Ellenfél vagy szövetséges? – Helyi érdekvédők és önkormányzatok együttműködése

2021/1

Birtokba vett helyi önkormányzás – ez a címe annak a kutatásnak, amelyben a K-Monitor és partnerei feltérképezték, milyen együttműködések léteznek helyi érdekérvényesítő csoportok és az önkormányzatok között Magyarországon, Lengyelországban és Romániában.

Az eredetileg angolul megjelent tanulmány, melynek most megjelent a magyar fodítása, három olyan régiós civil szervezet munkájának eredményeként jött létre, amely saját országában az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az részvétel erősítésével foglalkozik. A kutatás 65 magyar, lengyel és román aktivista és önkormányzati munkatárs tudását, tapasztalatát gyúrja egybe, hogy egy új megközelítést kínáljon a civil-önkormányzati viszony eredendően konfliktusos, politikai természetét semlegesítő partnerségi retorikával szemben. A kutatás célja a civil-önkormányzati viszonyra nehezedő nyomás összetevőinek nyílt feltárásával és az érintettek hangjának felerősítésével egy olyan reális helyzetkép megalkotása volt, amely segít közösen gondolkodni arról, hogyan lehet a helyi önkormányzás régiónkban a demokrácia megújításának terepe.

Magyarországon a civil társadalom ’90-es évekbeli térhódítását a helyi együttműködési gyakorlatok tökéletlen intézményesülése követte, melynek során a civil szervezetek egyre inkább gazdasági és politikai függésbe kerültek. A partnerségek elterjedését elsősorban a társadalom „nyugatias” átalakításának elképzelése vezette az uniós csatlakozás idején. A bürokratikus irányítás és projektalapú támogatások azonban kevés szereplő számára tették lehetővé a status quo megkérdőjelezését, és ez a 2000-es évek végére beszűkítette a civilek stratégiai lehetőségeit. A partnerségi modell hátteréül szolgáló illúziók gyengülése és a 2010-ben bekövetkezett politikai változások nyomán a magyar civil társadalomban új típusú stratégiák erősödtek meg. Az Orbán-kormány újraközpontosítással terjesztette ki a hatalmát a civil szektorra, még jobban szűkítve az amúgy is csekély mozgásteret. A civil szervezetek ebben a politikailag polarizált környezetben új szövetségekkel igyekeztek magukat minél jobban beágyazni a helyi közegükbe, így válva relevánsabb szereplőkké a helyi politikában, ahol az érdekérvényesítés útjai még nem zárultak el teljesen. A 2019-es helyhatósági választásokon győztes ellenzéki politikusok a civil társadalom döntéshozatalba történő szélesebb körű bevonására tettek ígéretet, a rendszerszintű változás azonban nem történt meg egy csapásra. Az aktivisták tovább küzdenek a helyhatóságok technokrata attitűdjének és gyenge együttműködési kultúrájának megváltoztatásáért, ami gyakran elvezet az újonnan megválasztott vezetőkkel kötött kimondott vagy kimondatlan szövetségek felmondásához.

A magyar országfejezethez tartozó esettanulmányok bemutatják a pécsi civilek azóta is tartó küzdelmét azért, hogy szociális területen bevonják őket a közpolitikaalkotásba. Külön esettanulmány szól a Főváros 2019 utáni “részvételi fordulatáról” és annak előzményeiről a részvételiség elmélyítéséért dolgozó civilek (Járókelő, Vayo, Mindspace) szempontjából. Egy sajátos együttműködést mutat be a hajléktalan emberek lakhatásáért dolgozó Utcáról Lakásba Egyesület és a Kőbányai Önkormányzat viszonyát bemutató esettanulmány. Végezetül a józsefvárosi C8 történetét bemutató tanulmány arra ad példát, milyen dilemmákat jelent egy helyi civil mozgalom számára, ha belép a politikai arénába.

A tanulmány itt olvasható: https://drive.google.com/file/d/1x74RBZo8r1rOMYgK2N8i2XmOVRdEZPa1/view