Gyermekdemokrácia program - falusi kistérségben

1994/6

Az ország több településén, városon és falvakban léteznek-működnek már azok a sajátos gyermekszervezetek, amelyek a gyerekek demokráciát működtetni tudó készségét hivatottak fejleszteni. A gyermekönkormányzatok (GYÖK) Magyarországon a türjei példa nyomán kezdtek el terjedni.

Ez az a forma, amelyben a gyerekek a választási törvény mintájára képviselőket, polgármestert választanak és a bizalmat kapott gyerekek saját közösségük életét szervezik, rendezvényeket, programokat bonyolítanak le. A GYÖK-ök egyre nagyobb ismerettségre tesznek szert, a PAROLA mellékletében immár az ötödik GYÖK-OLDALAK engednek betekintést működésmódjukba.
Türje más területeken is új formákkal kísérletezik. Itt található a székhelye annak a 17 településből álló önkormányzati társulásnak, a ZAla-KAR-nak, amelynek tevékenységi körében fontos szerepet kap a gyermekprogram. Ez 1993 tavaszán indult, első nagy eseménye a térségi nyári vándortábor volt. Az azóta eltelt időben többféle rendszeres program, a térség gyerekeit, sőt felnőttjeit érintő rendezvény zajlott le. Ezek az események azóta több elkötelezett, lelekes felnőttet és gyereket vonzottak.
Mik a fő különbségek (előnyök és hátrányok), amelyek e térségi program és a települési gyermekönkormányzatok összevetéséből megállapíthatóak?
Türjén – és a térségi program hatására Mihályfán – települési gyermekönkormányzat működik. Zalabérben és Pakodon tervezik a megalapítását. Így könnyűnek mutatkozik az összevetés. Ma, amikor nem csak az fontos, hogy a gyerekek számára teremtsünk gyakorlólehetőséget a demokratikus működésre, döntéshozásra, hanem a felnőtteknek is van mit tanulniuk, nagy jelentőséggel bírhat minden olyan kezdeményezés, amely a különféle életkorúak együttműködésére alapoz.
Az általam vezetett gyermekprogram fő célkitűzései és a megvalósítás eszközei a következők:
– A gyerekek tanulják meg, milyen intézményrendszerek és mechanizmusok működtethetők egy magát demokratikusnak nevező és kívánó világban. Ezt a célt szolgálja a demokrácia-keretjáték, amelynek keretében első évben polgármestert és képviselőket választottunk. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy ez a rendszer életidegen, a különböző falvakban élő gyerekek érezték az ellentmondást a települések felnőtt, települési önkormányzata és sajátjuk között. Ezért az idei táborunk keretjátéka egy kis államot modellezett a települések autonómiáját tiszteletben tartva (van, ahol csak iskolai diákönkormányzat működik, van ahol települési gyermekönkormányzat, van ahol semmiféle formális szervezet nincs) a ZaLA-KAR gyermekállamának vezetőit választottuk meg. A gyerekekkel a nyár során főként egyetemisták, helyi fiatalok dolgoztak együtt. Az egyenrangú viszony, a komolyan vett döntések következményei, a szabad választási lehetőségek szárnyakat adtak a gyerekeknek nem csak a választás szabadságát, és a döntések következményeit élték át, hanem a kisebbségek érdekeinek figyelembevételét is – süket-néma kislánnyal való együttélés, cigány gyerekek csoportjainak mássága, stb. A más-más településeken élők különféle helyzeteket élnek meg, eltérőek a felnőttekkel (pedagógusokkal, stb.) való kapcsolataik. Így átadnak egymásnak módszereket, a konfliktusos helyzetek megoldására vonatkozó történeteiket.
– A térségi fejlesztő társulás egy hatékony, méretét tekintve működőképes önkormányzati modell kialakításán fáradozik. Ez nem csupán az intézmények működését, hanem az itt élő emberek és az itt dolgozó szakemberek kapcsolati hálóját is érinti. A gyerekek számára értelmes egységgé tehető a város vonzáskörzete, a környező kis települések alkotta kistérség. žk már nem csak a saját településük szűk lehetőségeivel tudnak élni – a másik faluban élő segítőkész szülő, a szomszéd település pedagógusa, kézműves mestere, stb. partner számukra.
– Szerettük volna – s a jelek szerint sikerült – kialakítani egy olyan működési mintát, amely a gyerekeket nem távolítja el, fordítja szembe saját falujukkal, az ottani szűkös lehetőségekkel, hanem arra késztetik, hogy aktívan bővítsék azokat. Így már nem csupán a közeli város nagyobb iskolája, intézménye jelenti a változatosságot, hanem falujuk életében ők maguk jelentik a változást, anélkül, hogy például a városba vágynának.
– A közös cselekvés öröme közösséggé kovácsolja őket, a nagyobb létszámú társaság tágabb választást kínál – könnyebb hasonló érdeklődésű, tehetségű, stb. barátokat, társakat találni.

Eddigi tevékenységünk sok hasznos tapasztalattal szolgált a helyi közösségek fejlesztési lehetőségei számára is. részletes programjainkat, módszereinket szívesen osztjuk meg másokkal.

Herpainé Márkus Ágnes
8796 Türje ZaLA-KAR Iroda
T.: 83-356-242