Az EuCDN kiadványban a tanulmány szerző nélkül jelent meg, a projektben a barcelonai közösségfejlesztő szervezet, a Foundation Desenvolupament Comunitari vett részt. A szerk.

A barcelonai Poblenou szomszédság, amelyet korábban „Katalán Manchester”-ként tartottak számon, mert a barcelonai ipar nagy része itt helyezkedett el, egykor a katalán ipari forradalom hajtóereje és a spanyolországi iparosodás kulcsfontosságú mozgatórugója volt. Az elmúlt 50 év során azonban a kerület folyamatosan vesztett központi ipari vezető szerepéből és az ipari térségekre jellemző sajátosságaiból. Következésképp a régi gyárépületek egy részét áruházzá vagy irodává alakították át, az új iparoknak és kommunikációs technológiáknak megfelelő új vállalkozások számára, míg a többi épület egyszerűen üresen maradt.

A környék mindezek hatására radikálisan átalakult. Az infrastruktúra használata, a közösségek jellemzői, az emberek közti kapcsolatok és a térség kormányzása ma már a korábbitól teljesen eltérő.

A területen magas a munkanélküliség – 12% és 13% közötti. A termelőtevékenységnek az elmúlt évek során bekövetkezett viszonylagos javulása főként a 22@ elnevezésű kezdeményezésnek köszönhető. Ez egy állami–magán kezdeményezés volt, azzal a céllal, hogy összegyűjtse az informatikával és kommunikációval foglalkozó cégeket. A 2007 óta fennálló gazdasági válság miatt azonban számos régi gyárépület és ipari raktár, melynek a feltevések szerint „meg kellett volna menekülnie”, kihasználatlan maradt. Az ilyen üres épületek hozzáférhetősége miatt alakult ki az „új nyomornegyedeknek” nevezett társadalmi jelenség. Az elnevezéssel a korábbi „putrikra” emlékeztetnek, amiket 1992-ben, a barcelonai olimpiai játékok előtt hivatalosan felszámoltak. Ezek az „új nyomornegyedek” emberek százait vonzották ide, főleg fiatal afrikaiakat, akik elfoglalták az üres helyiségeket.

Cél
Ez a projekt ösztönözni, lendületbe hozni próbálta a szomszédsági közösségben történő együttműködést, eleinte az egyes emberek és a szociális szervezetek közti kapcsolatok erősítése révén. Ezt kiegészítendő, a projekt együttműködési és szolidáris gazdasági kezdeményezéseket hozott létre, hogy a népesség e leginkább sebezhető részében munkahelyeket teremtsen. Az érintettek a fiatal afrikai telepesek és azok a lakosok, akik a válság következtében teljesen perifériára szorultak, főleg fiatalok és 45 év felettiek, köztük is elsősorban nők, akik a hosszú távú munkanélküliség vagy társadalmi kirekesztés miatt kerültek ebbe a helyzetbe.

Értékek és folyamatok
A projekt során a képessé tétel (empowerment) és a részvétel lehetőségeit akarták kialakítani az egyesületek erősítése, az együttműködési és szolidáris gazdaság fejlesztése, továbbá a közösség tagjai közti szolidaritás fejlesztése által, különös tekintettel a leginkább marginalizált tagokra, egyenlőséget és társadalmi igazságosságot ösztönző intézkedések révén.
Az említett értékekre alapozva a következő folyamatok indultak el:
– Más országok pozitív példáinak megismerése: egész pontosan a francia „Régies Quartiers” példáját tanulmányozták a helyszínen, és összehasonlították a kormány és a szociális intézmények közti együttműködés mintáit.
– A francia példa alkalmazása Poblenou helyi és regionális szomszédságaira terjed ki, különösen az új, potenciális munkaerő kiaknázására, mely összekapcsolható például az üres épületek szociális célokra való kihasználásával; a tapasztalatok közös megosztására és értelmezésre a poblenou-i szomszédságokban, bevonva a kerület más szomszédságainak szociális szervezeteit is.
– Tárgyalások folytatása a helyi hatóságokkal, több mint 15 ezer négyzetméternyi föld átruházásának ügyében, mert ezáltal egy olyan projekt jöhet létre, amely a gazdasági szolidaritáson és az együttműködés megvalósításán alapulva teremt munkahelyeket.

A poblenou-i együttműködési módszer nyomán több hasonló célzatú kezdeményezés jött létre Barcelona más kerületeiben is. Ilyen például az „Együttműködő kerületek” elnevezésű projekt, ez a szociális gazdaság közösségfejlesztési megközelítésén alapszik. Ennek a projektnek az a célja, hogy alternatívát kínáljon a Barcelonában jelenleg érvényes, domináns gazdasági modellre, mely főleg a város intenzív kihasználásán alapszik, a nemzetközi turizmus támogatása és a világ minden tájáról idelátogató, középosztálybeli utazók fogyasztásra ösztönzése által.

Módszerek és eszközök
A módszertan a közösségi cselekvés és a közösségi mozgatóerő megteremtésének hagyományos módszereit veszi alapul.
– Az első fázis keretén belül létrehoztak egy „dinamizáló magot” (Dynamics Creation Core Group). Ebbe a csoportba olyan emberek kerültek, akik kulcsszerepet játszanak a szomszédságban és körzetében, és szorosan kapcsolatban állnak a kerület aktív egyesületeivel és mozgalmaival;
– A második lépés egy tanulmányozási és reflexiós fázis volt, ennek során diagnózist állítottak fel a körzetről, beleértve a francia szervezet bevált gyakorlataiból levont tanulságokat is;
– A harmadik fázis célja az volt, hogy felhívják a kerület további, társadalmilag érintett csoportjainak figyelmét a „dinamizáló mag” diagnózisára és következtetéseire, valamint hogy új embereket bátorítsanak a projektbe való bekapcsolódásra.
– A negyedik – jelenlegi – fázis során egyesülés céljából keresnek hasonló kezdeményezéseket Barcelonában, hogy ütemtervet és logikus keretrendszert alakíthassanak ki a projekt számára, melynek segítségével az ún. „Együttműködő kerületek” projekteket is támogatni tudják.
Az eszközök a következők:
– Összejövetelek reflexió és elemzés céljából;
– Különböző témákkal kapcsolatos szövegek és dokumentumok olvasása és tanulmányozása, mint például a szomszédság dinamizálása, szociális gazdaság, szövetkezetek és szövetkezés, várostervezési javaslatok, helyi fejlesztések, az átalakulás tervezése (transformative planning);
– Tanácskozásra és a reflexiók megosztására létrehozott szemináriumok a poblenou-i –szomszédság érintettjei számára;
– Kezdeményező–szervező csoport megalapítása, mely jelen esetben a dinamizáló mag;
– Különböző helyi és nemzetközi gyakorlati példák tanulmányozása a helyszínen, beleértve Perpignan és Montpellier „Regies Quartier” gyakorlatát, valamint Cant Batlló „emblematikus” együttműködési gyakorlatát Barcelona-Santsban;
– Nyilvános tevékenységek és események, többek közt a szolidáris és szociális gazdaság „tisztességes piaca” (Fair Market) Barcelonában; a Tisztességes kereskedelmet! kampányok (fair-trade campaigns); környékbeli bolhapiacok, stb.
– Szolidaritási akciók, például a szolidaritás napjának megrendezése és közös munka az üres gyárak és raktárépületek fiatal afrikai telepeseivel;
– Az önkormányzatok befolyásolása a projekt eredményein alapuló konkrét javaslatok révén.

Eredmények
Megalapítottak egy kezdeményező–szervező csoportot (dinamizáló mag), helyi és környékbeli jelentős és tevékeny kulcsszereplőkből, akik jól ismert és széles körben elismert társadalmi szervezetek tagjai. E csoport valóban garantálhatja, hogy az eredeti elképzelés és küldetés ne vesszen szem elől.
Jól haladnak a tárgyalások a Városi Tanáccsal és Barcelona polgármesterével a több mint 15 ezer négyzetméternyi földterület átruházásáról a szomszédság hasznára, mely által elindulhat egy kísérleti kezdeményezés a szolidaritásért és a szociális gazdaságért.
A Városi Tanács nagyon támogató abban, hogy az egy használaton kívül álló gyárépület tulajdonosait meggyőzze: engedje át a jelenleg szociális tevékenységekre lefoglalt gyárépületet a szomszédságnak.
A kezdeményező–szervező csoport (dinamizáló mag) általános tervében kiemelkedő szerepet kapott az afrikai telepesek iránti szolidaritás kialakítása.
A szociális gazdaság szempontjából fontos, hogy a szomszédság fő utcájának (IV. Carrer Pere út), és a kerület legfontosabb kulturális helyeinek helyreállítása már kezdetét vette a barcelonai Városi Tanács által indított városi rekonstrukciós program keretében.