Sokak által jól ismert a „Gyors Reagálás-program”, amely az Amerikai Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériumának és a Magyar Köztársaság Szociális és Családügyi Minisztériumának közös kezdeményezéseként 1996-ban kezdődött Magyarországon. A „Gyors reagálás” kifejezés mind a gazdaságfejlesztési, mind a válságkezelési modellt is jelöli.

14 kísérleti helyszínen 24, a közösség által kiválasztott konkrét projekt kivitelezését kezdték meg 1997-ben. Az eredmények magukért beszélnek: 800 új állás, 73 új vállalkozás, 500 fő képzi tovább magát, 83 állást sikerült megmenteni.
Ez egy alulról építkező, a helyi szereplők széles körű részvételén alapuló műhelymunka-sorozatból álló modell, melynek segítségével a kistérségben alapos helyzetfelmérést lehet folytatni. Ennek eredményeként kistérségi stratégiát és konkrét projekteket jelölhetnek ki. A program alapjellemzői: a helyi szereplők mindhárom (civil, vállalkozói és önkormányzati) szektorát érintő széleskörű összefogás és a helyi kezdeményezések fontossága.
1999-ben a „Gyors Reagálás Projekt” és az OFA megállapodást kötött. Együttműködnek a program részleteinek kidolgozásában, felhasználva a kísérleti program tapasztalatait. Elkészült egy 3 részből álló kézikönyv, amely szakmai hátteret ad a munkához.
Az OFA 1999-ben pályázatot írt ki, amely elnyerése esetén támogatja a pályázó és feltételeket vállaló kistérség gazdaságfejlesztési és vállalkozásélénkítési kezdeményezésének programját.
A FelsőKiskunsági és Dunamelléki Területfejlesztési Kistérségi Önkormányzati Társulás (a Társulás tagjai: Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Kunadacs, Kunpeszér, Kunszentmiklós, Szabadszállás, Szalkszentmárton, Tass, Újsolt) élt ezzel e lehetőséggel és el is nyerte a támogatást, amely 500 ezer Ftot jelentett a 4 műhelyfoglalkozás megszervezésére, lebonyolítására és 3,5 millió forintot a vezető projekt kivitelezésének megkezdésére.
A Felső-Kiskunságról már többször is olvashattak a Parola hasábjain. 1997-ben itt kezdődött egy kistérségi közösségfejlesztési folyamat, amelynek kezdeményezője a Közösségfejlesztők Egyesülete volt. Azóta a térségben számtalan pozitív eredmény látható a sok nehézség és megtorpanás ellenére. A helyi gazdaságfejlesztés-program is részévé vált a közösségfejlesztői folyamatnak, hiszen elveiben nagyon hasonló a közösségfejlesztés problémafeltáró és megoldáskereső szakaszához. Nem meglepő tehát, hogy az Önkormányzati Társulás a Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesületére bízta a szervezést és lebonyolítást.
A program első szakaszának lezárása után beszámoló készült, amelyet a szervezők a „Térségi Hírfutár” első számában mutattak be a nyilvánosságnak. Ezt nyújtották be az OFA-hoz is, amellyel elnyerték a lehetőséget a vezető projektötlet 3,5 millióval történő támogatásához.
Ebből a beszámolóból olvashatnak részleteket.
A Társulás által vállalt „Helyi gazdaságfejlesztési, vállalkozás-élénkítési kezdeményezések programjának első szakaszát a tervezett időtartam alatt, 2000. január 4-től 2000. április 30-ig lebonyolítottuk.
A résztvevőkről

A 0. Találkozó január 4-én zajlott le. Ekkor beszéltük meg a program menetét, a résztvevők névsorát és felkérésük módját. A társuláshoz tartozó polgármesterek nem kívántak részt venni mind a négy műhelyfoglalkozáson, mindegyikük ajánlott településéről mindhárom szférából résztvevőket. Ugyanígy ajánlást tettek a Stratégiai Bizottság (szervezést vállaló csoport) tagjai a résztvevőkre vonatkozóan. Mindenkit személyesen keresett fel az ajánlója és adta át az első beszélgetésre szóló meghívót. Ekkor döntöttük el azt is, hogy a 4 műhelybeszélgetést nem egy helyen, hanem három helyszínen szervezzük meg, hogy egymás települését is ezáltal kicsit jobban megismerjük.
A személyes megkeresésnek köszönhető, hogy az első műhely-beszélgetésen 52 fő vett részt. A résztvevők megoszlása kb. 1/3-1/3 arányú volt a három szektor között. Mind a 10 település képviseltette magát.
A további műhelybeszélgetésen a résztvevők száma lecsökkent 30–35 főre, ami várható volt, de nem akadályozta a munkát. Mindegyik műhelybeszélgetés jó hangulatban, aktív együttműködéssel zajlott.

Pozitívumok – eredmények

– A csoportvezetők a foglalkozások után elkészítették a csoportmunkáról szóló beszámolót, amelyet összefoglalva minden résztvevőnek megküldtünk. Az első foglalkozás névsorát vettük alapul, tehát ha nem volt jelen valaki a következő alkalmakkor, akkor is megkapta az összefoglalót. A műhelyfoglalkozások közötti időben több résztvevővel is személyesen tartottuk a kapcsolatot.
– A négy alkalommal kb. 20 állandó résztvevővel számolhattunk, ami ebben a térségben nagyon pozitív létszámnak tekinthető.
– A partnerszervezetekkel jó volt az együttműködés, vállalásának megfelelően mindenki részt vett a munkában.
– Elköteleződések születtek meg a program mellett.
– Nevesültek olyan projektötletek, amelyek megvalósításához pénzre egyenlőre nem, csak szervezésre van szükség, amely így hamarosan meg is kezdődhet, például:
– felnőttoktatással foglalkozó intézmények, szervezetek konferenciája, amely a térség munkaerőpiaci képzésének korszerűsítését, összehangolását és a piaci viszonyoknak való megfelelést tűzi ki célul.
– civil szervezetek találkozója, térségi civil fórum, civil vezetők klubjának létrehozása céljából
– Néhány korábban elkezdett térségi szintű projekthez kapcsolódtak a Gazdaságfejlesztési Csoport (a műhelybeszélgetéseken résztvevőket neveztük így) tagjai:
– közösségi munkás hálózat (amelynek lényege, hogy minden településen legyen egy kezdeményező, inspiráló közösségi munkás)
– fiatal pályakezdő munkanélküliek gyakorlóhelyhez juttatása, képzéssel, vállalkozási gyakorlattal egybekötve
– A szövetkezetfejlesztésben előrelépés történt. Több beszélgetés után szövetkezetté szerveződésüket határozták el kunszentmiklósi, kunpeszéri, kunbábonyi sertéstenyésztő gazdák. Cél a minőségi sertésállomány kialakítása, minőségbiztosítási rendszer kidolgozása stb. Kb. 15 gazda (közülük négyen a Gazdaságfejlesztő Csoport tagjai).
– A kiválasztott projekten kívül megszületett néhány program, amelynek elindítása már a megalakuló fejlesztő szervezet feladata lesz, például:
– a lovas turizmus infrastruktúrájának kialakítása
– édesvízi haltenyésztés feltételeinek megteremtése
– tönkölybúza termesztés megszervezése
– szúróház létrehozása (sertés, szarvasmarha, birka) – önellátó kistérség program részeként

Nehézségek

– Gondot a műhelyfoglalkozások közötti időben történő információ-gyűjtés okozott. A szükséges információt nem volt aki beszerezze, vagy éppen a vállalását nem teljesítette. Ezt a szervezést végző egyesület igyekezett pótolni. Az információk feldolgozása még folyamatban van.
– Az utolsó két műhelyfoglalkozásra volt aki a saját projektötletével készült és konfliktust okozott, hogy ezt a közösség nem méltányolta, illetve egy az egyben nem fogadta el. Sajnos ez a probléma nem oldódott fel, időt kell adni, hogy mindenki belássa, hogy a közösség egyetértésére szükség van.
– Időközben a Társulás a BácsKiskun Megyei Munkaügyi Központ támogatási felajánlása alapján egy térség menedzsert kezdett el foglalkoztatni, aki azonban az első műhely-beszélgetést kivéve nem vett részt a folyamatban, amelyet a résztvevők nehezményeztek. Ez a probléma nem oldódott fel, a Társulás döntésétől függ, hogy a térségi menedzsert mire alkalmazza?
– Az egyes műhelyfoglalkozásokon, bár reggel 9 órakor pontosan elkezdődtek és csak minimális szüneteket tartottunk, mégis kevés volt az idő egyegy szempont átgondolására. A tervezett délután 3 óra helyett 5–6 órakor fejeztük be a foglalkozásokat.
– Az első alkalommal két előadót hívtunk meg: Szőlősi Bélát a Konzum Bank Kirendeltségének vezetőjét és a BácsKiskun megyei Munkaügyi Központ Humán Szolgáltatási Osztályának vezetőjét. Bár az előadások jók voltak, mégis úgy döntöttünk, hogy a következő alkalmakkor nem hívunk előadót, hogy több idő legyen a csoportmunkára.
– A nyilvánosság megteremtésére nem sok alkalmunk adódott. A „Bakér mente” című (térségi terjesztésű) lap rövid cikkünket közölte, de ennek nem volt visszhangja. A Petőfi Népe (megyei lap) bár tájékoztatót küldtünk, személyesen is beszéltük riporterével , nem érdeklődött a program iránt. Többek között ez is indította a résztvevőket arra, hogy saját térségi újság szerkesztésébe fogjunk, amely részletesen beszámol a folyamatról.

A négy műhelyfoglalkozás után két alkalommal találkoztak a Stratégiai Bizottság tagjai és a szervezők. április 11-én a vezető projekt kidolgozására, április 19-én pedig a Térségi Újság szerkesztésére került sor.
Az újság szerkesztésében, írásában 12-en vettek részt. 750 példány készült. Minden település lakosságszámának arányában kapott papírt a sokszorosításhoz. Ezt részben az önkormányzatok, részben vállalkozók és civil szervezetek vállalták. A Gazdaságfejlesztő Csoport tagjai a terjesztéséért vállalták a felelősséget. Állandó szerkesztőbizottság még nem alakult. A következő megjelenés előtt újabb összejövetelre kerül sor, amelyen a további feltételeket megbeszéljük. Az újság kiadását a Felső-Kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete vállalta.
2000. április 26-án a pályázatot benyújtó Társulás nyilvános ülésén tárgyalta meg a helyi gazdaságfejlesztő program tapasztalatait és elfogadta a Gazdaságfejlesztő Csoport javaslatát a vezető projekt kivitelezésére, időtervére vonatkozóan. A Társulás Mészáros Zsuzsát és Horváth Lászlót bízta meg az előkészítési munkák elvégzésével.

A vezető projektötletről röviden

Mind a 10 településen információs pont létesül a helyi erőforrásokra (technikai és személyi) alapozva, amely egymással technikailag és szakmailag is összeköttetésben áll, bár mindegyiket különkülön az önkormányzatok üzemeltetik. Elsősorban gazdasági, de közérdekű információk gyűjtése, feldolgozása, továbbadása a feladatuk. Cél a helyi, értsd térségi erőforrások minél szélesebb körben történő megismertetése, és ennek használatához való közvetítői segítségnyújtás.
Kialakul egy tanácsadó testület, amely többféle szakemberből áll, akik tovább dolgoznak a gazdaságfejlesztési programokon, illetve az információs pontok tanácsadói hátterét adják.
Szervezeti keretet egy térségi Gazdaságfejlesztő Alapítvány nyújt, amely független, de ugyanakkor elkötelezett a térség fejlődése iránt.
A beszámoló óta eltelt időszakban megalakult a FelsőKiskunsági Gazdaságfejlesztő Alapítvány, amely át fogja venni a program folytatását a Társulástól. A kuratóriumban két önkormányzati kurátor, két civil- és egy vállalkozásfejlesztő szervezet által delegált kurátor kapott helyet.

A fejlesztő folyamat további eredményeit, nehézségeit szívesen osztjuk meg a Parola olvasóival és keressük a kapcsolatot olyan térségekkel, ahol szintén lezajlott a Gyors Reagálás program.