Garabonciás Kis Trakta 1992.

1992/1

A fenti címmel jelent meg a Magyar Garabonciás Szövetség kiadványa, amely az olvasótábori mozgalom történetének összefoglalását, s további terveit tartalmazza. A kiadványból emeltünk ki egy részt, ajánlva a teljes kötetet az olvasóknak.
Beszerezhető: Magyar Garabonciás Szövetség
2801 Tatabánya, Pf. 1298.
Telefon: (34) 16-644 Kővári Edit ügyvezetőt titkár

Az olvasótáborok mind ez eideig legfőbb feladatuknak tekintették a fiatalok és a felnőttek ön- és társadalmi ismereteinek fejlesztését, cselekvő képességének fokozását. Az elképzelések továbbra is célnak tekinthetők. A tábori munka különösen a művelődési egyenlőtlenségek következtében hátrányban lévő tehetséges rétegekkel való társadalmi törődés és a példamutató tehetséggondozás terén igen fontos.

Mi az olvasótábor?
Az olvasótábor célja, hogy saját módszereivel és eszközeivel, elsősorban a közösségben történő együttgondolkodással segítse a résztvevőket személyiségük formálásában, önmaguk és környezetük megismerésében. Nyújtson támogatást ahhoz, hogy világosan lássák jövőjüket: kínálja az egyéni és közösségi élet egyfajta értelmes tevékenység megvalósítására irányuló és indító modelljét; a közösségben élés, a nemzetben és emberségben való gondolkodás, a demokrácia ,gyakorló terepét”.
A könyvtárhasználat, az olvasás, a tudomány és az önművelés, az irodalom és a művészet nem cél, hanem elsődleges eszköz az olvasótábori koncepciók megvalósításához, amelyeket sokféleképpen meg lehet valósítani, de minden olvasótábornak (regős, garabonciás) jellemzője kell hogy legyen:
– a tábor vezetőinek, illetve a kiscsoportok vezetőinek együttgondolkodó csapattá és alkotó együttessé kell szerveződnie; a tábor tehát megkomponált mű, előzetes elgondolás, nevelési elv, kimunkált ember-, világ-, és jövőkép jellemzi;
– időtartama legalább 10-16 nap,
– a résztvevők javasolt száma: 30-60 fő,
– a legfontosabb módszere a kiscsoportok alakítása és a legjellemzőbb tevékenysége a kiscsoportos gondolkodtató beszélgetés.

Alapvető módszer a kiscsoport
A nevelés gerince a kiscsoportos beszélgetés, közvetlen kapcsolat, interakció a résztvevők között. A kiscsoport legfeljebb 12 főből álljon. Ez a tevékenység olyan együttes gondolkodást, vitát, párbeszédet jelent, amelynek során:
– a résztvevők mindennapi problémájukból indulnak ki. Célszerű lehet, ha a vezetők a tábor első egy-két napját problémafeltáró, megismerő beszélgetésekre szánják, s a kiscsoportos munka végleges menetét csak ezek után határozzák meg.
– az olvasótáborokban a vezetők és a vezetettek viszonya egymást értő, féltő, óvó baráti

kapcsolatot feltételez. A csoportvezető (mentor), mint beszélgetőtársa vesz részt a közös munkában, s mint ilyen, csak irányítja, serkenti a beszélgetést.
– a beszélgetésekhez élményként, érvként, vitaanyagként, felkészülési eszközként rendszerint felhasználják a valóság feltárását segítő irodalmat.
A fentiekből is következik, hogy a tábori munka és a felelősség jelentős része a kiscsoportok vezetőire hárul. Szerepüket az is fokozza, hogy a jó olvasótábor egészének közösséggé kell válni, ami csak akkor lehetséges, ha a kiscsoport vezetők lényegében azonos elvek alapján, egymást is segítve és értve dolgoznak.
Különösen fontos tehát a kiscsoportvezetők kiválasztása, amelynek a legfontosabb elvei a következők:
– a kiscsoportvezető (mentor, instruktor, animátor) bármilyen foglalkozású, pl. író, művész, tudós, pedagógus, könyvtáros, népművelő lehet. Előnyös, ha egy-egy csapatban különböző nemű, szakmájú, érdeklődésű, mentalitású vezető van jelen. Lényeges, hogy a vezető ne formális tekintéllyel, hanem pozitív személyiségvonásokkal, empátiakészséggel, nevelési érzékkel, a táborban résztvevők gondjai iránt őszinte érdeklődéssel – érzékenységgel -, demokratikus vezetői készséggel, s nem utolsó sorban széles körű általános műveltséggel rendelkező személyiség legyen.
– Nagyon fontos, hogy a kiscsoportvezetők – már a program tervezésekor, előkészítésekor – együtt dolgozzanak. Ha eközben kitűnik, hogy a tábort érintő lényeges kérdésekben nem értenek egyet, mindenképp jobb, ha változtatást kezdeményeznek a csoportvezetői csapat összetételében. A táborban ugyanis feltétlenül egységes tartalmi, pedagógiai alapelveket kell képviselni, természetesen ezen belül változatos egyéni kiegészítésekkel, elképzelésekkel.

Az olvasótábori módszerek és tevékenységek
A tábori tevékenység lényegét képező – legalább az idő felét, kétharmadát kitevő – kiscsoportos beszélgetéseken kívül közös foglalkozások is legyenek. Ezek sokrétűen egészítsék ki, tegyék teljesebbé az olvasótábor programját.

Főbb típusai:

– a közös gondolkodást serkentő előadások, viták, játékok, pl. ,bírósági tárgyalás”, bizalomjáték, helyzetgyakorlatok stb. Ezeket a helyi adottságoknak megfelelően vagy a kiscsoportvezetők – illetve a tábor állandó munkatársai – vezetik, vagy az egy-két napra meghívott ,beszélgetőtársak” tartják. Jobb megoldás, ha a közös programok egy részét is a csoportvezetők vezetik, mert így a tábor egységes szellemisége, egyűvé tartozása fokozható. Az olvasótábor programja nem állhat abból, hogy meghívnak néhány előadót és néhány szórakoztató programot szerveznek.

– Készségfejlesztő foglalkozások: közös éneklés, zenélés, színjátszás, különböző képzőművészeti, népművészeti tevékenységek szakemberek vezetésével, akik tagjai lehetnek a vezetők csapatának is. Eredményes és alapvető, ha a táborban legalább három-négy különbözőképpen aktivizáló, készségfejlesztő foglalkozás is van, pl. néptánc, népi kismesterségek, homokszobrászat, fafaragás, kerámiakészítés, egyebek.
– Rendszeres – naponta többször is – sportolás, aktív mozgáskultúra ápolása (egészséges életmód, mentálhigiéne, relaxáció, jóga).
– Kirándulások, falukutatás; honismereti, helytörténeti, természettudományos séta.
– Egyéb, sajátosan ,olvasótábori találmány”: ,akármi”, múlt nap, jövő nap, ,hökkentés” stb.
– Szükséges és nagyon fontos más művelődési közösség, egyesület, szervezet, intézmény bevonása a táborok résztvevőinek rendszeres és tervszerű találkozásainak lebonyolításaiba, szervezésébe.
Valamennyi tevékenységet – a kiscsoportosat és a közöset – összehangolt elgondolás szerint kell tervezni (keretjáték) és vezetni. Így a külső előadókat is a szigorúan meghatározott témára érdemes felkérni, vagyis az alaptervhez kell előadót hívni, és nem fordítva. Megvalósításukhoz nagyon sokféle módszer alkalmazása lehetséges, pl. a jövőkép alakítása, a történeti – a művelődéstörténeti szemlélet erősítése, a magyar valóság teljesebb megismerése, a közösséggé alakulás törvényszerűségeinek vizsgálata, vagy éppen több törekvés kombinációja. A lényeg a végiggondolt koncepció, ennek kell alárendelni minden programot, módszert, ötletet.

Szervezési feladatok
Az első tábor előkészítő munkálatait több hónappal a tábornyitás előtt kell megkezdeni. Az előkészítés legfontosabb szakaszai:
– a tábor helyének és időpontjának a megválasztása, a költségvetés időben történő előkészítése, a pénzügyi feltételek megnyugtató megteremtése, a helyi erőforrások feltárása.
– az olvasótábori munka személyi feltételeinek kialakítása: táborvezetőség, kiscsoportvezetők, munkatársak
– az alapelvekhez igazodó program kidolgozása, amely elsősorban a kiscsoportvezetők és a résztvevők közös munkája.
– A táborlakók körének meghatározása: számításba jönnek többé-kevésbé azonos életkorú általános iskolások, szakmunkástanulók, középiskolások, főiskolások, egyetemisták, s a felnőttek. A kiválasztás technikája: lehet személyes, közvetett, pályázati, feladatlapos, versenyeztető, stb. Célszerű, ha a táborozás előtt a tábor vezetői mielőbb, valamilyen formában, felveszik a kapcsolatot a táboros diákokkal. A legajánlatosabb a személyes, közvetlen találkozások lehetőségének megteremtése.
– Törekedni kell arra, hogy a közösség egyesületi (egylet, kör, társaság stb.) formában, jogi személyként, garantálja működését.