Két egyesület és egy bank együttműködésének köszönhetően a nyár eleje óta újszerű bank kínálja szolgáltatásait Marseille-ben. “A szegények bankja” azzal a sajátossággal rendelkezik, hogy kizárólag a szegényeknek nyújt kölcsönöket. Az idefordulók nagy része munkanélküli, 45%-uk a jövedelempótló támogatásból él. Érthető, hogy a nagy bankok nem versengenek ezért a kevéssé hitelképes ügy-félkörért, hiszen ezek az emberek nem képesek a megfelelő garanciákat felmutatni.

Az indulótőke megszerzésével, az első lökést követően azonban közülük számosan tudják tehetségüket a mikrovállalkozásokban kamatoztatni.
A “szegények bankját” létrehozó három partner szeretné, ha Marseille, Franciaország második legnagyobb városa nemcsak a mély társadalmi szakadék jelképe lenne. Az ADIE (Egyesület a Gazdasági Kezdeményezés Jogáért) elnöke, Maria Nowak már 1990 óta hangoztatja, hogy a szociális védelem nem megfelelő és nem kielégítő válasz a munkanélküliségre és a leszakadásra. A második partner egy, a munkanélküliség ellen elkötelezetten cselekvő bank, a Credit Mutuel Méditerranéen, a harmadik pedig a Marseille egyesület, amelynek keretében a város lakói szeretnék kirángatni városukat a letargiából.
A hitelt igénylőknek egy, az ADIE és a Crédit Mutuel képviselőiből, valamint önkéntesekből álló bizottság előtt kell bizonyítaniuk, hogy üzleti elképzelésük életképes. Ez az elemzés hosszú, 6-8 órás beszélgetést jelent, hiszen a bizottságnak meg kell tudnia ítélni, milyen képességekkel és mennyire komoly szándékkal rendelkezik a hitelért folyamodó ember, és ötlete mennyire reális. A megadható hitel 30 ezer frankig terjedhet, és 24 hónap leforgása alatt, 8,5%-os kamattal kell visszafizetni. Ez a hitellehetőség kiegészíti a munkanélkülieknek adható alkotói és újravállalkozói segélyt, amelyet a kormányzat 1997-től kezdődően amúgyis el akar törölni.
A bank létrehozásánál felhasználták Párizs és Bordeaux idevágó tapasztalatait, ahol az elmúlt öt év során ezernyolcszáz mikrovállalkozás juthatott hitelhez, a kéménysepréstől kezdve a pizzaszállításon át a lakáson végzett fodrászszolgáltatásig. A hitelfelvevőket a szerződés aláírása után nem hagyják magukra: partnereik kiegészítő képzéseket kínálnak nekik (4%-uk írni-olvasni sem tud), illetve segítenek eligazodni az adminisztráció útvesztőiben.
A munkanélküliek által beindított mikrovállalkozások túlélési aránya azonos az egyéb hasonló méretű vállalkozásokéval: két év elteltével 70%-uk működik még. Az ADIE elnöke szerint a hitelfelvevők becsületbeli ügynek tekintik a rendszeres visszafizetést, és akkor is eleget tesznek kötelességüknek, ha nehezükre esik. Az eddigi hetven kérelmezőből mindössze ketten nem fizettek, de ezek az ügyek is rendeződni látszanak. Tekintettel arra, hogy a mikrovállalkozásnak nyújtott hitel töredékébe kerül a munkanélküli ellátásnak, “talán mégis érdemesebb a támogatás logikája helyett a gazdasági logika szerint cselekedni” – mondja Maria Nowak