A Testvérvárosok Világszövetsége már régóta jelen van Magyarországon, s ennek köszönhetően már alakultak testvérkapcsolatok külföldi városokkal. Egy év óta azonban új szelek fújnak. Számos nagy- vagy kisváros csatlakozott, s a hagyományos testvérkapcsolaton túl valódi együttműködési programokra számítanak a nyugat-európai városokkal.

Sikeres küldetés

Minden úgy kezdődött, hogy 1990 júniusában a Világszövetség három képviselője Magyarországon járt (egy német, az NSZK-beli Kehl város volt polgármestere, és két francia). Az út során 250 választott képviselővel vagy szakemberrel találkoztak négy különböző régióból (Gödöllő, Szeged, Debrecen, Győr), és nyilvánvalóvá vált, hogy ezek a vezetők azt várják nyugat-európai megfelelőiktől, hogy őszintén beszéljenek a tapasztalatokról és a nehézségekről, úgy, hogy az a városok konkrét szükségleteinek megfeleljen.
Ilymódon a városok közötti testvérkapcsolatok új dimenzióba lépnek, mivel arról van szó, hogy a gondolatokat és a gyakorlati tapasztalatokat adjuk közre. Nem akarjuk elhanyagolni és lebecsülni a hagyományos kulturális és sportaspektusokat, de ma a testvérkapcsolatnak ki kell terjesztenie tevékenységi körét: fejleszteni kell a kapcsolatokat a városok választott képviselői és szakemberei között, a vállalatok között, tapasztalatcserékre kell sort keríteni a valódi együttműködés érdekében.

1991 eredményei

A beindított program három fázisra osztható:
1991 februárjában a Világszövetség egy képviselője ¦megpróbált beleolvadni¦ öt héten keresztül egy közepes méretű város, Gödöllő életébe, azzal a céllal, hogy együtt dolgozzon a választott képviselőkkel és a funkcionáriusokkal. Ez lehetővé tette, hogy a vezetőkre figyelve jobban megértse a problémákat és a szükségleteket. A polgármester kérésére ez a képviselő tanácsaival és saját tapasztalatával együttműködött annak átgondolásában, hogyan kellene átszervezni a városi közszolgáltatásokat.
A második fázisban ki kellett dolgozni egy akcióprogramot azért, hogy választ adhassunk a városok elvárásaira. A Gödöllőn szerzett együttműködési tapasztalatokból kiindulva számos új kapcsolatot létesítettünk olyan városok képviselőivel, akiket érdekeltek az első út során megfogalmazott javaslatok.
îgy alakultak ki a szemináriumokra vonatkozó tervek.

Három szeminárium

A szemináriumok elsősorban polgármestereknek, városi tanácstagoknak, városi szakembereknek vagy funkcionáriusoknak szóltak, s közös jellemzőik a következők voltak:
¦ a tartalmat a helyi és regionális közösségek választott képviselőivel és szakembereivel közösen dolgozták ki
¦ minden szemináriumot egy város gondozott, amely a megszervezésért felelős volt
¦ a résztvevők hozzájárultak a szállás és az ellátás költségeihez (átlagosan 5000 Ft-val)
¦ minden szemináriumon három nyugat-európai szakember vett részt (az ő költségeiket a Világszövetség illetve más szervezetek viselték), a kommunikációt szinkrontolmácsolás segítette. A szakértők Franciaországból, Németországból, Svájcból, Hollandiából és Ausztriából érkeztek.
A két első szeminárium témája a ¦Helyi demokratikus közigazgatás megszervezése¦ volt, helyszínük pedig májusban Gödöllő és szeptemberben Salgótarján. A harmadik szeminárium szeptemberben Szegeden zajlott le, témája a következő volt: ¦Egy város demokratikus megtervezése¦. A három háromnapos szemináriumon közel 100 személy vett részt.
Nyilvánvaló, hogy ezek az első eredmények nem látványosak országos méretekben. De a szakértők előadásainak és a hozzászólásoknak, vitáknak a színvonala azt mutatta, hogy a szemináriumok valós igényeket elégítettek ki. Kivételes alkalmat jelentettek arra is, hogy a választott képviselők és a szakemberek együtt gondolkodjanak, új meglátásokkal.
A rendezvények nagy visszhangot keltettek a lakosság körében, mivel a rádió, a televízió és a sajtó is közölt interjúkat. Most a szemináriumok folytatásaképpen magyar választott képviselők és szakemberek nyugat-európai tanulmányútját tervezzük…

Az 1992-es előrelépés érdekében

került sor október végén egy értekezletre, amelyen a Világszövetséghez csatlakozó városok képviselői elemezték a szemináriumok eredményességét (egy mérleget vontak az ¦erős¦ és a ¦gyenge¦ pontok megvilágításával). Az értekezleten javaslatokat tettek arra vonatkozóan, hogyan lehet még jobbá tenni az elkövetkezendő szemináriumokat, mivel úgy határoztak, hogy összesen hat szemináriumra kerül majd sor (ezt csak akkor lehet hivatalosnak tekinteni, ha a külső anyagi forrásokat sikerül véglegesen megszerezni).
A szemináriumokra 1992 márciusától szeptemberéig kerül majd sor, a következő témákban: a helyi hatóságok és a gazdasági fejlődés, a városi közlekedés, urbanizmus, iskolák, városi közigazgatás… Mindegyik téma olyan problémát érint, amelyet akár a nagyvárosoknak, akár a kisvárosoknak meg kell oldaniuk, sőt még a falusi településeket is közvetlenül érinti. Erre példa a ¦Helyi fejlesztés¦ téma.
Végezetül, hogy a Világszövetséghez csatlakozó városok igényének eleget tegyünk, egy állandó irodát nyitottunk, melynek Gödöllő városa adott helyet:
Testvérvárosok (Egyesült Városok) Világszövetsége
Magyar Nemzeti Bizottság
Polgármesteri Hivatal
Szabadság tér 7.
2100 Gödöllő

Lehet, hogy az 1992-re tervezett program szerénynek tűnik, de ez csak a kezdet! Arról tanúskodik, milyen érdeklődéssel viseltetnek a városok a testvérkapcsolatok harmonikus fejlesztése és a nyugat-európai városokkal való együttműködés iránt.

André Gentil
A Testvérvárosok Világszövetségének megbízottja