Fejlesztési javaslatok Csabacsüd társadalmi fejlődésének felgyorsítására (2. rész)

1992/2

II. AZ EGZISZTENCIÁVAL KAPCSOLATOS KÖZÖSSÉGI TÁJÉKOZÓDÁS

A fő kérdés a falu funkcióinak meghatározása. Alvóváros? Valaki úgy fogalmazta: lakótelep. Kell-e és lehet-e helybeli munkát találni, s ha igen, mit, s vajon az korszerű, az emberek tudását és megélhetését egyaránt biztosító munka lesz-e?


– Az egysíkú, mezőgazdasági tudások szinte változatlan reprodukálása helyett a minőségre, a magas munkaigényű, réskitöltő termelésre és a feldolgozásra kellene törekedni. Keresni kellene azokat a munkákat, amelyek fejlesztik a munkavégző képességeit, tanulásra, informálódásra késztetik. A magántulajdonon (vagy bérleten, hiszen a föld esetében az is tulajdonként viselkedhetik) gazdálkodók és vállalkozók számára maga a tulajdon megléte, gondozása és a vele való üzletelés is ösztönözheti a tájékozódást, tanulást, melyet a településen bátorítani és szakmailag segíteni kellene. Melyek azok a munkák, amelyekre máris lenne akarat:
– a bulgárkertészet, melynek hagyományait a helybeliek feleleveníthetőnek érzik. A kertészkedés összekapcsolása a termálvíz hasznosításával nem a fejlesztők fejében megfogant. gondolat. Ehhez mi annyit tehetünk hozzá, amennyit a váltáshoz-felkészüléshez a folyamatban részt venni akarók igényelnek. Mindennek azonban csak akkor van értelme, ha a kertészek érdekszövetséget hoznak létre és termékeik értékesítéséről maguk gondoskodnak, amely a környező városok számát nézve nem tűnik kedvezőtlennek. Az ehhez szükséges jogi ismereteket segítséggel és tájékozódással könnyen beszerezhetik.
– a gyógynövény termesztés és feldolgozás még az eddigi negatív tapasztalatok ellenére is megfontolandó. Nem szabad ugyanis a gyógynövényt eladni, hanem fel is kell dolgozni és értékesíteni kell. Tudjuk, hogy nem könnyű betörni az alakuló piacra, de meg kell érteni, hogy mindig és minden piacra nehéz bejutni, s hogy ez azoknak sikerül leginkább, akik összefognak és közösen lépnek fel (vagy akkora vagyonnal rendelkeznek, hogy mindent maguk alá gyűrhetnek, de a magyar állapotok azért még nem ilyenek). Az egészségvédelem fontossága iránt most kezd érzékennyé válni társadalmunk és nagy piaca van és lesz a feldolgozott gyógynövényeknek. Persze mindez tájékozódási-tanulási folyamatot feltételez, de ennek megszervezése nem ördöngősség.
– Hasonló a helyzet a biotermékekkel is. Tudjuk, hogy a fiatalok már foglalkoznak is efféle kérdésekkel, javaslatunk, hogy tudatosan szervezzék ez irányú tájékozódásukat, vegyék fel a kapcsolatot az országos és külföldi szervezetekkel. A kapcsolatok szervezésében szívesen segítünk.
– a vállalkozás segítésének felismert szükségletéről már volt szó. A gazdasági kérdésekben való tájékozódás akkor is fontos, ha nem célirányos. “Az embereknek ébren kell tartani a gondolatát, hogy el ne tespedjenek, és akkor mihelyt alkalmat látnak valamire, belevágnak” – mondta egy csabacsüdi polgár. Valóban, készenlétet kell létrehozni elemi szinten, de a konkrét vállalkozásokat is segíteni kell.
– a vállalkozói készenlét fokozására vállalkozói kört javasolunk szervezni, ahol a minden vállalkozást egyaránt érintő általános kérdésekről, egyáltalán, a vállalkozóvá válás problémáiról beszélgetnénk meghívott szakemberek (bankos, piackutató, közgazdász, értékesítésben járatos szakemberek) segítségével, a tipikus kudarclehetőségek és sikeres vállalkozások bemutatásával. A vállalkozói készség fejlesztésére tapasztalatszerző kirándulásokat, utazásokat is szervezhetnénk. Körülnézhetnénk helyben és a környéken, megnézhetnénk akár a helyi pulykanevelő kft-t, akár a tsz-t, hogy a mendemondák és félinformációk helyére a saját tapasztalatok lépjenek; meglátogathatnánk pl. az örménykúti olasz sajtüzemet, a mezőtúri műanyagfeldolgozót, környékbeli savanyítóüzemeket, amelyek Nyugatra is gyártanak; Orosházán felkereshetnénk a Kisszövetkezetek Országos Szövetségének elnökét; megnézhetnénk Szeged mellett Zsombót, a vállalkozó falut, stb. Tapasztalatszerzés és kapcsolatszervezés lenne e munka hozadéka.
– a már beindult vállalkozások köré másutt már megvalósult ugyanolyan vállalkozások megismerését, informális kapcsolatok szervezését ajánljuk szerte az országban. A hasonló témákban vállalkozók egymástól bizonyos földrajzi távolságban talán már önzetlenebbül is segítik egymást, míg mi hangsúlyozottan a helyi emberek összefogására, érdekszövetségeinek fontosságára hívjuk fel a figyelmet.
– új és konkrét vállalkozás tervezésekor konzultációt kellene folytatni az adott témában járatos szakemberekkel és itt is meg lehetne keresni a jól menő vállalkozókat.
– a már létező vállalkozásokhoz is fontos a kapcsolatszervezés, az .információs munka, hogy a vállalkozók sikerre tudják vinni ügyüket.
Elképzelhető, hogy később a falu vállalkozói maguk alkalmaznak olyan szakembert, aki a kapcsolatszervezési munkát végzi. A vállalkozásra felkészülés bázisa lehet ma a meglévő vállalkozók csoportja és az ifjúsági egyesület, de igény esetén, a körösségi munkások is vállalnák az ebbéli közreműködést, a szükséges anyagi fedezetet pedig a helybeliek megírandó pályázatain keresztül remélik elérni.
– a munkanélküliek összefogását elengedhetetlennek tartjuk. Fontos, hogy összejárjanak és közösen keressék a közös helyzetükből fakadó problémák megoldását. Elképzelhető, hogy ennek eredményeként az átképzést, a tanulást választják és akkor meg kellene pályázniuk a megyei munkaügyi hivatal valamelyik szakismeretet adó képző-átképző tanfolyamát vagy tanfolyamait.

III. HELYI TÁRSADALOMPOLTIKA

1. Az önkormányzatnak egy menedzser-szerepkör betöltését javasoljuk. E szerepkör egyrészt az értékek tudatos védelmén, másrészt. a fejlődés elősegítésén alapul.
a, az értékek tudatos védelme Elsősorban az emberi erőfonásokra gondolunk. Az önkormányzatnak, mint a falu választott testületének, tudnia kell, hogy a település csak az itt élők emberi erőforrásainak a felszínre hozásával és hasznosításával juthat előbbre. Támogatnia kell – ahogy már eddig is tette – minden olyan helyi kezdeményezést, mely vagy egyéni előrejutást, vagy a közjóra irányuló törekvést szolgál. Politikájában mindig a magasabb rendű megoldások elérésére kell törekednie a falu, az emberek fejlődése érdekében, pl. az alacsony tudásszintet igénylő munka helyett az egyén fejlődését is szolgáló munkát kell előnyben részesítenie. Az lenne kívánatos, hogy a településen minél kevesebb sértett, sáncai mögé visszahúzódott ember éljen, aki ahelyett, hogy tehetségét-tudását a maga hasznára és a többiek javára is kamatoztatná, elzárkózik az aktív cselekvéstől. Véleményünk szerint az önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy települése nyitott legyen, hogy sok látogatót fogadjon és a lakossági csoportok is utazzanak, országot-világot lássanak. Élnie kell, csakúgy, mint eddig is tette, a kintről jövő segítséggel – pályázatokkal, a megyeinél tágabb szintű kapcsolatokkal. Mindent meg kell tennie. azért, hogy a települést egy tágabb vérkeringésbe kapcsolja, ahonnan több hír, információ érkezik és amelyik több lehetőséget tartalmaz a jelenleginél.
Az értékek védelménél a tárgyi környezet megóvására is gondolunk. Csabacsüd szépsége, szinte érintetlen alföldisége tudatos védelemre-megőrzésre és jellegének megfelelő továbbfejlesztésre érdemes. Bármely területrendezésnél, új beruházásnál, építési engedély kiadásánál, tehát bármely, az esztétikai környezetet befolyásoló döntésnél e szempontot is figyelemben kell tartani és jó szakemberek véleményét kikérni.
b, a fejlődést véleményünk szerint az önkormányzat tudatos településpolitikával segítheti elő. Arra gondolunk, hogy az önkormányzatnak – az eddiginél markánsabban – meg kellene fogalmaznia azokat az értékeket, melyeket előnyben részesít: a település funkciója, fejlődésének kívánatos iránya és módja függvényében. Ha tehát pl. az önkormányzat és a falu nyilvánossága úgy dönt, hogy minden erővel a munkalehetőségeket növeli, akkor javaslataink a következők:
– tanulmányozza az önkormányzat a helyben kivethető adók jelentős mérséklésének vagy elengedésének lehetőségeit, hogy ezzel is segítse a kívánatos helyi ipar és szolgáltatás fellendülését. A Hódmezővásárhely melletti Zsombón pl. évek óta értelmiségieket- és vállalkozókat letelepítő politikát folytat az önkormányzat erősen kedvezményes árú telkek eladása révén; a Baranya megyei Kozármislenyen pedig az iparűzési adó 70%-át 3 évre elengedi a helyi önkormányzat. Hasonló önkormányzati politikát folytatnak Franciaország azon településein, ahol a munkanélküliek száma erőteljesen növekszik.
– Az önkormányzat felkérhet szakembereket annak kiderítésére, hogy mik azok a hiányok szolgáltatásban, kereskedelemben, vállalkozásban, melyek a településen és környékén . jelentkeznek – mik azok az ellátási gondok, melyek mérséklésére a lakosság rendszeresen utazik, milyen rendszerességgel és milyen távolságra. E felmérés megadná a tudatos fejlesztés irányát és segítene annak felismerésében, milyen szakembereket kellene letelepíteni ill. kiképezni ill. milyen vállalkozásokat kellene helyben támogatni. Ösztönzési rendszerét ennek alapján kellene kidolgoznia.
– az önkormányzatnak támogatnia kellene azokat a fejlesztési javaslatokat, amelyek a vállalkozói tudatosságot növelik tapasztalatcserék és a legkülönbözőbb tanulási formák keretében.
– Az önkormányzatnak különleges gondot kellene fordítani a gyermek- és fiatal korosztályok felkészítésére, taníttatására. A nyelvtanulás, a számítógép kezelésének megtanulása mellett cserekapcsolatokkal is sokat tehet a felnövekedők világlátottsága, kiszolgáltatottságának csökkentése és így a falu fejlesztése érdekében is. Az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatokat “.. építhetne ki. Úgy tudjuk, hogy a falunak van mikrobusza, ami a bel- és külföldi utazásokhoz nélkülözhetetlen.
– Meg kellene vizsgálni annak lehetőségét, hogy a helyi oktatásban – az általános iskolától a leendő helyi tanfolyamokig – milyen ismeretek tanítását kellene rendszeressé tenni. A helyben nem tanulható, de a település egésze szempontjából fontos szakmák elsajátítására az önkormányzat kereshetné ösztöndíjak pályázásának ill. önkormányzati ösztöndíjak adásának lehetőségeit. Szerződéseket köthetne az önkormányzat a céljait szolgáló környékbeli szakoktatáshoz jutásért is. Célja elérése érdekében az önkormányzat Csabacsüdért alapítványt hozhatna létre, melynek gyarapodása érdekében folyamatosan keresné támogató partnereit, akár az elszármazott csabacsüdiek köréből is.
– A helyi vállalkozókat rendszeres információs és tapasztalatszerző tevékenységgel kellene .erősebbé tenni és saját érdekvédelmük, szerveződéseik kialakulását segíteni.
– A művelődési ház közösségi ház legyen, a helyi csoportok, egyesületek, a találkozások, az átképzés, a tanfolyamok, a vendégfogadás stb. központja.
Mindehhez a fejlesztők, önkormányzati megbízás esetén, szívesen adják segítségüket, csakúgy, mint
2. A lakosság érdekérvényesítő tevékenységéhez. Amit a vállalkozásnál már elmondtunk, az a kérdés egyik fele. A másik fele, hogy a valamilyen hátránnyal küszködő vagy azonos élethelyzetű emberek (munkanélküliek, cukorbetegek, gyereküket egyedül nevelők, kismamák, özvegyek stb.) kezdjenek csoportos önsegítő tevékenységbe. Ehhez, megbízás esetén, a közösségfejlesztők segítséget adnak. A lakosságnak fokozatosan be kell látnia és az önkormányzatnak ezt támogatnia kell, hogy tájékozódás és tanulás nélkül nincs fejlődés. Magyarországon ma sokan, és főleg a falusiak, a saját két kezükkel, önmaguk változatlan bérbeadásával és kihasználásával akarnak kizárólagosan boldogulni. Lesz olyan réteg, melynek csak ez a lehetőség jut, de akik önmaguk urai akarnak lenni, azoknak ilyesféle utat kell végigjárniuk.