Helyi cselekvés program

2000/4

A program támogatói a Mott Alapítvány, a Rockefeller Alapítvány, a Levi Strauss Alapítvány és a Soros Alapítvány

Előzmények a Parolában:
2000/1. Helyi cselekvés (a program bevezetése)
2000/2. Apaj, Bárdudvarnok, Makra, Zalaegerszeg
2000/3. Görcsöny, Nádasd, Tass

DZSUMBUJ, BUDAPEST

„Lakótelep” a IX. kerületben, az Illatos és Gubacsi út sarkán, a kerület ipari negyedében. A kis alapterületű, többségében komfort nélküli 28 négyzetméteres lakásokban gyakran két-három generáció, 8–10 vagy még több ember él együtt, nem ritka az 5–6 gyermekes család sem. A telep 362 lakásában 1600–2000 ember él. Az aktív korú lakók kb. 70%-a munkanélküli, alacsony az iskolai végzettsé-gük, kevesen szakképzettek közülük. A devianciák minden fajtája előfordul a telepen, viszonylag gyakori az alkoholizmus és a drog-használat. A lakók 70–75%-a roma származású.

Dzsumbuj Help Közösségfejlesztő Központ
A Közösségfejlesztő Központ 1997-ben kezdte meg működését a Ferencvárosi Családsegítő Szolgálat részeként. A Közösségfej-lesztő Központot a Dzsumbujban élő emberek szociális ellátásának hiányosságai hívták életre.
Szükség volt egy intézményre, amely viszonylag rövid időn be-lül képes adekvát módon reagálni az itt élők napi problémáira, melyek gyakran nincsenek összhangban a klasszikus családsegítő lehetőségeivel és eszközrendszerével. Ez a kettősség, – hogy szoci-ális intézmény vagyunk, de egészen más megoldandó feladatokat állít elénk a közeg, amelyben fizikailag is létezünk (az Illatos út 5/a épület földszintjén helyezkedik el az irodánk és a ’b’ épület pincéjé-ben az Ifjúsági klubunk) –, kényszeríti a Közösségfejlesztő Köz-pontot, hogy nehezen beilleszthető programjaira pályázatokon pró-báljon meg pénzt szerezni.
Mint említettük, a telep lakóinak 70–75%-a roma származású. Közülük sokan szégyellik származásukat, előfordult, hogy a szülők nem engedték gyermekeiket részt venni olyan programon, amelyen cigány tánc, beszéd vagy ének szerepelt. Ugyanakkor tapasztaljuk, hogyha „maguk” közt vannak, nagyon szívesen ápolják hagyomá-nyaikat. Ennek az identitászavarnak nyilván számos oka van, lehet-séges, hogy ilyen módon próbálnak a nagyvárosi léthez alkalmaz-kodni, hiszen a lakók egy része az elmúlt 5–15 évben költözött fel vidékről a Dzsumbujba, általában cigánysorról.

A program leírása és céljai

a) Folklór együttes a Dzsumbujban
Közösségfejlesztő Központunk tevékenységének eddig is része volt a hagyományőrzés, azonban ezt eddig csak alkalomszerűen, egy-egy eseményhez, ünnephez kapcsolódóan végeztük. A „Helyi Cselekvés” program segítségével lehetőségünk nyílna arra, hogy több, a közösségből kiinduló kezdeményezés megvalósítását támogathas-suk.
A zene és a tánc mindig is a cigány kultúra egyik legfontosabb területe volt, a roma identitás megőrzésének eszköze is. A Dzsumbujban élőknek is sokat jelent a zene, a hagyományok isme-rete, megőrzése, átadása. Több fiatal is él a telepen, aki tud valami-lyen hangszeren játszani, de körülményeik nem teszik lehetővé, hogy közösen zenélhessenek.
Amennyiben sikerülne elnyerni a Közösségfejlesztők Egyesüle-tének támogatását, hangszereket vásárolhatnának, intézményünk pedig biztosítani tudja számukra a próbák helyszínét, saját klubhe-lyiségünkben. Szakmai segítséget is adhatnánk, mivel egyik mun-katársunk, Balogh Ibolya a Lindri Táncszínház tagja, aki táncolni taníthatná a fiatalokat. Egy másik kollégánk lányai, Váradi Mag-dolna és Váradi Júlia, akik a Shukár együttes táncosai, szintén segí-tenék az együttest. A mi gyakorlati segítségünkkel és az Egyesület támogatásával tehát elősegíthetjük, hogy a Dzsumbujban egy kisebb közösség zenekart alakítson, saját maguk és tágabb környezetük számára zenélhessenek, lehetőséget teremtve így a szabadidő hasz-nos eltöltésére és a cigány hagyományok ápolására.
Az együttes megalakítása érintené a már meglévő klubjaink lá-togatóit (alkalmanként 10–15 fő, összesen 80–90 fő), illetve új tagokat vonhatnánk be a közösség kulturális életébe. Kapcsolattartónk Kovács Edit, aki egyébként a Civil rádió egyik szerkesztője is, felajánlotta segítségét, így akár az együttes hangfelvételeit is rög-zíteni lehetne.
Szükséges eszközök:
– hangszerek (két gitár, hegedű, kannák)
– kazetták, cd-k

b. Ping-pong edzések a gyerekeknek
Az ifjúsági klubunk egyik rendszeres látogatója Vidák Sándor, aki versenyszerűen asztaliteniszezett, szívesen tartana edzéseket a telepen élő, a ping-pongozás iránt érdeklődő gyerekeknek. Eddig kezdeményezését lehetőségeink híján nem tudtuk támogatni. Ha tudnánk egy ping-pong asztalt, hálót és néhány ütőt vásárolni, a helyiséget mi biztosítanánk, beindulhatnának az edzések. Talán egy később megalakuló sportegyesület alapjait rakhatjuk így le, amely-nek megalakításához igénybe vennénk a Közösségfejlesztők Egyesületének szakmai segítségét is.
Szükséges eszközök:
– ping-pong asztal
– ütők, labdák, háló

c) Számítástechnikai klub
Régi tervünk, hogy a klubjainkat látogató kisiskolásokat megis-mertessük a számítógéppel, a számítástechnika alapjaival. A Dzsumbujban élő gyerekeknek nincs otthon számítógépük, és az iskolában sincs igazán lehetőségük megismerkedni vele. Nekünk csak egy gépünk van, amelyet munkaeszközként használunk, így az nem felel meg az elképzeléseinknek. Ha a Közösségfejlesztők Egye-sülete támogatna minket egy számítógéppel, akkor megvalósíthat-nánk a számítástechnikai klubbal kapcsolatos elképzelésünket, amelynek kivitelezésénél a telepen élők közül is számíthatunk segí-tőkre.
Jelenleg még nem rendelkezünk a szükséges eszközökkel, ezért kérjük az egyesület támogatását, ami mellett más források felkutatá-sával is próbáljuk a feltételeket megteremteni, hogy a számítástech-nikai klubunk megvalósuljon.
Szükséges eszközök:
– számítógép
– telefonvonal
– internet hozzáférés
A program helyi jelentősége

Szeretnénk, ha a telepen élők egy olyan közösséggé kovácso-lódnának, amely a későbbiek folyamán képes lesz saját érdekei-t felismerni, lehetőségeit kihasználni, problémáik orvoslásában aktívan részt venni.
Az a tapasztalatunk, hogy a Dzsumbujban élő embereket hal-mozottan sújtja a társadalom előítélete és kiközösítése, ezért is tartjuk rendkívül fontosnak a lakossági önszerveződéseket, a magu-kért tenni akaró közösség támogatását.

MAGYARHERTELEND

Az egyesület 1999-ben alakult, jelenleg 47 fő civil tagja van, vala-mint több helyi vállalkozás vezetője tiszteletbeli tagja.
Felépítése: elnök, alelnök, elnökségi tagok, pénzügyi ellenőr, pénz-ügyi ellenőrző bizottság, rendes tagok, pártoló tagok.
Rövid működési cél: településfejlesztés.
Bővebben: leginkább olyan területen tevékenykedünk, amelye-ket a helyi vezetés nem, vagy nem teljes körűen tud ellátni: közösség fejlesztés, szociális segítségnyújtás. Munkánk eléggé szerteágazó, ezért munkacsoportokra (tagozatokra) bontva tevékenykedünk. Az egyes tagozatok vezetésével, irányításával valósul meg egy-egy program.
Munkánkat mindig önkéntes alapon végezzük.
Az elmúlt évben szociális munkásaink munkájának eredmé-nyeként létrejött egy nyugdíjas klub, egy nyugdíjas napközi-otthon, melyek szervezésében eredményesen működtünk együtt az önkor-mányzattal.
2000-es terveinknek megfelelően most nem csak az idős lakos-ságnak szeretnénk segítséget nyújtani, hanem az egyéb okokból (kisebbség, munkanélküliség) hátrányos helyzetben élőknek is. Az utóbbi megvalósításához tavasztól működtetünk egy alternatív munkaügyi irodát, melyen keresztül segítjük az elhelyezkedést, továbbképzést.
A helyi roma kisebbség hátrányos helyzetén szeretnénk javítani. Az egyesület keretein belül megalakítottuk a roma tagozatot, hogy számukra egy külön „érdekképviseletei” fórumot biztosítsunk. Célunk, hogy az önkormányzattal együttműködve, a többszörösen hátrányos helyzetű roma kisebbség kezdeményezése mellé álljunk és segítsük azt.
Magyarhertelend összlakosságának (660 fő) 15%-a roma szár-mazású. A magyarhertelendi romák fél éve alakítottak egy amatőr népi hagyományőrző csoportot, mely mára közel 35 főből áll (zenészek, énekesek, táncosok, színészek).
Kitartóan gyakorolnak, próbálnak. Mióta működik a csoport, a községben a roma kisebbség és a magyar lakosok között kevesebb a probléma, érdeklődni kezdtek egymás kultúrája iránt.
A csoport több szempontból – rövid és hosszú távon is – hasz-nos, pozitív hatású:
– ápolja a kisebbségi népi kultúrát, hagyományőrző
– erősíti a közösségi szellemet
– tehetségek felfedezésére ad lehetőséget
– értelmes szórakozás
– a fellépések sikere, a cigány kisebbség negatív véleményezését cáfolja.
Az egyesület feladatának érzi, hogy segítse, felkarolja ezt a civil kezdeményezést. A hosszú távú fenntartásához pedig elengedhetet-len egy civil központ háttérként.
Az együttes jelenlegi helyzete, és jövőre néző terveik (fellépések, minőségbeni fejlődés) legszükségesebb eszköze egy kihangosító berendezés lenne.
Az önkormányzat örömmel támogatja anyagilag is, és biztosítja a próbákhoz szükséges helységet, de nehéz anyagi helyzete nem teszi lehetővé a felszerelés megvásárlását. Amennyiben Önök támo-gatják programunkat, az önkormányzat 50 ezer Ft.-tal hozzájárul a kihangosító berendezés megvásárlásához.

A program helyi jelentősége

· A közösségi kezdeményezés, az önkormányzat és a civil szféra lehetséges együttműködését példázza a fenti program.
· A magyarhertelendi roma közösség formálási, fejlesztési lehe-tőségét hordozza magában.
· A roma kisebbség hátrányos megkülönböztetésének cáfolására legjobb módszer lehet az általuk elért eredmények felmutatása.

MEZŐSZILAS

Mezőszilasi fiatalok vagyunk, akik elhatároztuk, hogy a mintegy 2500 lélekszámú falu, Mezőszilas – mely Fejér megye déli részén található – kulturális életét először a helyi fiatalok számára, majd a falu lakossága számára fellendítsük. Településünkön két általános iskola, egy óvoda és egy (filmszínház megszűnte után) disco műkö-dik. A falu büszkesége iskolánk névadójának, Németh Lászlónak emlékháza, mely az író családjának tulajdona volt, melyben a község könyvtára működik. Az intézmények között az Idősek Szociális Ottho-nára is büszke lehet községünk.
A község idegenforgalma a nyári időszakban némileg megnöve-kedik; az önkormányzat rendszeres lovasbemutatókat szervez, többségében külföldi vendégek számára.
A falu központjában található egykori piacteret az önkormányzat ebben az esztendőben építette és újította fel, mely a Millenniumi Park nevet viseli.
Mezőszilason évente az alábbi programok szerveződtek:
– óvodai és iskolai farsangi bál,
– majális alkalmával főzőverseny, foci,
– juniális alkalmával kézilabda- és ügyességi versenyek stb.,
– szüreti felvonulás és bál,
– Katalin napi bál.
Tagjaink közül néhányan részt vesznek a közelmúltban alakult Színjátszó Körben, mely társulat több helyen már fellépett az or-szágban.
Elhatároztuk – és ehhez az elhatározáshoz minden jó szándékú segítséget elfogadunk és megköszönünk –, hogy Mezőszilason egy ifjúsági kulturális klubot hozunk létre, mely lehetőséget ad a településen élő és környező községek fiataljai számára baráti talál-kozókon túl a fent említett Színjátszó Kör otthonának, sportrendez-vényeknek, napi összejövetelek színhelyének.
Mint azt már említettük, a településen egyetlen szórakozási le-hetőség, a disco kínálkozik, mely kulturális rendezvények megtartá-sára – adottságainál fogva – alkalmatlan.
A megalakítandó ifjúsági klubban már több összejövetelre, ren-dezvényre kaptunk pozitív ígéretet, ötletet, segítséget, úgy ítéljük meg, hogy erre lenne igény is.
Három éve részt veszünk a Kis Közösségek Fejér Megyei Talál-kozóján, melyeken sikeresen szerepeltünk és az 1999-ben megtartott rendezvényeknek a mi településünk adott otthont. E rendezvények alkalmával szoros barátságot kötöttünk több településsel, így többek között Sárosd, Előszállás községekkel, ahol a már működő ifjúsági klubok szívesen támogatják elképzeléseinket.
Terveink között szerepel a településen élő középkorú, illetőleg idő-sebb lakosok számára néhány jelentősebb kulturális rendezvény szervezése is.
A közeljövőben szeretnénk megyei és országos diákklubokkal, szervezetekkel felvenni a kapcsolatot. Ennek érdekében néhány szervezettel már konkrét tárgyalásokat is folytattunk közös rendez-vények szervezésére. Ez által jó lehetőség kínálkozik arra, hogy településünket minél többen megismerhessék megyei és országos viszonylatban is.
A fent körülírt ifjúsági klub megalakításához az alábbi problé-mák adódnak:
– helyiség hiánya (ideiglenes helyiség kialakítására van csak le-hetőség).
– Az önkormányzati tárgyalások eredményeképpen – amennyi-ben megfelelő bíztatást kapunk, úgy a terv anyagi vonzatát, (szpon-zorok, támogatók, pályázatok által) technikai és egyéb (higiénia, felszerelt-ség, létszám, stb.) igényeket a későbbiekben dolgozzuk ki.
Ifjúsági Klubunk szervezése annyiban előrehaladott, hogy az ott tartandó napi programok tervezésén és megvalósításán már dolgo-zunk. Keressük a kapcsolatot azokkal a falubeli szervezetekkel, ame-lyek az éves programot tervezik, szervezik, hogy – beépülve – minél több, tartalmasabb és színesebb rendezvények szerveződjenek.
Felvettük a kapcsolatot olyan Fejér megyei szervezetekkel, amelyek az iskolákban a DAD program keretében (drog, alkohol, dohányzás) előadásokat tartanak; a magunk részéről fel szeretnénk keresni az iskolák igazgatóját is.
Készülőben van bemutatkozó anyagunk az Önkormányzat felé, remélve támogatásuk elnyerését. Ezzel egy időben támogatókat, szponzorokat keresünk, hogy céljaink eléréséhez hathatós segítséget kapjunk.
– Természetesen szeretnénk formalizált keretet adni társasá-gunknak: felmerült a non profit szervezet, civil szervezet, BT neve is, de konkrétan még mi sem tudjuk, melyik forma lenne a legmeg-felelőbb.
– Legfontosabb azonban, hogy megfelelő – és lehetőleg állandó – helyiséggel rendelkezzünk programjaink lebonyolításához. Úgy gondoljuk, ha ezen a téren a hivatalos szervek nem támogatnának, úgy a baráti körünkben van egy felesleges ház, amit ideiglenesen, elképzeléseink megvalósításához használni tudnánk egy ideig.

TISZAKÉCSKE

Nevünk Tiszakécske Fejlődéséért Egyesület (bejegyzése folyamat-ban)
Az együttműködés tíz különböző érdeklődésű emberből áll, akiknek a helyi kulturális és egyéb értékek sokat jelentenek. A mun-kánk révén (a csoport tagjai között vannak tanárok, informatikusok, egyetemi hallgatók stb.) mindannyian kapcsolatba kerültünk az informatikával. Mivel mindannyian más-más területéhez értünk, kénytelenek voltunk egymásnak segíteni. Így sikerült megismerked-nünk egymással. Végül is az informatika hozott össze minket. Meg-láttuk azt, hogy összefogva sokkal könnyebben boldogulunk.
Lakóhelyünkön a munkánkhoz és kulturális igényeink megfelelő kielégítéséhez a meglévő információk nem elegendőek. Munkánk-hoz, továbbképzésünkhöz, tudásunk naprakészen tartásához stb. a szükséges informatikai háttér nem áll a rendelkezésünkre.
Ez a közös igény, valamint a tapasztalat, hogy nem csak nekünk van ilyen gondunk, erősítette meg bennünk, hogy együtt kell mű-ködnünk.
Együttműködésünk egymás kölcsönös segítésével kezdődött. Ezt szeretnénk kiterjeszteni Tiszakécske minden polgárára.
Ennek első eredménye a bejegyzés előtt álló egyesület.
Úgy gondoljuk először a helyi civil szervezetek segítése lenne a legfontosabb, valamint a kisvállalkozásoké. Emiatt gondoltunk a „Civil Sarok” létrehozására. A Városi Könyvtár partnernek mutat-kozott. Így született meg a program.
A „Civil Sarok” elsődleges célja a helyben működő civil szerve-zetek informatikai (gépelés, pályázatok letöltése az Internetről, adatlapok kitöltése, fénymásolás, a legkülönfélébb adatok gyűjtése és szolgáltatása) és egyéb segítése.

A civil szervezetek részéről felmerült igények:

– pályázati lehetőségek felkutatása, összegyűjtése, közlése
– pályázati adatlapok Internetről való letöltése, kitöltése (saját maguk által vagy az egyesület egyik tagjának segítségével)
– a civil szervezetek működéséhez szükséges információk összegyűj-tése és szolgáltatása (a legkülönbözőbb hírlevelek, az Internet segít-ségével hozzáférhető civil szervezeteket érintő információk közre-adása, CD jogtár hozzáférhetősége, MEP, APEH, Bíróság, Megyei Önkormányzat ügyfélfogadási ideje, adatlapok stb.)
– partner civil szervezetek keresése a helyi civil szervezetek részére
– a számítógép használatának elsajátítása
Az igényeket néhány tiszakécskei civil szervezettel való kon-zultáció, programjaikban való részvétel során zajló beszélgetések révén mértük fel. Jelenleg is folytatjuk az igények felmérését.
A beszélgetésekből az állapítható meg, hogy a helyi civil szerve-zetek legnagyobb problémája a számítógépes munka, nyomtatási, fénymásolási lehetőség hiánya. A „Civil Sarok” ezt a hiányt tudná pótolni. A szervezetünk által biztosítani szándékozott képzések révén meg tudnánk tanítani a civileket a számítógép kezelésére, tehát nem csak passzív módon – valamelyik egyesületi tagunk segít-ségével – tudnák igénybe venni a Sarok szolgáltatásait, hanem aktív módon is. Saját maguk begépelhetnék a leveleiket, letölthetnék a pályázati űrlapokat, kitölthetnék őket stb. Így megoldható a könyv-tárosok önkéntes munkájával a Sarok őrzése. Szervezetünk tagjainak csak segítséget kellene nyújtani. Így a „Civil Sarok” a helyi civil szervezetek találkozóhelye lehetne. Közösségi tér szerepe így erősödhetne.

A „Civil Sarok”-ban kialakításra kerülne egy hírfal is, ahová a település civil szervezetei, a lakosság, kirakhatná a közlen-dőjét. Ezek felkerülnének az Internetre is, valamint beke-rülnének a TIFE által kiadott hírlevélbe. Itt nem kapnának helyet a hirdetések, csak a szervezeteket érintő közlen-dők, pályázati kiírások stb.