejlesztő Szervezetek Országos Klubja (KIFESZ) és a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács által a közelmúltban szervezett konferencia arra vállalkozott, hogy áttekintse a kistérségi szerveződések területfejlesztési szerepvállalásait és megfogalmazza a szükséges változásokat – különös tekintettel a kistérségi területfejlesztési programok megvalósításában játszott szerepére, a kistérségi szerveződések működésének finanszírozási lehetőségeire, a kistérségek és a fejlesztési tanácsok módozataira. A Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és a KTM előadói hangsúlyozták – az új szabályozók szerint nem változik, sőt erősödni fog a kistérségek szerepe a területfejlesztési folyamatban.
Mára már elmondható, hogy a 90-es évek elején kezdődő spontán szerveződés hatására kialakult szerveződési formák a kistérségi önkormányzati társulások képviselőin keresztül meghatározó szerepet játszhatnak a decentralizált források elosztásában, lehetőségük van a helyi érdekek közvetítésére.
A tapasztalataikat közreadó kistérségi társulások beszámoltak azokról a módszerekről, arról a kapcsolatépítő munkáról, amelyet a kistérségek operatív szerveinek felállítására “bevetnek”.
Gadócziné dr. Fekete Éva, a Kistérségi Fejlesztő Szervezetek Országos Klubjának elnöke a területfejlesztési társulások finanszírozási gondjainak három lehetséges megoldását vázolta:
a) A megyei fejlesztési tanácsok és ügynökségek, valamint a kormányzati szervek által a kistérségi fejlesztési társulásoktól elvárt feladatok (területi információgyűjtés, pályázati tevékenység koordinálása, a tanácstól jövő információk továbbítása az önkormányzatok, a civil szervezetek felé, a kistérségből beérkező pályázatok véleményezésének szervezése, megyei monitoring elősegítése, megyei és országos koncepciók, programok véleményezésének szervezése és legfőképp a megyei és országos koncepciókba beépíthető kistérségi koncepciók és stratégiák elkészítése és karbantartása) végrehajtásához a feladatok címzettjeként megjelenő társulások normatív (település- és lakosságszámtól függő kb. 3 millió Ft) támogatást kapnak.
A nevezett feladatok megvalósítását a tanács az ügynökségen keresztül közvetlenül ellenőrzi. A támogatás a megyei fejlesztési tanácson keresztül történhet, hiszen ők dönthetik el, hogy mely társulással kívánnak megállapodni a feladatok ellátására. Nem szükségképpen kell a statisztikai körzetekhez igazodni, sőt az is elképzelhető, hogy ugyanazon területről két társulással kötnek megállapodást.
b) A fejlesztési programokban a költségvetés nagyságától százalékosan függő (legalább 15%) elismerhető költségként jelenik meg a program megvalósításához szükséges koordinációs és szervezési költség.
A javasoltak megvalósításának alapfeltétele a térségfejlesztési források decentralizációjának folytatódása és a program szerinti támogatásra való áttérés. Csakis ez utóbbi esetében válik elismerhetővé és mérhetővé a program megvalósításban az egyes kistérségi szervezetek szerepe és nyílik lehetőség az itt tárgyalt finanszírozásra.
A kistérségi komplex fejlesztési programok megjelenése a területfejlesztés támogatási rendszerében a fejlesztés tudatosságának és tervezettségének erősödését, a források koordinációjának lehetőségét, a felhasználás hatékonyságának növekedését és mellesleg a kistérségi fejlesztő szervezetek finanszírozhatóságát hozza magával.
A kistérségi szervezetek – a programkészítés, ill. a program költségvetésébe beépítetten finanszírozandó – szerepe lehet ez
esetben a 3-5 éves fejlesztési programok előkészítése, a finanszírozás egyeztetése a bevonható alapok kezelőivel, majd az így előkészített programnak a megyei fejlesztési tanács elé való beterjesztése.
Feladatai a támogatás elnyerése után sem szűnnek meg, a koordináció, a monitoring elősegítése és az esetleges módosítások előkészítése, majd a végső jelentés elkészítése is a szervezet hatáskörébe tartozna.
Ezeknek a feladatoknak csakis jól felkészült munkatársakat alkalmazó kistérségi irodák működtetésével lehet megfelelni.
c) Megjelenik egy olyan pályázható alap, melyből a társulás által benyújtott éves munkaterv alapján lehet támogatáshoz jutni. Ezáltal a “felülről kapott”, normatívan támogatott feladatokon túl vállaló társulások a vállalt feladatok mennyisége és társadalmi hasznossága alapján juthatnának kiegészítő támogatáshoz.
Ezekben a munkatervekben szerepelnének a konkrét fejlesztési programhoz nem köthető, de a fejlesztések helyi közegének biztosítását, az együttműködések megalapozását szolgáló, a konkrét fejlesztések megfogalmazásának előkészítését jelentő programok. (Például menedzserek képzése, döntéshozók tréningje, közösségi rendezvények tartása, partner szervezetekkel való együttműködés, helyi csoportok bevonása, a területfejlesztés nyilvánosságának megteremtése, szervezeti PR, új programok indításának első, még a szakértők bevonásával történő programkidolgozást megelőző lépései.)
Az elbírálás teljesítmény alapján történik. Részint a szervezet korábbi teljesítményei, mint referencia, részint a benyújtott munkatervben megjelenő vállalt feladatok határozzák meg a szervezet támogathatóságát és a támogatás mértékét. Különösen fontos ez, az egyébként a teljesített munkától függő támogatási forma azokban a térségekben, ahol a térségi gazdaság és társadalom szinte egyetlen szervező erőiként jelennek meg ezek a szervezetek. A támogatásról a megyei fejlesztési tanács dönthet.
többcsatornás finanszírozás megőrzi, sőt serkenti a tevékenységek változatosságát, helyi adottságokhoz való igazíthatóságát, valamint elismeri az aktívabbakat, a térségfejlesztés komplexitására törekvőket A részletek természetesen még kidolgozandók.
A konferencián 34 kistérségi fejlesztő szervezet, 9 megyei szintű szervezet (köztük a Zalai Falvakért Egyesület), országos hatóságok közül a Környezet és Területfejlesztési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Országos Területfejlesztési Központ és 9 egyéb, a térségfejlesztés alapszintjén hatékony működésében érdekelt szervezet képviseltette magát.

A konferencia az alábbiakban fogalmazta meg ajánlásait.
1. A területfejlesztés decentralizált rendszerében a kistérségi szint jelenti az alapegységet. A kistérségi fejlesztő szervezetek működése alapvetően befolyásolhatja a területfejlesztés eredményességét és hatékonyságát. Ezért a kistérségi szint színvonalas működése nem csupán helyi, de megyei és központi kormányzati érdek is.

2. A kistérségi szint számára a területfejlesztési törvényben is deklarált, felülről megfogalmazott feladatként jelenik meg a kistérségi fejlesztési tervek (koncepciók és programok) kidolgozása és a megyei fejlesztési tanácsok munkáját, ezen belül a tanács kistérségi képviselőjének tevékenységét segítő szervezői, koordinációs és szakmai feladatok ellátása. Ezen feladatok mellett az ország kistérségi fejlesztő szervezetei még számtalan, a helyi és kistérségi gazdaság, társadalom és fizikai környezet fejlődését elősegítő feladatot fölvállalhatnak és fel is vállalnak.
3. Az önként vállalt feladatok felvállalása és megvalósítása függ a kistérségi szervezet típusától, belső sajátosságaitól. A kistérségi fejlesztésekben kulcsszerepet játszó helyi adottságokban a szervezet mögött álló, azokban tevékenykedő emberek személyiségében és érdekeiben meglévő különbségekből, valamint a szervezetek eddigi fejlődéséből adódó sokszínűség a tevékenységre is rányomja bélyegét. Ezen sokszínűség megőrzendő érték, mindenféle uniformizálási törekvés elutasítandó.
4. A feladatok eltátásához ki kell építeni a kistérségi fejlesztések intézményeit, a kistérségi fejlesztő irodákat. Az ezek technikai feltételeinek megteremtését segítő pályázati támogatási lehetőségek mellett, központi segítségre van szükség a működés személyi és dologi feltételeinek biztosításához is.
5. A kistérségi fejlesztő szervezetek központi támogatása egy többcsatornás finanszírozási rendszerben valósulhat meg.
a) A területfejlesztési törvényből adódó két alapfeladat ellátásához a térségek népesség- és településszáma alapján normatív jellegű, a megyei fejlesztési tanácsokkal való megállapodáson nyugvó támogatásra van szükség.
b) Az önként vállalt, de országos érdekként is megjelenő feladatok támogatására a konferencia által javasolt módok:
– A kistérségi szervezetek által beadott pályázatokba meghatározott százalékos mértékben beépíthetők legyenek a megvalósítás szervezési, térségi koordinációs feladatainak költségei is.
– Az alapfeladatokon túli feladatokat felvállaló szervezetek munkatervük, referenciáik és térségük sajátosságaitól függően
alapfeladataik ellátásához pályázati úton támogatáshoz juthassanak.
– Az önkormányzati társulások pályázhassanak a területi Kiegyenlítő Alapra.
– Adott, minisztériumi tárcákhoz kapcsolható (foglalkoztatási, ifjúságvédelmi, természetvédelmi, szociális, humán-erőforrás-fejlesztési) feladatok kistérségi szinten történő ellátását segítő programmenedzserek több éves alkalmazását lehetővé tevő pályázati lehetőségek legyenek.
– Szélesedjen a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány területi intézményhálózatával a társfinanszírozást lehetővé tevő összekapcsolódás lehetősége.
6. A konferencia kistérségi résztvevői kérik az illetékes tárcákat, különösen a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert, hogy a területfejlesztés kistérségi intézményrendszere kialakításának és működtetésének központi támogatására vonatkozó javaslatokat még az önkormányzati választások előtt, az 1999-es költségvetésbe beépíthetően dolgozzák ki, és egyeztessék a kistérségi fejlesztő szervezetekkel.
(Zalai Falu ’98. május)