Lassan ötödik évfordulójához érkezem annak a napnak, amikor szembesültem egy véletlen folytán, hogy hamarosan a kertszomszédomnak tudhatom – az akkor még így hangzott –, Közép-Európa legnagyobb beruházását, mégpedig a dél-koreai SK Battery akkumulátorgyárat. Mindez egy teljesen véletlen információnak tudható be – egy a Komárom város jegyzőjétől kapott levélnek, ami lakcímváltozásról tájékoztatott. A lakcímem ezután már nem puszta, hanem út lesz. Kinéztem az ablakon, s nem értettem, hogy egy tanya, ahol élek vajon mitől válhatott egyik napról a másikra közigazgatásilag jóval magasabb rendű közterületi minősítésűvé. [1]

Innen eredeztethető az a helyi és országos mozgalom, amely az információhoz való jutás különféle módjait, módszereit és lehetőségeit próbálta ki jellemzően a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások[2] kapcsán.  „Az eredetileg 2006-ban meghozott törvényt 2010 óta összesen 40 alkalommal módosították. Ezek során újabb és újabb engedményekkel biztosították a növekvő számú kiemelt beruházás és az ezekhez kapcsolódó közmű- és közlekedési fejlesztés akadálytalan lebonyolítását”[3].

A kipróbált és itt bemutatott módszereket jellemzően a magyarországi akkumulátorgyárak, valamint az élő- és ivóvizek védelmére összeállt szervezetek, szerveződések, összefogások gyakorlatából merítettem, természetesen a teljesség igénye nélkül Komárom, Göd, Iváncsa, Sóskút, Tárnok, Nyíregyháza, Debrecen, Mikepércs, Győr-Győrszentiván, Sopron, Tata (és a STOP Avalon), valamint a Fertő-tó településeiről.

S, hogy miért látjuk fontosnak a helyi nyilvánosságot ezekben az ügyekben? Talán nem meglepő ha azt mondjuk a kormány és a települések döntéshozói nem törekednek arra, hogy a lakosságot helyben megfelelő módon és előre informálják az őket érintő ügyekről. Így a helyi ügyek mellett kiálló civil közösségek – legyenek azok civil szervezetek, vagy informális csoportok, – feladat, hogy minél alaposabban felkészüljön, s keresse az információkat, valamint a megszerzett információkat a lehető legjobb módon tudja továbbítani.
A mi ügyünk alapvetően az érdekképviselet, s az ahhoz kapcsolódó információ áramlás segítése, a nyilvánosság biztosítása.

A beruházás jóval azelőtt elindul, mintsem tudnál róla

A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokról szóló törvény a beruházások engedélyezéséhez kapcsolódó hatósági eljárásokat is ’kiemelt jelentőségűvé’ tette, ezáltal a kormány az ’átlagos’ beruházásokkal megbízott hatóságok helyett más hatóságokat jelöl ki, akiknek rövid idő áll rendelkezésükre az engedélyezés lefolytatására.

Minden gyorsan és csendben zajlik a helyben élők teljes kizárásával és korrekt tájékoztatása nélkül. Mire láthatóvá, érzékelhetővé válik a változás, a beruházás már el is indul. Gyakorlatilag a formális tájékoztatás időpontjában már nincs is miről érdemben véleményt formálni.

Törvényesen megfelelő, morálisan elvetendő

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 16. § (2) bekezdése zerint „az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben

szokásos – a szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SzMSz) meghatározott – módon ki kell hirdetni. A kihirdetés pontos módját nem határozza meg sem az Ötv., sem a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.), ez történhet a helyi hivatalos lapban, az önkormányzat hirdetőtábláján is”.[4]

Elvileg tehát minden elérhető, ha tudod, hogy mit és mikor kell keresned, illetve ismered a településed SzMSz-ében meghatározott módot, kihelyezési helyeket.

Gyakorlatilag fel kell készülnöd, időt kell szánnod és ki kell kutatnod azokat az információkat, amelyekre szükséged van. Szükséged van, ahhoz, hogy megértsd, mi is zajlik körülötted, veled, milyen döntések születnek ’feletted’ és nem utolsó sorban ’helyetted’.

A döntések elérhetősége többhavi csúszással és a települési honlap (amennyiben van ilyen) legelrejtettebb helyén, gyakran hibaüzenettel található csak meg. Fel kell tehát készülni annak a közösségnek, aki nem csak kullogni akar az információk után, hanem hatást is akar gyakorolni azokra.

Alkalmazott módszerek, az információ eléréséhez

1. Fogalmazd meg konkrétan, miről akarsz tájékozódni

Csak úgy általában nem szerencsés elindulni. Tudnod kell, hogy pontosan miről akarsz pontosabb információkat megtudni. A kiemelt beruházásokat mindig jó előre megelőz(het)ik önkormányzati döntések, határozatok.

Maradjunk a kiemelt beruházásoknál. Ennél a példánál a hatályos településrendezési tervben és annak módosításaiban nyomon követhető, hogy a településed képviselő-testülete milyen módosításokban gondolkodik. Hol jelöl ki újabb ipari tevékenységnek teret, milyen közműfejlesztések szerepelnek az éves költségvetésben.

• Amennyiben nem találod meg a rendeleteket nyilvánosan, kérj tájékoztatást a jegyzőtől. Ha kell többször, egymás után;
• Figyeld a képviselő-testületi ülések hirdetményeit, menj el a testületi ülésekre (amennyiben a téged érintő ügyet tárgyalnak), s ha kell szólalj fel, vetesd jegyzőkönyvbe a felszólalásod. Amennyiben van lehetőség, készíts videó- és/vagy hangfelvételt a testületi ülésről;
• Kevesen tudják, de nem csak a képviselőtestületi ülés, hanem a bizottságok ülése is nyilvános. Jogod van részt venni a bizottsági üléseken és szót kérni azon;
• Keresd fel a települési, településrészi képviselőt, és próbáld meggyőzni a valós képviseletről. Írásban is erősítsd meg a kérésed, hivatkozz a személyes találkozásra;
• Amennyiben a véleményezés időszakában vagy, fogalmazd meg az észrevételeidet, tedd fel írásban a kérdéseidet;
• Beadványaidat, kérvényedet, közadatigényedet mindig e-papíron vagy ajánlott levélként küldd el;
• Keresd meg a településen azokat a szervezeteket, akik a település stratégiai partnerei, ők azok, akik véleményezésre időben megkapják a módosítási javaslatokat. Próbálj meg általuk is véleményt közölni, kérdéseket feltenni, illetve magát a szervezetet meggyőzni a véleményalkotásról. Amennyiben van civil szervezeted, kérvényezd a jegyzőnél, hogy vegyen be a stratégiai partnerek közé.

2. Találd meg azokat a helyeket, ahol információhoz juthatsz

Arra nem számíthatsz, hogy korrekt és könnyen elérhető a keresett információ, ezért nyitott szemmel és füllel kell járni, fel kell térképezni azokat a hírforrásokat, ahonnan a hiteles információ elérhető.

• Települési képviselőtestületi és bizottsági ülések előterjesztései, határozatai;
• Magyar Közlöny és a Hivatalos közlönyök;
• Országgyűlési előterjesztések, határozatok;
• Folyamatban lévő törvényjavaslatok;
• Keresd meg és értelmezd a ’beruházáshoz’ kapcsolódó engedélyeket, hatástanulmányokat, jelentéseket;
• Keresd fel és kérj információt (személyesen és írásban is) településed képviselőjétől, polgármesterétől, az országgyűlési képviselődtől;
• Kérd ki az engedélyeket a Kormányhivataltól;
• Ne riadj meg a közadatigényléstől, azonban pontosan, érthetően és röviden fogalmazd meg a kérvényed;
• Kérj fel ’szakembereket’ az adott szakterületen a helyes értelmezéshez;
• Keresd meg azokat a településeket, akik szintén érintettek, az egymástól tanulás, tapasztalás is sokat segíthet;
• Elkerülhetetlen a sajtófigyelés, a közösségi média, az online hírforrások folyamatos követése;
• Kérj híreket az ’érintettektől’ is. Ők azok, akik ideig-óráig dolgoztak, bejutottak, különböző hatóságoknál dolgozók, akik közvetlenül is érintkezésbe kerültek az ügyünkkel, ám hivatalosan nem adhatnak információt, de nem hivatalosan megszólíthatók;
• Kezdeményezhetsz petíciót, aláírásgyűjtést, vagy írhattok levelet is az ügyetekben. Ez utóbbinál figyelj arra, hogy a levelek ne legyenek egyformák, valami változás legyen bennük, akkor ahány megkeresés, annyi az ügy is.

3. Keress társakat, kell egy csapat

Szerencsés, ha közösségben tudsz informálódni, a tudásodat, a tapasztalatokat van kivel megosztani, megvitatni. Egyedül nem megy. Kell egy csapat, ahol a feladatok szétoszthatóak, a szakértelem is előtérbe kerülhet, a csapattagok pedig elköteleződnek hosszútávon is.

• Szólítsd meg, hívd össze azokat, akik ’érintettek’ és ’elkötelezettek’ az ügyed iránt;
• Ismerjétek meg egymás erőforrásait, tudásait, tapasztalatait;
• Értelmezzétek közösen a problémaforrást, és térképezzétek fel a lehetséges irányokat;
• Gyűjtsetek hozzá információkat;
• Tárjátok fel a hiányaitokat, ezek enyhítésére dolgozzatok ki stratégiát;
• Keressetek – szerencsés esetben magatok közül vagy elérhető, bevonható – szakembereket;
• Szervezzetek tématerültenként műhelyvitákat, fórumokat;
• Szerveződjetek, formálódjatok csapattá, közösséggé;
• Készítsetek idő-, feladat- és felelősségtervet;
• Igyekezzetek folyamatosan bővülni, az újonnan bevontakat felzárkóztatni;
• Adjatok hírt folyamatosan magatokról, mutassátok be, hogy mi az, amin gondolkoztok. Milyen területeken dolgoztok, melyekhez vártok segítséget, és mi az, amit most csináltok konkrétan;
• Fogalmazzátok meg, hogy milyen területekre hívtok és vártok további szakembereket, adjatok kapcsolódási lehetőséget azok számára is, akik még keresik a szerepüket;
• Legyen valaki, aki a csapatot fogja össze, koordinálja, erről rendszerint megfeledkezünk.

4. Az információ mindenkié

Mint tapasztaljuk az ügyünk folyamatában az egyik legnehezebb feladat az információk begyűjtése. Nem kisebb és elhanyagolhatóbb a begyűjtött információ rendszerezése és továbbadása, elérhetővé tétele.
Mindezek tipikusan a helyi nyilvánosság működését – működtetését igénylik, amit kifejezetten csak az érintettek tudnak elindítani, kiszélesíteni, megszervezni, használni.

A jelenleg zajló és dinamikusan változó országos megmozdulások településenként, közösségenként használnak azonos módszereket a hiteles nyilvánosság biztosítására, azonban minden települési mozgalomnak van olyan példaként bemutatható iránya, ami adaptálható és/vagy egységbe is vonható.

Göd[5]

Göd városa az ország legrégebbi akkumulátorgyárral ’fertőzött’ települése. A helyiek, érzékelve a problémát, 2020-ban önálló civil szervezetet hoztak létre Göd-ÉRT Környezet- és Városvédő Egyesület néven.

Az egyesület célja Göd természeti, épített és kulturális értékeinek megismertetése és megóvása, Göd városképének megőrzése, az azt veszélyeztető problémák feltárása és nyilvánosságra hozatala. Továbbá az iparosítással járó környezeti hatások felmérése és mérséklése, a tervezett ipari fejlesztések kapcsán párbeszéd és konzultáció kialakítása a kormánnyal, a hatóságokkal, az önkormányzattal és a Samsung SDI, valamint más vállalatok vezetésével. Céljuk a lakosság érdekeinek képviselete a döntéshozók felé, részvétel Göd jövőbeni fejlesztési terveinek kidolgozásában, a városban élők környezettudatosságának növelése.

Az egyesület honlapján minden elérhető, ami a kiemelt beruházással kapcsolatos. Ebben az érdekérvényesítő harcban kiemelten gondos és körültekintő nyilvánosságépítő, nyilvánosság fejlesztő munkát ismerhetünk meg. Láthatjuk, hogy 2020-2021-ben összesen 25 beadvánnyal élt a szervezet az ipari park, azon belül a Samsung gyár kapcsán, eddig 3 petíciót indított céljai elérése érdekében.

• Küldj egy levelet Göd megmentéséért!
• Tiltakozunk a Gödöt tönkretevő gazdasági övezet ellen!
• Iparváros születik a Dunakanyarban. Mentsük meg Gödöt!

Naprakész média-megjelenéseket gyűjt és tesz közzé, valamint 4 alkalommal mért ipari zajt, melynek mérési adatai is nyilvánosak, s amelyre 2022 májusában zajvédelemért indított pert az egyesület.

Az egyesület 2022 májusában talajvízmérést végeztetett, mely három gödi kútban olyan mérgező anyagot mutatott ki, amit a Samsung-gyárában is használnak nagy mennyiségben. A környezetvédelmi hatóság azonban nem hajlandó tényfeltáró vizsgálatot végezni a szennyezés feltárása érdekében.

Beadványaik, tevékenységük során a Samsung SDI vállalatot 36 alkalommal bírságolták meg. A honlap helyett (amelyen korábban részletesebb tájékoztatást kínáltak az érdeklődőknek) 2022-től már jobbára a facebook oldalukon tájékoztatják a helyieket.[6]

Fót

Fóton nincs akkumulátorgyár, viszont van ipari terület, rajta raktárépületekkel.

„Még az ünnep előtti utolsó munkában töltött percekben, december 23-án 11:29-kor meghozta a határozatát a Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság: jöhet a négyezer tonnányi veszélyes anyag a HelloParks-ba. Megkapta a katasztrófavédelmi engedélyt a HTNS Kft. raktára, ami felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem lesz[7].

Dr. Vargha Nóra önkormányzati képviselő hivatalos közösségi oldalán[8] napra készen tájékoztatja Fót lakosságát a képviselőtestületi ülésekről, a döntések előkészítéséről s a javaslattételi lehetőségekről.

2023. január 27-i bejegyzésében[9] olvashatjuk, hogy a képviselőtestület továbbra is egységesen tiltakozik. Felhívja a figyelmet arra, ha egy határozatnál nem hagynak időt az előkészítésre, az könnyen hatástalan látszatintézkedéssé válhat. S tájékoztatja a lakosságot, hogy a jelenlévő 11 képviselő egységesen döntött amellett, hogy az Önkormányzat perrel támadja meg a veszélyesanyag-raktár katasztrófavédelmi engedélyét.

Példaértékű bejegyzés a február 17-i”[10], ahol a lakosság 10 nappal a településrendezési terv tárgyalását megelőzően értesül a tervezett változásokról, s lehetőséget is kap a véleményezésre, javaslattételre.

 Győr-Győrszentiván

A Győrszentivánban szervezett megmozdulás volt az első átütő kezdeményezés, ahol a civilek összefogása a tervezett ipari park bővítésével kapcsolatban a nyilvánosság elé került.

„Győrszentiván városrész lakói tiltakozásba kezdtek a közelükben található ipari park mintegy 400 hektáros bővítése ellen, amely az eddigi ipari park területének kétszeresére duzzasztását jelenti. A bővítés területét ráadásul úgynevezett „Gipz”, azaz „különlegesen zavaró hatású” kategóriába sorolják be a vonatkozó kormányrendelet szerint. Ilyen besorolás – ahogyan az például Győr építési szabályzatában is szerepel – a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges technológiai építmény, és a működéséhez szükséges infrastruktúra elhelyezésére szolgál”.[11]

„A győrszentivániak nem hagyják annyiban, hogy a kormány elfogadható indokok nélkül és a lakóhelyükhöz közel csak azért minősítsen át még több külterületi szántóföldet, hogy az ipari park bővítendő részében több veszélyes tevékenységet folytató gyár települjön”.[12]

A – szinte – frissen alakult Szentiváni Öko Szeglet Egyesület az összefogás élére állt, és petíciót indítottak, amit szinte valamennyi győrszentiváni lakos aláírt. A petíció 3 iránya a „különlegesen zavaró hatású” területté nyilvánítás ellen, a jelenleg is meglévő zaj- és levegőszennyezettség méréséért, valamint a termőföldek megmaradásáért született.

„A petíció mellett számtalan közérdekű adatigénylést nyújtottak be, rengeteg levelet írtak a döntéshozóknak, amelyre érdemi válasz nem érkezett.  Ezért az aktivisták a békés demonstráció, a lakossági fórum és az adománygyűjtő rendezvény után közösségi búzavetést szerveztek, melyre a többi érintett település és Győr lakóit várták”.[13]

„Az egyesület folyamatosan és tárgyilagosan tájékoztatja a lakosságot közösségi oldalán”.[14] „Tagjai szakemberek, akik tudásuk és gyakorlati tapasztalatuk legjavát adják ehhez az összefogáshoz. Saját maguk tájékozódása mellett a városrészen túllépve hívják fel a győriek figyelmét is a tervezett beruházásra és annak következményeire”.[15]

Komárom

Három a ’komáromi’ igazság és egy a ráadás!

Az ország második akkumulátorgyárral érintett települése és egyben az első zöld beruházás helyszíne. A gyár letelepedése az üzem alapkőletételéig gyakorlatilag minden információ és tájékoztatás nélkül zajlott.  A véletlen adatmódosításoknak köszönhetően vált a városrészen, Koppánmonostoron élőknek nyilvánvalóvá, akik minden gyakorlati tapasztalat nélkül álltak a problémájuk megoldásához, hiszen nem volt előttük példa.

Első körben az építési terület közvetlen környezetében élők petíciót adtak be, amelyen szinte valamennyi ott élő aláírása szerepelt. A petíciót követően lehetőséget kaptak egy városrészi ’közmeghallgatásra’, ahol – a mai szemmel és füllel látva, hallva – semmi érdemi információt nem kaptak, az elhangzott ígéretek is teljesen alaptalanok és félrevezetőek voltak.

A gyár építése és a próbaüzemének beindulása volt egy újabb mérföldkő, amikor egy másik szervezői kör kezdett aláírásgyűjtésbe, s ennek kapcsán műhelybeszélgetésekbe. Formálódott a közösség, a petíció is benyújtásra került, melynek érdemi fogadtatása továbbra sem volt. A szervezői körből több család lakóhelyet váltott, a csoport nem vált közösséggé. A korábban helyben képviselőjelöltként induló civil alul maradt a magát ’függetlennek’ mondott, jelenleg a beruházásokat felügyelő alpolgármesterrel szemben.

„A 2022-es országgyűlési választásokat megelőzően újra mozgósították az erőforrásaikat a városrészben, amit az elhatalmasodó ipari park és az azzal járó kellemetlenségek, bizonytalanságok, félelmek alapoztak meg”.[16] A korábban hivatkozott műhelyek során rendszerezték a rendelkezésre álló adatokat, forrásokat és információkat, munkacsoportokat állítottak fel, azoknak ütemtervet készítettek. Azonosították a legnagyobb problémaforrást, ami az információhiány volt. Erre elindult a közös gondolkodás és egy honlapnak a kialakítása, ami összegyűjti és rendszerezi a rendelkezésre álló információkat. Az IT tudás és gyakorlati tapasztalat arra irányult, hogy a hivatalos országos, megyei és helyi hírportálokon szűrni tudjuk a településre vonatkozó híreket, rendeleteket, törvényi szabályozásokat vagy előkészítéseket.
A lendület harmadszor is alábbhagyott, maradt 3-5 aktívabb szervező, akik gyakorlatilag csapat nélkül fordítanak időt és energiát az információk begyűjtésére és továbbadására.

A debreceni közmeghallgatást követően, egy újabb 44 hektár terület kiemelt beruházásúvá minősítése kapcsán újabb lendületet kapott a városban érintett lakosság, egyre többen értik és értelmezik a problémát és keresnek megoldásokat. A közeljövőben negyedszer is nekifognak, és újra fórumokat hirdetnek.

Tata

Tatán szintén nincs akkumulátorgyár, a tatai Öreg-tó partjára tervezett luxushotel beruházása sem nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás, ennek ellenére a tataiak példaértékű kiállása valósult meg a Stop Avalon[17] civil kezdeményezéssel. Ebben a folyamatban is érdemes különös figyelemmel kísérni az érdekvédelmi folyamat kapcsán a helyi nyilvánosság megszervezését.

Szalay Ildikótól, a Stop Avalon tatai civil szerveződés vezetőjétől átfogó képet kaptunk a 2022. július 31-én tartott népszavazási kezdeményezésről.

Az Öreg-tó partjára tervezett szállodakomplexum építésének gondolata is nagy felháborodást keltet a városban élők és az ahhoz kötődők körében. Vannak helyi szokások, amelyeknek hagyománya van helyben. Ilyen például a tó körbesétálásának lehetősége. A szálloda megépülésével többek között ez is veszendőbe ment volna, természetesen ez csupán egy megemlítendő ok a sok közül.

A civilek összefogtak, s azon tanakodtak, hogy milyen formában próbáljanak meg gátat szabni ennek a törekvésnek. A petícióban nem bíztak, azon kívül szinte minden módszert kipróbáltak a mozgósításra, a bevonásra, a véleménynyilvánításra, amikor felmerült a helyi népszavazás lehetősége, de annak a fogadtatása nem volt egyöntetűen kedvező az aktivisták között sem.

A csapat a munkát a kérdések megfogalmazásával kezdte, melyhez szakemberek (jogászok, építészek, bírók stb.) segítségét vette igénybe, illetve párhuzamosan jogszabályokat, törvényeket, határozatokat bújtak, keresték a megoldást. Végül Ildikó mint magánszemély nyújtotta be a népszavazási kezdeményezést.

„A civilek népszavazási kérelmét a Győri Törvényszék 2020. október 13-án jóváhagyta, és a négy beadott kérdés közül hármat alkalmasnak ítélt a népszavazásra. Az ezek ellen benyújtott fellebbezéseket elutasította. Ami különösen érdekes, hogy az egyik személy, aki felülvizsgálatot kért, maga a polgármester volt”[18]. A Helyi Választási Iroda kiadta az aláírási íveket, amelynek gyűjtési ideje már a Covid idejére esett, így a rendelkezésre álló 30 nap helyett jegyzői utasításra a 21. napon a gyűjtést fel kellett függeszteni, az addig kb. 7000 aláírást tartalmazó aláíró ívek jegyzői letétbe kerültek.

A járvány 1,5 éves időszaka szerencsés volt, hiszen lett elegendő idő a népszavazás megszervezésére. Az aktivisták minden fórumon megjelentek, folyamatosan melegen tartották az ügyüket, nem engedték a lelkesedés lanyhulását. Ez komoly és összefogott kommunikációs kampányt igényelt. Mivel a civilek tudták, hogy a leadott aláírások elegendők lesznek, nyugodtak voltak, így amikor nagy harcok után végre megkapták a lehetőséget a népszavazás megtartása, már az sem zavarta őket, hogy a nyár közepére, a két év bezárást követő nyaralási időszakra időzítették annak időpontját. A népszavazás országos civil szövetségek, partneri hálózatok kiállásával és segítségével valósult meg, sikerült a pártpolitikai jelenlétet mellőzni és tisztán civil mozgalomként megszervezni és lebonyolítani.

Nem volt kérdés a népszavazás megtartása, melyhez különböző kampánymódszereket, információs csatornákat használtak: ablakkampány, autóra ragasztott mozgó felhívás, 5 db kampányautó folyamatos biztosítása, az ’én is hazamegyek szavazni’, vagy a ’3 IGEN’ is nagyon népszerű volt. A népszavazáson a részvételi arány jogi szempontból eredménytelen volt ugyan, azonban a szavazók 8.300 fős  száma már megtorpanásra ösztönözte a szálloda építőjét és a város polgármesterét is.

A népszavazási folyamat még le sem zárult, amikor a tataiak ismét egy nagy gonddal szembesültek. Tata, a vizek városa veszélybe került, hiszen a karsztvize egy részét Komáromba vezetik el, hogy az akkumulátorgyár ottani vízigényét pótolni tudja . Ez az új küzdelmük iránya: a karsztvíz megóvása és helyben tartása.

Iváncsa

Iváncsa képviselő-testületének két képviselője az, aki vállalja, hogy rendre kiáll és megpróbál a helyi nyilvánosság kereteiben az érintett lakosságnak hiteles információkat adni a még épülő akkumulátorgyárról s annak következményeiről.

Az építkezés megkezdése előtt az épülő gyár testvérgyárához, a komáromi SK Innovation Kft-hez látogattak egy forgatócsoporttal és ők voltak az elsők, akik saját erőből egy bemutatófilmet készítettek a helyieknek tájékoztatásul. Mi az, amit a komáromiak valóban tapasztalnak, mire számíthatnak majd az iváncsaiak. A kezdeményezés óta számos kisebb-nagyobb lélegzetű film készült az akkumulátorgyárakhoz kapcsolódó beruházásokról a helyiek megszólításával, szakértők bevonásával.

„Iváncsán a beruházás a Covid járvány ideje alatt indult meg. Az építkezésről pedig eleve nem Iváncsán határoztak. Arról, hogy kiemelt beruházásként itt épül meg az ország egyik legnagyobb akkumulátorgyára, a kormány

Iváncsa alig 300 fős település, ahol a település honlapján számos civil szervezet, csoport bemutatkozik, azonban egyik sem foglalkozik környezetvédelemmel vagy érdekképviselettel.

 Debrecen – Mikepércs

„Magyarország történetének legnagyobb, súlyosan környezetszennyező, és hatalmas energiaigényű beruházását készítik elő Debrecenben, a lakosság megkérdezése nélkül!”[20] Érdemes ennek a folyamatnak a nyilvánosságot szervező lépéseit, megoldásait is megfigyelnünk.

Helyben több ízben tartottak civilek tájékoztató fórumokat, ahová az eddig érintett településekről civileket is hívtak, szerveztek a pártok is fórumokat, még az év végén egy népszavazási kezdeményezést is elindítottak, sikertelenül. Nagy hatást azonban nem érzékeltünk, az igazi áttörést az év elején tartott méltán „elhíresült’ közmeghallgatás jelentette.

„Megrázó képsorokat látott az, aki a Debrecen közelébe tervezett akkumulátorgyár közmeghallgatásáról szóló videókat nézte meg. A felháborodott tömeg kétségbeesésében kiabálva, dühösen próbálta megakadályozni a CATL kínai akkumulátorgyártó beruházását. A hangulat olyan szintig fajult el, hogy értelmes párbeszédre már nemigen maradt lehetőség, sőt egy esetben a konfliktus még tettlegességig is fajult. A leginkább szívbe markoló jelenet számomra az volt, amikor egy anya az alig pár hónapos gyermekével ment oda közvetlen közelre a döntést képviselőkhöz, kissé maga elé tartotta a csecsemőt, és a sírás határán, fennhangon követelte, hogy a gyerek szemébe mondják: a beruházás biztonságos”[21].

Debrecenben telt be a pohár, itt már mindenki megpróbálta pozícionálni magát, legyen politikus vagy befolyásos személyiség. Több ellenzéki párt is belengette az újabb népszavazás lehetőségét helyi és/vagy országos szinten. A gazdák tiltakozása mellett azonban a legeredményesebbnek a szomszédos település, Mikepércs fiatal közössége, azon belül is a mikepércsi anyák fellépése bizonyult.

„Az anyák nagy része azt állítja, csak egy-két hónapja tudatosult bennük, hogy milyen súlyos környezetszennyezési kockázatokkal kell számolniuk. Innentől nem volt megállás, a település lakóit összefogó Facebook-csoportban egyre-másra jelentek meg a posztok a CATL-ről. A csoport gyorsan bővült, olyanok is elkezdtek beszélni, együttműködni egymással, akik eddig sohasem találkoztak. Volt, aki a nemzetközi sajtó cikkeit figyelte, a jogszabályokat is átnézték, felkutattak minden rendelkezésre álló hatósági dokumentumot, ami a tervezett gyárral kapcsolatban elérhető volt. Rá kellett döbbenniük, hogy számos alapvető fontosságú kérdésre ezekből sem kapnak választ. Sőt, ami még ijesztőbb volt, hogy fontos adatok hiányoztak, vagy ellentmondtak egymásnak. Első kézből pedig nem kaptak semmilyen információt”[22].

Informálódni és informálni, helyben és országosan

Az akkumulátorgyártási nagyhatalmi lavina koránt sem ér véget, hiszen szinte naponta kapunk újabb és újabb információkat az újonnan tervezett beruházásokról, a beruházásokkal érintett településekről.

Talán pont a mikepércsiek elkeseredett lelkesedése vezetett oda, hogy országos szinten is civilként összefogjunk és ne csak helyben, a helyi közösséget érintő problémákkal, hanem azok rendszerszerű összefüggéseivel is foglalkozzunk. Milyen társadalmi és környezeti hatásai vannak, lesznek ennek a ’fékevesztett’ nagyhatalmi törekvésnek? Hol és milyen módon kell és tudunk érvelni vagy hatást gyakorolni a helyi közösségekre, politikusokra? Milyen lehetőségeink vannak, lehetnek arra, hogy hiteles információkkal tudjuk segíteni az egyének és a közösségek véleményalkotását? Ennek az országos összefogásnak az elején tartunk most.

Március van, pont öt éve annak, hogy a komáromi gyárépítés kapcsán elindultam. Pont öt év kellett ahhoz, hogy mára ilyen sokan és sokféleképp foglalkozzunk a kiemelt beruházásokkal, azon belül is akkumulátorgyártással és az ezeket körülvevő információs lehetőségekkel – jórészt annak hiányaival, a helyi nyilvánosság csatornáival, a tájékoztatással. Hogyan válik egyből sok? A közösség formálásával, a közösségfejlesztés és a közösségszervezés módszereivel, a kitartással és a folyamatos kommunikálással, informálással, azaz helyben a korrekt nyilvánosság elősegítésével. Mindennek a megszervezése, működtetése, vagy éppen annak akadályoztatása sokféle tanulsággal szolgálhat az érdekvédelmi küzdelmeket folytató civil mozgalmaknak.
A helyi nyilvánosság megszervezése, működése vagy éppen annak akadályozása – ezekben az érdekvédelmi küzdelmekben különösen sokféle tanulsággal szolgálhatnak.

Az íráshoz segítséged adtak:

Bodnár Zsuzsa (Göd), Szabó Andrea (Győr-Győrszentiván), Szalay Ildikó (Tata), Dr. Vargha Nóra (Fót)

 

A szerző:

Monostori Éva közösség- és településfejlesztő, művelődési menedzser, kutató, tréner, egyetemi óraadó, a komáromi Mag-ház alapítója, szakmai vezetője. Jelenleg az ART-Tér Művészeti Szabadiskola és közösségi tér közösségi vállalkozás kialakításában tevékenykedik. 1992-ben ismerkedett meg a közösségfejlesztéssel, aminek azóta is elhivatott képviselője. Mindig érdekelték az új irányok, a módszertani kísérletezések, így az ifjúsági mint korosztályi közösségfejlesztéssel, valamint a civil együttműködésben működtetett közösségi terekkel közel 20 éve kezdett foglalkozni. Az általa indított folyamatoknál nagy hangsúlyt kaptak az együttműködések, valamint a demokratikus értékrend és működés. Komáromban a Mag-házban – megelőzve a helyi civil és/vagy önkormányzati lépéseket – több egyedi kezdeményezés fűződik a nevéhez. Jelenleg a Civil Közösségi Házak Magyarországi Egyesületének elnöke, a Közösségfejlesztők Egyesületének választmányi tagja.

 

Végjegyzetek:

[1]  Szívügyünk Szentiván: https://www.facebook.com/groups/544717284100699/posts/679451557293937

[2] 2006. évi LIII. törvény a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről.

[3] Bodnár Zsuzsa: Térképre tettük a Fidesz által kiemeltté nyilvánított beruházásokat az elmúlt 4 évből, Átlátszó 2022. április 13. (https://atlatszo.hu/kozugy/2022/04/13/terkepre-tettuk-a-fidesz-altal-kiemeltte-nyilvanitott-beruhazasokat-az-elmult-4-evbol/#)

[4] https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek/category/tag?tagid=115, Az önkormányzati rendeletek elektronikus közzététele, 2012. május 30.

[5] Gödről szóló bekezdés az alábbi honlap alapján készült. https://www.godert.hu/

[6] https://www.facebook.com/godert.hu/

[7] https://www.facebook.com/drvarghanora/posts/594497789352780

[8] https://www.facebook.com/drvarghanora

[9] https://www.facebook.com/drvarghanora/posts/613663250769567

[10] https://www.facebook.com/drvarghanora/posts/631304499005442

[11] Bogati Bence: A győrszentiváni területek veszélyessé minősítése teszi lehetővé az új beruházásokat az ipari parkban a külügy szerint, Mérce, 2022.10.01. https://merce.hu/2022/10/01/a-gyorszentivani-teruletek-veszelyesse-minositese-teszi-lehetove-az-uj-beruhazasokat-az-ipari-parkban-a-kulugy-szerint/

[12] Soproni H. Lajos: Civilek akadályoznák az ipari park bővítését Győrszentivánon, Orbán Viktort lakossági fórumra hívják, Népszava 2022.09.19. https://nepszava.hu/3169737_civilek-akadalyoznak-az-ipari-park-boviteset-gyorszetivanon-orban-viktort-lakossagi-forumra-hivjak

[13] Közlemény: A győrszentiváni civilek nem adják fel, Kisalföld, 2022.11.06.
https://www.kisalfold.hu/helyi-kozelet/2022/11/a-gyorszentivani-civilek-nem-adjak-fel

[14] https://www.facebook.com/szivugyunkszentivan

[15] Élet Győrben egy különösen veszélyes ipari övezetben? https://www.facebook.com/szivugyunkszentivan/posts/510750387915320

[16] Monostori Éva: Az első HÖM Fórum: KözöS – ügyünk – Komárom, https://www.beleszolok.hu/2022/02/16/az-elso-hom-forum-kozos-ugyunk-komarom/

[17] https://www.facebook.com/groups/661383671085142

[18] Boros Juli: Saját polgármesterük támadta meg a tatai civilek népszavazási kérelmét, 444, 2020.október 19.  https://444.hu/2020/10/19/sajat-polgarmesteruk-tamadta-meg-a-tatai-civilek-nepszavazasi-kerelmet

[19] Presinszki Judit: Covid volt, és egy csütörtökön telefonáltak, hogy akkumulátorgyár épül Iváncsán, Telex, 2023.03.01. https://telex.hu/belfold/2023/03/01/ivancsa-akkumulatorgyar-epitkezes-akkumulator-munkas-halalozas

[20] Ne épüljön Debrecenben kínai akkumulátorgyár, Szabad aHang, https://szabad.ahang.hu/petitions/ne-epuljon-debrecenben-kinai-akkumulatorgyar

[21] Faluvégi Balázs: Debreceni gigagyár: a helyiek szenvedése árán gazdagodnak az akkumulátorgyártók, de nekik is megvan a gyenge pontjuk, Forbes, 2023. január 27. https://forbes.hu/uzlet/catl-debrecen-samsung-god-tiltakozas-akkumulator-gyar-esg/

[22] Spirk József: Az utcán sírnak az anyukák az akkumulátorgyár miatt, 24.hu, 2023.01.28. https://24.hu/belfold/2023/01/28/mikepercs-akkumulatorgyar-catl-debrecen/