A magyar falut a II. világháborútól kezdődően tudatosan, tervszerűen tönkretették. Szétverték a falu szellemi és fizikai közepét, lapostetejű úgynevezett városias jellegű ABC-kel, áruházakkal, művelődési házakkal és egyéb “fontos” közintézményekkel telepítették be, ezzel szinte mindenütt sikerült megbontani a falu korábbi élő struktúráját.

Most itt a lehetőség, hogy begyógyítsuk ezeket a sebeket, korrigáljuk a hibákat és elindítsunk újra egy belső törvényekkel működő fejlődést. Ezt most három, általunk lényegesnek tartott szempontból közelítem meg.

l. Általános és részletes rendezési tervek. Minden falu rendelkezik olyan tervekkel, melyek a fejlődési irányokat voltak hivatva kijelölni. Ezeket a terveket most mindenütt felülvizsgáltatják illetve újakat készítetnek. Ehhez a legfontosabb tanács a következő: a terv készítésében aktívan vegyen részt a falu lakossága és nagyon aktívan a falu vezetése. Mérje fel a falu a telekviszonyokat, a közműellátottságot, a közintézmények helyzetét, a megváltozott kor új igényeit és mindezek birtokában egy olyan építésszel készíttessen terveket, aki azt felelősséggel készíti el és felelősséggel gondozza. Mert a legfontosabb az, hogy a falu az építésszel közösen folyamatosan gondozza, fejlessze, alakítsa ezt a tervet!Még egy gondolat a rendezési tervek elkészítéséhez. Mint már említettem a falu struktúráját, rendjét sikerült teljesen szétverni, tehát vissza kell nyúlnia az építésznek 80- 100 évet, és abból az állapotból egy , sosemvolt” fejlődést modellezve kell eljutnia a mához, illetve kell impulzusokat adnia a fejlődéshez. Mindezt az összetett feladatot véleményünk szerint csak egy főépítész tudja ellátni, és ez a második szempont.

2. Minden falunak szüksége van egy főépítész jelenlétére, aki felelősséggel és joggal avatkozik bele a falu fejlődésébe. Fontos az állandó jelenlét, a rendszeres fogadóóra, a felelős tanácsadás. A főépítész mutasson példát, hogy milyen családi házat kell tervezni, építeni az adott faluban. Merjen és legyen joga bele- szólni az építendő közintézmények sorsába. Jelenlétével és emberi magatartásával is segítse a falu életét.

3. A harmadik szempont, hogy a falu hozzáértők segítségével mérje fel a saját közintézményeit, azok működését, összefüggéseit az azokkal kapcsolatos létező és lehetséges társadalmi szükségletekkel. Ugyanis véleményünk szerint nem feltétlen űj és újabb közintézményeket kell építeni, hanem a meglévőket kell jobban hasznosítani, felújítani, átalakítani.
Itt kell még megjegyeznünk, hogy az új középületeket a falusi léptéknek megfelelően, egyszerű hagyományos építőanyagokból kell építeni.

Ha a leírtak alapján valamely falu tenni akar, mi állunk rendelkezésükre.

Cím: MAKONA Kft, TRISKELL Kft.
Budapest I. ker.
Szilágyi D. tér 6. I. em.