Helyi rádióstúdiók kialakításának néhány kérdése

1994/3

1. Bevezetés

A cikk a helyi rádió- és tv-stúdiók létesítésének aktuális problémáit foglalja össze. A helyszűke miatt csak röviden szólunk a stúdióhelyiséggel és a stúdióba kerülő berendezésekkel szemben támasztott alapvető elvárásokról. Szót ejtünk a számítógépes adásszerkesztő és editáló rendszerről. Röviden tárgyaljuk a kész műsor útját a keverőpult kimenetétől a modulációs vonalon, adóberendezésen és adóantennán át az éterig. Végezetül nagyon röviden felvázoljuk azokat a teendőket és feladatokat, amik egy magánszemélyre vagy társaságra várnak a stúdióalapítási engedély kézhezvételétől a rádió, illetve tv megszólalásáig.

2. Néhány szó a rádióstúdiókról általában
A rádióállomás stúdiórészlege alatt egy, kettő vagy több, akusztikailag speciálisan kiképzett és műszaki berendezésekkel felszerelt helyiséget értünk. Feladata a hangforrások által sugárzott akusztikus energiának mikrofon segítségével elektromos jelekké való átalakítása, az elektromos jelek erősítése, szintszabályozása, frekvenciakorrekciója, zengetése, dinamikakompressziója stb. Itt történik a több, különböző hangforrásból (mikrofonok, magnók, CD-k stb.) eredő elektromos jelek keverése, és a kész műsoranyagot tartalmazó jelnek valamely hangrögzítő eszközre, vagy az adóberendezésre való továbbítása. A stúdiórészleg legalább egy stúdiót és egy technikai helyiséget foglal magába. Egy ennél is egyszerűbb megoldás, amikor a rádióműsort tartalmilag és műszakilag egy ember készíti, aki egyszemélyben műsorvezető, műsorrendező, bemondó, riporter, zenei szerkesztő és technikus. A technika helyisége átveszi a stúdió szerepét is, akusztikai tulajdonságait már úgy tervezik. A stúdió alapterülete, köbtartalma és akusztikai tulajdonságai a stúdió rendeltetési céljának megfelelően (bemondó, drámai, zenei) előírások és szabványok szerint meghatározottak. Egy kisebb igényeket kielégítő rádióstúdióban egy bemondó vagy műsorvezető és még egy-két, a műsorban résztvevő személy tartózkodhat. A stúdió alapterülete nem csökkenthető 10 m2 alá. Ha ennél kisebb, a kívánt akusztikai tulajdonságokat alig, vagy még megközelítőleg sem lehet elérni. A nagyobb igényeket is kielégítő stúdióban 5-6 személy is tartózkodhat (pl. több személlyel folytatott beszélgetés, ún. kerekasztal). Alapterülete 15-20 m2 lehet. A technikai helyiség alapterületének a minimuma még a korszerű, kisméretű berendezések mellett sem lehet 10 m2 alatti. A stúdió építésére elképzelt helyiség magassága az álmennyezet és az akusztikus borítás miatt 2,8-3,0 m-nél kisebb nem lehet.

3. A stúdiórészleg elhelyezése
Az építészeti akusztikával kapcsolatos problémák elsősorban a szomszédos lakásokból, iroda- és üzlethelyiségből, udvarból és az utcáról jövő zajok stúdióba való behatárolásának a megakadályozására vonatkoznak. Ismert hangszigetelési eljárások a meglévő falakra szerelt új hangszigetelő falak, hangszigetelő álmennyezetek, a padlózat hangszigetelő réteggel való borítása, hangszigetelő nyílászárók. A kis stúdiónál leggyakrabban ventillátoros szellőztetést alkalmaznak, de a stúdió üzemeltetésének ideje alatt a ventillátor nem dolgozhat (csak a szünetekben), a szellőztetőnyílást pedig kis akusztikai hangszigetelt ajtóval kell bezárni. A lakásokkal körülvett épületrészben a legnehezebb a stúdió építése, fa és más könnyű anyagokból különleges módon készített falakkal és felületekkel lehet a minimális követelményeket kielégíteni. A hangszigetelés tökéletes megoldása az ún. ,doboz a dobozban” rendszerű építés. Itt a stúdió belső falai, a mennyezet és a padlózat csak elasztikusan érintkeznek a stúdió külső falaival. Az ilyen megoldás kivitelezése nagy költségekkel jár és tökéletesen csak újonnan épített létesítményben valósítható meg.
A stúdió megkövetelt teremakusztikai tulajdonságát a stúdió utózengési idejének a megfelelő értékre való beállításával érhetjük el. A megkövetelt utózengési idő a stúdió falaira és a mennyezetre erősített porózus, membrános és üreges ún. abszorberekkel állítható be. A stúdióban lévő, más hangelnyelő tárgyak mint pl. a szőnyeg és a függöny, abszorbciós képességét is figyelembe kell venni.

4. Villamosenergia ellátás
Az elhanyagolt, rossz állapotban lévő erősáramú hálózatoknál a stúdiórészlegben teljesen új erősáramú vezetékrendszert kell kiképezni. A műszaki berendezések táplálása külön áramkörre kapcsolódjék. A berendezések érintésvédelmi földelése is gondos kiképzést igényel, nem lehet közös más fogyasztók földelésével, ugyanis nem csak érintésvédelmi, hanem zavarelhárítási szerepe, feladata is van. A stúdiórészleg műszaki berendezéseiben mikrovolt nagyságrendű jelek erősítését végezzük, így a berendezésekbe és azok vezetékrendszerébe nagyfrekvenciás vagy erősáramú energiaforrásokból eredő zavaró jel juthat.

5. A műszaki berendezések kiválasztása

A stúdiórészleg audiótechnikai rendszerében a keverőasztalnak van a legnagyobb szerepe.
A rendelésre készült kis keverőpult:
– a megrendelő igényei szerinti minőségben készül, figyelembe véve a keverőasztalra kapcsolódó többi berendezést és a rádióműsor igényeit is; kivitelezésében kihagyják azt, ami az adott pillanatban fölösleges. A leegyszerűsített, de később bővíthető keverőasztal ára kedvezőbb…
A hangkeverő bemeneteinek szimmetrikusnak kell lenniük az esetleges zavaró jelek kiküszöbölése miatt. A jel/zaj viszonynak nem szabad 60 dB-nél kisebbnek lennie. A mikrofonbemenetnek 3-5-ször nagyobb impedanciájúnak kell lennie, mint a mikrofon impedanciája, hogy biztosítva legyen a feszültség szerinti illesztés, és ne terheljük a mikrofont. Hasonló okok miatt a vonalbemenetek impedanciája is 2000 Ohm-nál nagyobb legyen. A keverőasztalnak fogadnia kell a -66 dBm szinttől (mikrofonbemenet) a + 6 dBm-ig terjedő szinteket.
A keverő kimeneteinek ugyanúgy szimmetrikusnak kell lenniük, mint a bemeneteknek. Ezt a legcélszerűbb szimmetrizáló transzformátorokon keresztül elérni. A jel/zaj viszony 60 dB kell hogy legyen…
Bizonyos számú mono bemenettel is kell hogy rendelkezzen, ahol választható a mikrofon-, illetve vonalbemenet. Ilyen bemenetekre lehessen kondenzátormikrofont és dinamikus mikrofont egyaránt csatlakoztatni, tehát legyen +48 V tápfeszültség. Többnyire azonban sztereo bemenetekkel kell rendelkeznie különböző sztereos berendezések csatlakoztatására.
A professzionális hangkeverők alapszolgáltatása a külső telefonvonalak fogadására alkalmas bemenet, amely biztosítja a megfelelő minőségű telefonösszeköttetés bekapcsolását az élő adásba is, az állandó összeköttetés megtartása mellett a telefonáló és a műsorvezető között…
Minden bemeneti csatornának elő behallgatási lehetőséggel kell rendelkeznie, de komolyabb keverőknél lehetőség van adás közbeni utólagos egyedi kiválasztásra is, ami a monitorokon, illetve műszereken való megfigyelést tesz lehetővé. Profi pultoknál alapkövetelmény a távirányítási lehetőség, az ún. ,fader start”, ami lehetővé teszi a hangforrások automatikus indítását a keverőpultról.
Rendelkezni kell kommunikációs lehetőséggel a bemondó stúdió és a technikai helység között, ami folyamatos kapcsolattartást tesz lehetővé a technikusok és a műsorvezető között fényjelzés, illetőleg beépített mikrokon és a stúdióban lévő fejhallgató segítségével. A keverőpult egyik legfontosabb része a technikus számára a szintkijelző műszer, amely lehet átlagszintmérő – ún. VU-méter, vagy csúcsszintmérő – ún. p.p.m. (peak programme meter), amely gyors felfutású és viszonylag lassú lefutású idővel rendelkező műszer. Ennek a legkorszerűbb változata a LED kijelzésű műszer, amely áttekinthetően mutatja az aktuális kivezérlésszintet és pirosbafutással figyelmeztet a túlvezéslésre. A műszer skálabeosztása logaritmikus, és minél hosszabb, annál áttekinthetőbb. Gyakorlati tapasztalatainkra hivatkozva ajánljuk a Soundcraft MBI-5 keverőt, amely a fenti követelményeknek maximálisan megfelel, és árban is elérhető szintet képvisel.
Az egyik legfontosabb stúdióberendezés a kontrollmonitor, amely a kész ,termék”, a műsor minőségellenőrzését hivatott végezni. A minőségellenőrzés történhet nagyteljesítményű aktív hangfalak vagy professzionális fejhallgatók segítségével. A fenti eszközök valamelyikén megjelenő hangkép alapján tudja a technikus korrigálni az esetleges hibákat…

6.A számítógépes adáslebonyolító és editáló
rendszer
A technikai fejlődés eredményeképpen a mai, korszerűnek mondható hangstúdiók alapeszközének tekinthető egy olyan számítógép, mely felépítésénél fogva képes helyettesíteni a stúdiótechnikában eddig megszokott, nagyméretű mágneses hangrögzítő eszközöket, a stúdiómagnetofonokat. Ezeket a műsorkészítés során általában úgy használják, hogy egy gépen csak a rádió szignáljait, egy másikon az aktuális riportokat, egy harmadikon pedig a reklámok hangszalagjait helyezik el, majd ezeket a forgatókönyvben (adásmenetben) a napi műsorhoz rendelik. Az asszisztensnek nincs más dolga, csak a vezető hangtechnikus utasítására a megfelelő, pontos kezdési pontra beállított hanganyag magnetofonját elindítani. A következőkben ismertetésre kerülő merevlemezes editor-rendszer képes az összes eddig használt magnetofon kiváltására, természetesen megfelelően kialakított konfiguráció segítségével. Ezen túlmenően, segítségével az adás lebonyolítása is lényegesen leegyszerűsödik, hiszen a forgatókönyv készítés a számítógépen történik, s így az előzőekben említett asszisztenciára az egyes reklámok, riportok, szignálok és egyéb hanganyagok bejátszásakor nincs is szükség, mivel a hangtechnikus azokat a keverőpultról fader starttal tudja indítani, leállítani az ,elektronikus adásmenet” alapján…
A számítógép segítségével könnyedén és gyorsan készíthetünk hangfelvételeket, ezeket vághatjuk, szerkeszthetjük, majd megfelelően kiválasztott forgatókönyvbe rendezhetjük és ezekből a jól áttekinthető csoportokból a műsor végleges adásmenetét állíthatjuk össze. A számítógépes rendszer digitális hangfeldolgozása CD-minőséget biztosít. A felvételi minőség, csakúgy mint a hanganyagok egyéb, a megszólaláshoz kötődő jellemzői rugalmasan változtathatók, ezzel megoldható egyes műsorrészek adás közbeni kihagyása, vagy mások (pl. hírek alatti szignál) végtelenítése. A jelenlegi verzió már tartalmaz a hanganyag vágásához igen komoly segítséget nyújtó grafikus megjelenítőt is.

7. A stúdió további alkotóelemei
A hangátvitel egyik legfontosabb eleme a mikrofon.
A sztereo rádiózásnál legmegfelelőbb a sztereo mikrofon használata lenne, de mivel ez nagyon drága megoldás, két mono mikrofonnal is elfogadható minőséget tudunk biztosítani. Ebben az esetben fontos, hogy két teljesen egyforma tulajdonságokkal rendelkező mikrofont használjunk (ún. XY sztereo megoldás). Kevésbé használatos rádióstúdióban az ún. MS sztereo beállítás, ami két különböző térirányítottságú mikrofon használatát jelenti (pl. vese- és 8-as karakterisztikájú mikrofonok). Fontos, hogy a mikrofonok minél közelebb legyenek egymáshoz, vagy egymás felett helyezkedjenek el, hogy a fáziskülönbségeket kiküszöböljük. Ćltalában 90 fokos szöget kell bezárniuk egymással. Nagyobb rádióstúdiókban és több vendég közreműködése esetén ennél nagyobb nyílásszög is használható. Mono rádiózásnál (KH) egy mikrofon alkalmazható a stúdióban és itt a helyes beállításra még nagyobb gondot kell fordítani, főleg több beszélgetőpartner esetén.
Jó kivitelezésű stúdióban többnyire jó minőségű kondenzátor mikrofonokat használnak (AKG, Sennheiser, Neumann), mert jobb jel/zaj viszonyt és nagyobb érzékenységet biztosítanak a dinamikus mikrofonokkal szemben.
Végül néhány szó azokról a berendezésekről, amelyek a pult után, de még a stúdióban találhatók és az utolsó állomást jelentik a hang útján az adó előtt. Ezek: a csúcslimiter, amelynek feladata az adó védelme a túlvezérléstől és végső soron a tönkremeneteltől. Ebbe a láncba szokás beépíteni frekvenciadúsítót, amely a hangkép torzulásmentes átvitelét segíti, valamint egy ún. ,Nagy Fenék” (Big Bottom) fantázianevű eszközt, amely automatikus mélyhanghozzáadást végez adóra jutó komprimált és limitált jelen.

8. Modulációs vonal – összeköttetés a stúdióval
A modulációs vonal az az út, amin a hangfrekvenciás jelet elvisszük az adóberendezésig, ahol ezzel a jellel moduláljuk a nagyfrekvenciás vivőt.
A legolcsóbb modulációs rendszer a közönséges telefonvonal.
Kisebb távolságra biztonságosabb és hatékonyabb a moduláció saját kábelen történő továbbítása.
A legdrágább, de legbiztonságosabb modulációs vonal a mikrohullámú adó-vevő rendszer…

9. Adó- és antennaberendezés
A műsorsugárzási rendszer következő eleme az adóberendezés, mely korlátozott kimenő teljesítménnyel és ehhez megfelelő antennaberendezéssel rendelkezik.
Az adóberendezéseket célszerű az antenna közvetlen közelében telepíteni. A telepítési hely min. 2×2 m-es helyiség legyen a szellőztetés és szervizelés miatt, valamint lehetőség szerint temperált legyen (10-30 °C) az adóberendezés üzembiztonsága miatt, valamint biztosítani kell az adó elektromos energiaellátását. A minél kisebb távolság az adó és az antenna között azért követelmény, mert kívánatos csökkenteni a kábel hosszát, a nagy veszteségek elkerülésére. A maximális távolság ne haladja meg a 100 m-t…

HELS INTERNATIONAL
8000 Székesfehérvár
Szekfű u. 3.