1. MILYEN HELYZETEK VEZETNEK EL A SZERVEZÉS SZÜKSÉGESSÉGÉHEZ?

* Valami incidens történik, elütnek egy gyereket, egy családot kilakoltatnak – a hasonló események megelőzéséhez
akcióra van szükség.
* Nyilvánvalóvá válik a közösség valamiféle szükséglete – közösségi tér, javító szolgáltatások stb.
* Több ember fordul hasonló panaszokkal egy tanácsadó irodához, amely közös cselekvést határoz el.

2. MIÉRT SZERVEZZÜK MEG MAGUNKAT?

* Az önkormányzat vagy a munkáltató jobban szeret egyénként velünk foglalkozni: így megosztottak vagyunk és
gyengék. Erőnket és egységünket a szerveződéssel mutathatjuk meg.
* Nem csak a fizetésért és a munkakörülményekért kell küzdenünk, hanem a társadalmi juttatásokért is – ehhez a
megszervezettség szükséges.
* Néha az önkormányzat is ösztönzi a megszerveződést – ezzel bizonyíthatja nyitottságát és a lakosság bevonását. Ha
csak az ő érdekeikről van szó, ne essünk bele ebbe a csapdába!

3. MILYEN SZERVEZETET HOZZUNK LÉTRE?

* Előbb a szükséglet, aztán a szervezet! Helytelen szemlélet: előbb a szervezet, aztán a cselekvés.
* Egy kampány beindításához elegendő egy kis aktivista csoport.
* Nem feltétlenül szükséges azonnal a kezdet kezdetén nagy létszámú, minden érdeket védeni kívánó szervezetet
létrehozni.
* Bármilyen legyen is a szervezet, két dolog legyen világos:
a. A döntéseket közösen hozzuk!
b. Az egyének visszahívhatóak, és a csoport felé elszámoltathatók legyenek!

4. IGÉNYEINK MEGFOGALMAZÁSA

* Az igények megfogalmazása legyen tökéletesen világos.
* Az igényeknek már a kampány legelején világosan ki kell derülniük.
* Az igények legyenek gyakorlatiasak és kapcsolódjanak a közösség által észlelt problémákhoz.
* Megfogalmazásuk legyen tág – a tárgyalópartner ne terelhessen bennünket egy-egy részlet felé.
* Igényeink hozzásegíthetnek ahhoz, hogy más csoportok támogatását is megnyerjük.
* Gondoljuk át, milyen politikai vonzatai vannak annak, amiért harcolunk.
* Sose mutassunk hajlandóságot a kompromisszumra, csak ha elengedhetetlenül szükséges.

5. HA MÁR LÉTEZIK EGY SZERVEZET

Mi történik akkor, ha arra a célra, amiért mi dolgozni akarunk, már létezik környezetünkben egy szervezet?
a. “alvó” szervezet,
b. céljának meg nem felelő, mások által ellenőrzött,
másoknak “behódolt” szervezet,

Veszély: Gátolja a megszerveződést, az emberek megnyugszanak abban, hogy már van, ami őket képviseli.

Döntés:
a. Megpróbáljuk felrázni, felelőssé és elszámoltathatóvá tenni a létező csoportot.
b. Új csoportot alakítunk: konfliktusveszély! Fel kell mérni támogatottságukat.

6. MEGERŐSÖDÉS

* Osszuk meg az információkat, mindig tudassuk, mi történt, miért, és milyen döntések születtek.
* Rá kell venni minél több embert, hogy feladatokat vállaljon és vegyen részt a munkában.
* Közösen gondoskodjunk és gondolkodjunk a pénzszerzésről is.
* Ne ugyanazokat az embereket küldjük mindig tárgyalni a helyi hatóságokhoz: a hatóság kiismeri gondolkodásmódjukat,
másfelől ők is hasonulhatnak, megérthetik és elfogadhatják a másik fél cselekvési rendszerét.

7. NÉHÁNY PRAKTIKUS TANÁCS

* Ne légy kiszámítható, változtasd a taktikádat, tartsd meg kezdeményezőkészségedet.
* A másik oldaltól nyert engedmények ösztönzik a saját oldalunkon a cselekvést.
* A helyi hatóságok szívesen hallják az “állampolgári büszkeség” és “progresszív, haladó gondolkodás” kifejezéseket –
használjuk ki!
* Külső szaktanácsadó igénybevétele esetén is mi tartsuk erősen kézben a dolgokat.
* Vessük tekintetünket a közvetlenül elérendő célokon túlra is: kivel és miért akarunk kapcsolatokat kiépíteni.
* Túl sokat akarásnak nyögés lesz a vége: gondoljuk inkább át, milyen hatása lesz, ha nagyobb csoporthoz csatlakozunk,
delegátusokat küldünk, ernyőszervezeteket alakítunk.
* Végezetül: a demokrácia nem csupán egy szép gondolat, hanem szervezetünk erősségét jelenti.