A kelet-közép-európai térség rendszerváltásait követően átalakuló társadalmak nem tanulták meg – mert nem tanította meg erre őket senki –, hogy a demokrácia a részvételen alapul. Két évtizeddel ezelőtt a Civil Kollégium Alapítvány ezért szervezte meg külföldi partnereivel párhuzamosan az Állampolgári Részvétel Hetét, melyet 2023 őszén is számos résztvevő szervezet segítségével valósított meg.

A szomszéd kertje mindig zöldebb

Éppen 20 éve annak, hogy holland barátunk – nagy múltú holland kereskedőcsalád sarja és egy ismert multinacionális vállalat európai felsővezetője – meghívott bennünket Amszterdamhoz közeli, kisvárosi otthonába. Hogy megmutassa szűkebb pátriáját, értelemszerűen bicikliháton barangoltuk be a környéket. Egyik alkalommal egy erdőszerű, hatalmas parkon át vezetett az utunk, amikor elöl haladó barátunk hirtelen fékezett, leugrott a kerékpárjáról és hangos kurjantásokkal jelezte, hogy jöjjünk és segítsünk neki. Odaérve azt láttuk, hogy egy erdei ivókútból ömlik a víz. Némi küzdelem és nem tervezett fürdés után sikerült közösen visszacsavarnunk a kilazult szerkezetet, és elzárni a csapot. Csodálkozásunkat látva azt kérdezte tőlünk, hogy nálunk nem ugyanezt tette volna-e bárki, aki arra jár? Hiszen a kisváros melletti erdőben álló csap a közösség tulajdona, a belőle elfolyó víz pedig érték, és ilyenformán a közösség vesztesége. Ezért a megjavítása és ezzel az értékes ivóvíz elpazarolásának megakadályozása minden arra járó érdeke és felelőssége – mondta teljes természetességgel és meggyőződéssel ez a holland ember. Erre mi elmeséltük, hogy nálunk nincsenek ivókutak az erdőkben, a magyar cégvezetők jellemzően autót használnak és másfajta erdőkben (leginkább a susnyásban) otthonosak, az arra járók többsége pedig valószínűleg elsétált volna a meghibásodott kút mellett, mert a közösség tulajdonát igazából senki nem érzi sajátjának.

Már ez a jelentéktelennek tűnő esemény is mély nyomot hagyott bennünk, amit hamarosan sikerült tovább fokozni. Pár nap múlva közösen vásároltunk be a közeli boltban egy esti összejövetelhez, és készülődés közben az érkező vendégekről faggattuk barátunkat. Kiderült, hogy egy helyi civilekből álló társaságot várunk, akik vetésforgóban havonta összejönnek egyiküknél (épp ő volt a soros házigazda), megbeszélni a városka ügyes-bajos dolgait, a szükséges és lehetséges tennivalókat, a jövőbeni terveket és elképzeléseket – vagyis mindazt, amivel támogatni tudják a helyi településvezetést és a saját közösségüket. Ez a mintegy 20 fős társaság a helyi társadalom minden csoportját reprezentálta, a nagyvállalati felsővezetőtől a tanítóig, a hivatali alkalmazottól a körorvosig, a sarki boltostól és tervezőmérnökig, a kőművestől az ügyvédig, a takarítótól a közgazdászig, a született hollandtól a bevándorlóig. Ez pedig azért fontos, mert így mindenkinek a szempontjai érvényesülni tudnak, amikor valamilyen helyi ügyben keresik a megoldást, vagy egy jövőbeni terv megvalósításán gondolkodnak közösen. Beszélgetve ezekkel az emberekkel, egy egészen új világ tárult elénk. 2003-ban magyarként, szürreális élmény volt számunkra a tudatos állampolgári viselkedésnek és a részvételi demokráciának ez a szintje. Mintha egy másik bolygón jártunk volna…

Problémafelismerés nélkül nincs megoldás

20 évvel később a Civil Kollégium Alapítvány beszélgetést kezdeményezett a társadalmi változásért a Részvétel Hete 2023 eseménysorozata (2023. október 2. – november 30.) keretében: RENDSZERSZINT – A változás veled kezdődik! címmel.  Első témaként országos és helyi civil szervezetek vezetői ezt a kérdést tették fel maguknak: Hogyan értsük meg a magyarok közéleti passzivitását?[1]

A kérdésfelvetést annak a 2023-as nemzetközi felmérésnek az eredménye motiválta, amelyben 38 fejlett piacgazdaságot tömörítő OECD ország között Magyarország az utolsó helyen áll a demokratikus polgári szerepvállalás mértékét mérő mutatókban. A magyaroknak mindössze 2-3%-a megy el egy tüntetésre vagy bojkottál bizonyos termékeket, míg a mediterrán országokban a felnőtt társadalom 15-20% is hajlandó utcára menni a számára fontos értékekért. Politikai témájú tartalmakat a közösségi médiában a magyarok 8-9% oszt meg, szemben a demokrácia fellegvárának tekinthető skandináv országokkal, ahol ez több mint 30%, míg a tudatos nyomásgyakorlás (bojkott) aránya eléri az 50%-ot is. Ezek a mutatók jelzik, hogy egy társadalomban milyen arányban vállalnak szerepet a felnőtt emberek a helyi demokrácia működtetésében.[2]

A fenti számok ismerete nélkül is nehéz tagadni, hogy a magyar társadalom közéleti apátiában szenved. Az elmúlt 30 évben nem tanulta meg – mert nem tanította meg rá senki –, hogy a demokrácia a részvételen alapul. Milliók visszatérően nem élnek a beleszólás jogával[3]– sem az önkormányzati, sem a magyar vagy európai parlamenti választásokon –, helyette közösségi oldalakon hangoztatják nemtetszésüket és változás iránti igényüket. Az állampolgári civil aktivitás szinte szitokszóvá vált, miközben fájón hiányzik a magyar közéletből.

A 2018-as, de különösen a 2022-es parlamenti választási részvétel, a kettészakadt (fővárosi és vidéki) szavazói bázis, és különösen a vidéken tapasztalt elkeseredettség és apátia kegyetlen tükörképet mutatott a magyar demokrácia állapotáról, és benne az állampolgári részvétel és közéleti aktivitás szomorú helyzetéről.

Ültessünk demokráciát!

Hogy ez ne így legyen, hazai civil szervezetek több mint egy évtizede szervezik meg az Állampolgári Részvétel Hete programsorozatot. Ezen a héten az ország számos pontján állampolgári csoportok és civil szervezetek csatlakoznak a kampányhéthez, hogy bemutassák az általuk képviselt ügyeket és bevonják az embereket a munkájukba. Magyarország egyik legnagyobb civil eseménysorozatához bárki csatlakozhat, aki fontosnak érzi a kezdeményezést, a cselekvés és részvételiség fejlesztését, a demokrácia és a civil társadalom megerősítését.

Az Európai Unió[4] társfinanszírozásával megvalósuló kampányhét hazai koordinátora évek óta a Civil Kollégium Alapítvány (CKA). Az alapítvány 2005 óta vesz részt partnereivel közösen – a korábban több európai ország együttműködésében a Közép-Kelet Európai Állampolgári Hálózat, a CEE-Citizens Network részeként indult – Állampolgári Részvétel Hete programsorozatok megvalósításában. Ma ilyen partnerség már csak Szlovákia és Magyarország között van, a Center for Community Organizing 2023 szeptemberében tartott hasonló állampolgári közéleti aktivitást támogató Állampolgári Részvétel Hetét Besztercebányán és Zólyomban. A két szervezet második éve működik együtt a Helyi Demokrácia Műhely projektben, amelyhez a 2023-as szlovák és magyar program is kapcsolódott.

A Részvétel Hete 2023 programsorozat Demokrácia Helyben  programcímmel a helyi közösségek – a Civil Kollégium Alapítvány a Közösségfejlesztők Egyesülete és más partnereik által 2021 óta rendszeresen tematizált – önrendelkezési lehetőségeinek visszaszorulását és a demokratikus folyamatok visszaállításának lehetőségeit helyezte fókuszba. Már a CKA 2021-es Helyi Önrendelkezési Minimum című kiáltványa[5] és a KÖFE 2022-es Helyi Önrendelkezés Minimum műhelysorozata[6] is ezt célozta.

A Civil Kollégium Alapítvány ezért 2021-ben tudatos építkezésbe kezdett – elsősorban – a vidéki, kistérségi területek civil érdekérvényesítési aktivitásának megerősítése érdekében: helyi közösségszervezők célzott képzésével és mentorálásával, a kis helyi szervezetek állampolgári részvételt segítő projektjeinek támogatásával, az elért csoportok közötti kapcsolatok építésével és a közösségek hálózatba szervezésével.

A Részvétel Hete 2023 eseménysorozatot ennek megfelelően a Pomázi Civil Házban a magyar civil szektor jelenlegi helyzetét bemutató tematikus kiállítás nyitotta meg. A Civil erők a társadalmi változásért! – Hogyan épül fel egy országos vagy térségi hálózat? című tárlat az alulról jövő kezdeményezések segítésében kiemelt szerepet vállaló hazai közösségszervezők aktuális kampányai és legutóbbi projektjei közül mutatott be néhányat. Így a Civil Térkép (Ökotárs Alapítvány) mellett az annak részeként is működő Pest Megyei Térségi Civil Hálózat (Civil Kollégium Alapítvány) és a CKA Család – Közösségszervezők Országos Hálózatának (Civil Kollégium Alapítvány) átgondolt és szisztematikus építkezését, amely az elmúlt 10 év hálózatépítő munkájának köszönhetően mára 82 hálózati kapcsolattal büszkélkedhet.

A kiállításon az eseménysorozatban résztvevő hálózati tagok és partnerek (formális és informális civil szervezetek) mellett bemutatkozott a Részvétel Hete 2023 programsorozat koordinátora, a Civil Kollégium Alapítvány[7] is.

Akkor működik, ha működtetjük

A címe ellenére közel két hónapon át tartó Részvétel Hete 2023 és Részvétel Hete+ programsorozatok keretében megvalósult 40 eseményen országszerte 1239 érdeklődő vett részt. Alkalmanként 20-30, akadt ahol 50-70, de három nagyobb rendezvényen száznál is több embernek volt fontos a részvétel Sámsonházától Szombathelyig, Debrecentől Budakalászig, Gyáltól Miskolcig, Szolnoktól Csobánkáig, Fóttól Kecskemétig, Pécstől Üllőig, Szegedtől Tarig, Vecséstől Budapestig. A programokra meghívást kaptak a választott helyi tisztségviselők is, akik az események több mint felén képviseltették magukat.

Az eseménysorozat támogatására kiírt felhívásra 49 (formális és informális) szervezet jelentkezett, melyekből az aktív polgári szerepvállalást előtérbe helyező projektek támogatásával végül 25 rendezvény és 15 workshop (Helyi Demokrácia Fórum) illetve tematikus beszélgetés valósult meg.[8]

A legjellemzőbb események – a teljesség igénye nélkül – a lakossági és oktatási fórumok, tematikus találkozók és beszélgetések, civil piknikek és civil séták, olvasói találkozók voltak.

De számos akció, demonstráció, megmozdulás vagy kiállás szerveződött az akadálymentes közlekedésért és érdemi lakossági tájékoztatásért, a szükséges beruházásokért vagy a nem szívesen látott beruházások ellen, az alapvető emberi jogokért, az esélyegyenlőségért és mindenféle diszkriminációval szemben, a tiszta ivóvízért, a környezetvédelemért és fenntarthatóságért, a közügyekben való részvétel fontossága, a hiteles információhoz jutás vagy a gyermekjogok mellett.

Számokban is kiemelve néhány témát: hat csoport Civil Sétán mutatta be a résztvevőknek a helyi problémákat, hét rendezvény a fogyatékkal élők és a speciális nevelési igényű gyerekek és szüleik nehézségeire és azok megoldási lehetőségeire fókuszált, míg két másik kifejezetten a nők által elszenvedett bántalmazás témáját járta körül. Négy esemény a káros ökológiai hatásokkal járó helyi beruházásokkal szembeni ellenállásra koncentrált, az eseménysorozatot pedig a civil társadalomban aktív roma nők megünneplése, a Somnakuni Luludyi (Arany Virág) Roma Női Civil Díj átadása koronázta meg.[9]

Mit csináltatok?

Az egyik legjellemzőbb Részvétel Heti eseménytípus a helyi Civil Séta volt. A Civil Séta – amelyhez a turisztikai látványosságokat bemutató városi civil séták adták az ötletet – a C8-Civilek Józsefvárosért Egyesület 2019-ben meghonosított eseményeinek mintájára a Pest Megyei Térségi Civil Hálózat tagjainak településein járja végig a helyi civilek által szervezett események, küzdelmek és sikerek helyszíneit, bemutatva az egyes helyszínekhez köthető tevékenységüket, az elért eredményeiket vagy éppen a kudarcaikat. A sétát, amely 4-5 állomással 1,5-3 kilométeres útvonalon átlagosan 2 óra alatt járja be egy település civil aktivitásának emblematikus helyszíneit, jellemzően helyi civil szervezetek vagy önszerveződő csoportok szervezik a helyi és környékbeli lakosoknak vagy a nagyobb nyilvánosságnak. Minden helyszínen egy ahhoz kapcsolódó eseményben résztvevő aktivista ismerteti az érdeklődőkkel, hogy az miért fontos állomása a helyi civilek tevékenységének, mesél a kapcsolódó eseményekről és válaszol a kérdésekre. A sétát közös állásfoglalás zárja vagy egy kiemelten problematikus helyszínen vagy a helyzet megoldásában kulcsszerepet játszó településvezetés hivatala előtt, ahol a résztvevők kiállnak a követeléseiket – plakáton, molinón felmutató, vagy azt valamilyen figyelemfelhívó akció (pl. flashmob) keretében – megfogalmazó helyi civilek mellett. A Civil Sétát többnyire közös piknik vagy ebéd követi egy helyi parkban vagy vendéglőben, ahol a résztvevők informális keretek között beszélgethetnek tovább a helyieket érdeklő ügyekről, és megoszthatják a tapasztalataikat a környező településeken tevékenykedő civilekkel. (Budakalász, Gyál, Szeged, Üllő, Vecsés…)

Számos településen tartottak helyi civilek részben természetkárosító, részben túlzott beépítések ellen tiltakozó demonstrációt vagy lakossági fórumot. Az egész országban, de különösen a budapesti agglomerációban súlyos probléma a zöldterületek folyamatos csökkenése és ezzel egyenes arányban a túlzott beépítettség növekedése. A térségben robbanásszerűen megnövekedett népességszámmal az infrastrukturális fejlesztések nem tartottak lépést, így a nagyvárosok körüli kistelepülések élhetőségét jelentősen csökkenti a növényzet szisztematikus pusztítása, a minden talpalatnyi helyet beépítő ingatlanfejlesztői mohóság, és az ezek nyomában járó közműellátási gondok (tragikus állapotú úthálózat, elavult és alultervezett víziközmű és elektromos hálózat, kapacitáshiányos és matuzsálemi korú tömegközlekedés, megfelelő szolgáltatások hiánya stb.).

A térségben élők életminőségének folyamatos és drasztikus romlása sokakat mozgósít civil aktivizmusra, így egyre többen követik figyelemmel a helyi közéletet és kérik számon a választott képviselőiken a döntéseiket. És ahogy egyre inkább szeretnének beleszólni az emberek az életüket közvetlenül befolyásoló önkormányzati döntésekbe, úgy erősödik az igényük arra is, hogy érvényesíteni tudják a jogos érdekeiket akár egy civilek által szervezett lakossági fórumon számon kérve a helyi hatalmat, akár békés demonstrációval kifejezve a tiltakozásukat. (Budapest VIII.kerület, Csobánka, Törökbálint…)

Több rendezvény szerveződött azzal a céllal, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét a fogyatékkal élők és a speciális nevelési igényű gyerekek és szüleik napi szintű megpróbáltatásaira az életük számos területén – a közlekedéstől a lakhatáson, munkán, oktatáson és a leghétköznapibb ügyek megoldásának nehézségein át a közoktatás rendszerszintű szakmai hiányosságai miatt elszenvedett hátrányokig.

Az Akadályok nélkül – Akadálymentes Józsefvárosért csoport például tapasztalatcserét szervezett az érintettek és döntéshozók között, kerekesszékkel meglátogatva a polgármesteri hivatalt. Az önkormányzatok kulcsszerepet töltenek be abban, hogy egy-egy település hozzáférhető legyen minden polgára számára – legyen az bármilyen fogyatékkal élő, de Budapest esetében ez az igény és szükséglet értelemszerűen nem ér véget egy kerület határánál. Ezért szervezett a csoport nemcsak Józsefváros, de más kerületek és a főváros illetékes vezetőivel és szakembereivel közös találkozót, hogy az érintettek közvetlenül velük egyeztetve tudják érvényesíteni a szempontjaikat – az akadálymentességtől a szemléletváltásig –, amit így beépíthetnek a városfejlesztési terveikbe. (Budapest VIII. kerület, Fót…)

Budakalászon sajátos nevelési igényű gyerekek szülei szerveztek pedagógusok és oktatási szakemberek közreműködésével Közös tudástár találkozót. Az esemény résztvevői egyetértettek abban, hogy a közoktatás rendszerszintű szakmai hiányosságai miatt az állandó segítségre szoruló, sajátos nevelési és oktatási igényű gyerekek ellátása és integrációja külső szakmai és szülői segítség nélkül elképzelhetetlen. A helyi pedagógusok számára meghirdetett szemléletformáló, közösségépítő és módszertani program az egyénre szabott SNI-támogatások megszervezéséhez elengedhetetlen szülői részvételt, és az ezt támogató szülői-szakmai közösségek építésének fontosságát állította fókuszba. Az eseményen mintegy 110 helyi pedagógus és szakember vett részt, ami egyértelmű jele annak, hogy a helyi intézmények fontosnak tartják az SNI-támogatás méltányos megszervezéséről való közös gondolkodást, aminek érdekében további célokat és támogatási igényeket is megfogalmaztak. (Budakalász, Budaörs, Pécs…)

Számos független vidéki média szervezett rendhagyó találkozókat a Részvétel Hete 2023 eseménysorozat keretében. A többnyire valamilyen városi rendezvényhez kapcsolódó kitelepüléseken a helyi független sajtó képviselőinek célja elsősorban az olvasóik megismerése volt: beszélgetni és megtudni, hogy kik ők, hol és hogyan élnek, mit gondolnak az őket körülvevő világról és benne a szűkebb pátriájukról. Ehhez figyelemfelhívó installációkkal, promóciós anyagokkal, apró ajándékokkal, frissítőkkel készültek. És minden helyszínen nagy sikerük volt. Sokan kifejezetten azért érkeztek, hogy személyesen is megismerhessék azokat, akiknek az írásait szívesen olvassák napról-napra, és átbeszélhessenek velük egy-egy cikket, hozzáfűzve a saját élményeiket és véleményüket. Akadt olyan látogató is, aki komoly listával jött, amelyben felsorolta az összes számára fontos témát, amelyeknek szerinte ott a helyük a portálon. Elmondható, hogy rengeteg probléma, ügy és kérdés fogalmazódott meg a helyben élők részéről, amire válaszokat várnának. De ami a legfontosabb, az emberek nem csupán a szerkesztőségek tagjaival, de egymással is szóba elegyedtek, több helyszínen is pezsgő társasági élet alakult ki. Az volt az általános tapasztalat, hogy az embereknek igényük van a helyi közösségekre, szeretnének egymással többet beszélgetni és kifejezetten keresik azokat a platformokat, ahol végre személyesen megvitathatják a közvetlen környezetüket érintő, legégetőbb problémákat. (Debrecen, Eger, Miskolc, Szolnok…)[10]

Hogyan segítettünk?

A Részvétel Hete legfőbb küldetése az aktív állampolgári szerepvállalás és nyilvános részvétel előmozdítása. A demokratikus társadalmat helyi szinten kell megerősíteni, ezért 2023-ban a helyi demokráciára, a polgárok helyi döntéshozatalban való részvételére helyeződött a hangsúly.
A program kiemelt értékei között szerepelt a szólásszabadság védelme, a polgárok demokratikus folyamatokban való részvétele, a szubszidiaritás elve, valamint a különböző társadalmi, etnikai háttérrel és szükségletekkel rendelkező emberek társadalmi befogadásának fontossága.

A Részvétel Hete 2023 eseménysorozat legfontosabb célja volt, hogy növelje a helyi közösségek erejét, erősítse részvételüket az önkormányzati szintű önigazgatásban, ahol az emberek párbeszédet folytathatnak a választott tisztségviselőikkel. Ennek eléréséhez a Civil Kollégium Alapítvány nyilvános felhívást tett közzé a helyi civil csoportok és szervezetek számára, hogy vegyenek részt a képzésein, használják a részvételhez kínált eszközeit, és ezek segítségével szervezzenek helyi rendezvényeket.

Oktatási anyagokat és módszertani ismertetőket dolgozott ki a helyi civil csoportok támogatására, a jelentkezők számára offline és online felkészítő képzéseket tartott, segítve az eseményeik megtervezését és azokon a különböző állampolgári részvételi módszerek (lakossági fórumok, közgyűlések, civil séták, elszámoltathatósági fórumok stb.) alkalmazását. A képzéseken tudást és eszközöket adott a civil szervezeteknek ahhoz, hogy párbeszédet folytassanak a helyi döntéshozókkal, képviseljék az ügyeiket, és követeljék a választott tisztségviselőik felelősségvállalását és elszámoltathatóságát. (Utóbbihoz az önkormányzati választások szabályozásáról szóló tájékoztató füzet is készült.)

Az eseménysorozatban résztvevőket a továbbiakban honlap fejlesztéssel[11] és azon folyamatosan új tartalmakkal, kommunikációs anyagokkal (szórólapokkal és rövid videókkal), módszertani tanácsokkal, technikai háttérrel segítette. Több-kevesebb sikerrel felületet és megjelenést biztosított az eseményeknek a helyi és országos médiában (köztük öt, eseményt is szervező helyi hírportálon), míg az ECAS – Fókuszban a Helyi Demokrácia / Putting Local Democracy in Focus (ECAS -01104626) – donációjának köszönhetően a rendezvények költségeinek fedezésére is lehetősége nyílt.

Tanulság

A CKA egy záró rendezvényen együtt ünnepelte meg az eseménysorozatban partnereként részt vevő szervezetek tagjaival a közös munka eredményét.

Az ünnepi rendezvény pohárköszöntőjében Bálint Mónika, a Civil Kollégium Alapítvány ügyvezető igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva, hogy mekkora hitet és erőt ad az alapítvány munkatársainak további munkájához, hogy ilyen sokan részt vettek az eseménysorozatban, hiszen a programok szervezőinek köszönhetően rengetegen élhettek az állampolgári jogaikkal, és ismerhették meg az állampolgári részvételben rejlő eszközöket, lehetőségeket. Arra kérte a jelenlévőket, hogy továbbra is vegyenek részt, legyenek aktív alakítói a helyi és országos közügyeknek! Mert van lehetőségük beleszólni az őket, a családjaikat és környezetüket érintő eseményekbe!

A Civil Kollégium Alapítvány országszerte hívja a cselekvő és cselekedni vágyó állampolgárokat a helyi civil szervezetek eseményeire. Mert a demokrácia is csak akkor működik, ha működtetjük, ha tudatos állampolgárokként foglalkozunk a közügyekkel. Ha figyeljük és szamon kérjük számonkérjük a választott képviselőink munkáját, ha hiszünk abban, hogy nemcsak jogunk van a részvételhez, de ez feladatunk is.

 

Végjegyzetek:

[1] https://www.youtube.com/watch?v=aXKAZ7d9Bd4

[2] https://www.oecd.org/education/education-at-a-glance

[3] https://www.beleszolok.hu

[4] https://ecas.org

[5] https://www.beleszolok.hu/helyi-onrendelkezes

[6] https://kofe.hu/helyi-onrendelkezesi-minimum

[7] Az alapítvány három évtizede tevékenykedik a magyar civil társadalom felépítése, az állampolgári részvétel megerősítése és a helyi ügyek képviselete érdekében. Képzi, mentorálja, szakmailag és – lehetőségeihez mérten – anyagilag is támogatja azokat az állampolgári szerveződéseket, amelyek helyi és esélyegyenlőségi ügyek mentén jönnek létre. (https://www.cka.hu)

[8] https://www.beleszolok.hu/programok

[9] https://kofe.hu/parola/parola-folyoirat/roma-noi-civil-dij

[10] https://www.beleszolok.hu/hirek

[11] https://www.beleszolok.hu

 

Szerző:

Magyar-Ábel Ágnes irodalom-nyelvész végzettségű tanár, kommunikációs tanácsadó. 1989-től 2004-ig alkotóként vesz részt színházi előadások, televíziós műsorok és animációs filmek készítésében itthon és külföldön. 2000-től 2020-ig drámapedagógiai, kommunikációs, média és filmes kurzusok egyetemi oktatója. 1993 óta tevékenykedik önkéntesként különböző szervezeteknél (AKG, Burattino Iskola, Gondolkodj egészségesen/Blum Program, Közel Afrikához Alapítvány), a lakókörnyezetéhez kötődő közösségi civil érdekérvényesítésben 1996 óta aktív. 2021-ben a Civilek Csobánkáért helyi érdekérvényesítő és környezetvédő csoport alapító tagja, 2022-ben csatlakozik a Pest Megyei Térségi Civil Hálózathoz. 2023-tól a Civil Kollégium Alapítvány egy éves közösségszervező képzésének támogatott hallgatója, a kommunikációs munkacsoport munkájának segítője, a Víz Koalíció önkéntese.