Civil társadalom és nonprofit szervezetek

2000/4

A MEH Civil Kapcsolatok Főosztálya 1998 őszétől rendszeresen tartott csoportos és egyéni konzultációkat a magyar civil közvéle-ményt alakító önkéntesekkel, döntéshozókkal, kutatókkal, oktatók-kal, szakértőkkel, civil vezetőkkel és az államigazgatás érintett vezetőivel. A párbeszéd alapján született meg a civil szektor civil fejlesztését szolgáló képzési és kutatási középtávú program. Mind-két program a szektor jövőbeli fejlődésének legfontosabb irányaira építve határozza meg a kormányzati szerepvállalás feladatait.
Kiindulási pontként fogadta el a főosztály, hogy többszintű, a szektor összetételének megfelelő és a lehetséges célcsoportok szerint is differenciált képzési rendszer kialakítása, támogatása szükséges.


Stratégiai fontosságú a döntéshozó, a döntés előkészítő köztiszt-viselők civil szervezetekre vonatkozó ismeretekkel való felvértezése, valamint az új, a civil szektor működését, társadalmi fontosságát jól ismerő fiatal értelmiségiek képzése.
Az összesen négy elemből álló képzési program elsőként meg-valósuló eleme a felsőoktatásban indítandó, a civil társadalomról, nonprofit szervezetekről széles körű elméleti és gyakorlati ismerete-ket adó képzési program kidolgozása lett.
A programok megvalósításában való közreműködésre felkért partnerek kiválasztásakor arra törekedtünk, hogy az egyes program-elemekhez a legoptimálisabb partnert találjuk meg, aki eddigi tevé-kenységével, bizonyított szakértelmével garancia lesz a minőségre.
A felsőoktatási képzési program kidolgozására a MEH az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Tanárképző Főiskolai Karával kötött szerződést. A koordinációs feladatokat a Művelődésszervezés Tanszék végezte, a civil szektor iránti elkötelezettségük, innovatív hozzáállásuk is garanciája volt a minőségnek. A program kidolgozá-sára az egyetem a nonprofit szektor ismert és elismert szakembereit kérte fel, az elméleti, gyakorlati és oktatói tudások legjava jelent meg a munkában.
A nyár végére elkészült a „Civil társadalom és nonprofit szer-vezetek” elnevezésű tantárgyi program. A szakértők kidolgozták a képzési tartalmakat és követelményeket, valamint az egyes tan-anyagok oktatásának módszereit, elkészült a szemelvénygyűjtemény.
Az ELTE TFK vállalkozott a program bevezetésére is: a műve-lődésszervező szakos, levelező hallgatók számára – mint specializáció – 2000 szeptemberben „próbaként” indul a képzés.

A PROGRAM ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI

A tantárgyi programot a XX. század végi történelmi események és társadalmi átalakulások, tették aktuálissá. A civil társadalom elmé-lete segítségével leírható és megérthető a modern társadalom felé vezető demokratikus út, a diktatúrából a demokráciába történő átmenet (Arató András, 1990). A demokratikus társadalmi beren-dezkedés új szektora, a nonprofit szektor és a rá vonatkozó legfonto-sabb ismeretek pedig új életszemléletet, munkalehetőséget, civil tevékenységi terepet kínálnak a felsőoktatásból kikerülők számára.
A kelet-közép-európai diktatúrák összeomlása újra felvetette az antikvitásban és a felvilágosult polgári társadalomban használt és különböző értelmezési lehetőségeket hordozó civil társadalom esz-méjét (Arató 1990, Dahrendorf 1997, Alexander 1990 és 1998, Miszlivetz 1990-, Nagy Endre 1999, Seligman 1997, Varga 1999 és mások). Nyugat-Európában leginkább a jóléti államok válsága, a „bipoláris világ” összeomlása és a demokrácia válságjelenségei tették ismét vonzóvá a civil eszmét (Ágh, 1999), Kelet-Európában pedig a „bársonyos” vagy „alkotmányos” forradalmak (Arató 1990), a szabad, demokratikus, nyitott társadalmakra való áttérés történelmi lehetősége. A civil társadalom eszméje tehát reneszánszát éli mind a régi, mind az új demokráciákban. (Ágh 1999 és mások)

Az elmúlt 11 évben átalakuló társadalmunk új struktúrákat ho-zott létre, melyeknek egyik fontos eleme a harmadik szektor – vagy ahogyan azt a nemzetközi statisztikai rendszerek számon tartják: a nonprofit szektor – legalizálódása és gyors fejlődése. (Kuti, Harsányi és mások). Az EU-csatlakozás folyamata megköveteli a „finomszabályozást”, vagyis a kormányzatról a kormányzásra való áttérést. (Ágh 1999)
A magyar demokrácia működése – az elmúlt évtizedben tapasz-talható fejlődés ellenére – ma még számos kialakulatlanságot, egye-netlenséget hordoz.
A nonprofit szektor méreteit tekintve ugyan már ma is imponáló, ám erős területi egyenlőtlenségeket mutat (Kuti Éva és munkatársai, KSH Nonprofit Kutatócsoport), jelezve az országunkra jellemző demokratikus deficitet. Az önszerveződés csak lehetőségként adatik meg a modern embernek, s hogy mennyire tud élni vele, az annak függvénye, hogy mennyire modernizálódott és demokratikus társa-dalmi berendezkedésben él. Térségünk e tekintetben sajátos fejlődé-sen ment keresztül, amelyet a modernizációra való áttérés részleges és szakaszos jellegével, a megkésett polgárosodással, „fél”- és „álforradalmakkal” (Bibó kifejezései 1945-ből), a szocializmus kemény-, majd lágyabb diktatúrájával, önszerveződés helyetti paternalizmusával szokás magyarázni.
A nonprofit szektor számos minőségi problémával küszködik, melyek közül talán a legsúlyosabb a hosszú távra tervezett, stabil, fenntartható működés hiánya. Ennek oka részben a perspektivikus gondolkodás, a hosszú távú tervezés ma még hiányzó gyakorlata, részben a támogatási rendszer hiányosságai is. Bár mutatkoznak már kezdeti próbálkozások, a szektor nem rendelkezik még önálló iden-titással, nem viselkedik mozgalomként, nem szervezi meg együtt-működését és egységes fellépését, érdekvédelmét. Az első kísérletek ma még inkább felülről, s nem alulról szerveződnek, s csekély hatás-sal vannak mind a szektor egészére, mind a más szektorokkal való együttműködésre. (Ágh, Kuti, Bocz, Sebestyén, Semjén, Enyedi, Tamási és mások)
E működési zavarok mérséklésében nemcsak az EU-csatlakozás szabályozó szerepében szeretnénk bízni, hanem saját demokrácia-gyorsító intézményeinkben is, nevezetesen a felsőoktatásban ill. értelmiségünkben, mint a „politikaformálás háttérintézményeiben” és szereplőiben is. Tapasztalataink szerint a felsőoktatásban részt vevő hallgatók meglehetősen csekély demokratikus tapasztalattal rendelkeznek és elméleti, állampolgári felkészültségük, valamint az EU-csatlakozással kapcsolatos ismereteik is igen hiányosak.

A „Civil társadalom és nonprofit szervezetek” elnevezésű tan-tárgyi program azt a felismerést igyekszik szolgálni, hogy a harma-dik szektorral kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek, valamint az erre szerveződő állampolgári aktivitás nélkül nem létezik modern társadalom. Azt a törekvést, hogy a 2000-es években a hazai felső-oktatás kereteiből ne kerüljön ki úgy hallgató, hogy legalább néhány szemesztert ezekkel a kérdésekkel ne foglalkozott volna. Bármilyen szakterületen végezze is tanulmányait, alkalma legyen arra, hogy olyan tudást sajátíthasson el, amelynek birtokában majd segítője, kezdeményezője és partnere tud lenni környezetében a civil tevé-kenységeknek, szervezeteknek. A képzési tartalmak oly módon kerültek kidolgozásra, hogy bármely felsőoktatási intézményben, az egyes modulok szűkítésével, vagy tágításával, bevezethető legyen a képzés.
A képzési program kidolgozásával párhuzamosan zajlott a MEH Civil Kapcsolatok Főosztálya megrendelésére a felsőoktatási képzésekben megjelenő nonprofit szektorral kapcsolatos ismere-tekre irányuló kutatás. Szeptemberben készül el a zárótanulmány. A kutatási eredmények alapján további együttműködések kezdemé-nyezhetők a felsőoktatási intézményekkel a képzési program átvéte-lére és továbbfejlesztésére.
A tantárgyi program célja, hogy a civil szervezetekben egyre több jól képzett szakember dolgozzon és a fiatalok is helyet, pályát találjanak a szférában. A program szemléletformáló, attitüdalakító és -fejlesztő szerepet is betölt.
A cél tehát olyan szakemberek képzése, akik
– demokratikus attitűddel rendelkeznek;
– ismerik és fontosnak tartják a civil eszmét mind nemzetközi, mind hazai vonatkozásban, felismerik annak társadalomformáló jelentőségét;
– tisztában vannak a civil társadalom fogalmával és filozófiájának, értelmezésének történelmi változásaival, a hazai és külföldi civil társadalmak szociológiai jellemzőivel, a szektorok közötti funk-ciók megoszlásával, működésük tendenciáival, s a civil társada-lom jövőbeni, globális szerepére vonatkozó értelmezésekkel;
– felismerik a korszerű civil magatartás, a cselekvő állampolgáriság jelentőségét és tudatosul bennük saját adekvát társadalmi szere-pük;
– mindezeket a felismeréseket be tudják építeni napi gyakorlatukba, mert ismerik a társadalmi cselekvés jogi és gazdasági kereteit, cselekvési technikáit, vagyis:
– ismerik a civil szektor „laza”, nem formalizált és az intézménye-sült szervezetei közötti alapvető jogi, szervezeti és gazdálkodási különbözőségeket;
– a nonprofit szervezetek működését érintő jogszabályokat és eljá-rási módokat;
– megértik a közérdekű célra létesített szervezetek gazdálkodásának fontosságát, megismerik az annak keretet adó jogszabályokat;
– ismerik a közhasznú tevékenység forrásait és kedvezményeit, az átláthatóság és a nyilvánosság követelményeit;
– tisztában vannak a sikeres nonprofit menedzsment szerepével, ismerik főbb sajátosságait;
– jártasak a marketing-kommunikációban, az alapvető stratégiai tervezésben, s a gyakorlatban, az „ötlettől a megvalósulásig” tartó folyamatok és vezetőik megismerésén keresztül saját élményeket is szereznek a szektor működéséről.

A tantervi koncepció fő elve, hogy átfogó, elméleti és gyakorlati ismereteket egyaránt adjon. Az átfogó – filozófiai, történelmi, szoci-ológiai – ismeretek segítik a korszerű szemlélet kialakulását, lehe-tővé teszik a tevékenység beágyazását korunk fő folyamataiba, a praktikus ismeretek pedig képessé tesznek a cselekvésre, az elgon-dolások, vágyak, akaratok realizálására.

A tantárgyi program három egymásra épülő tantárgyból áll:
– „A Civil társadalom fejlődése és a nonprofit szervezetek alapis-meretei” (alapozó funkció: a civil szféra történetisége, éthosza, missziója. A demokrácia tanítható, tanulható tudásai, készségei).
– „Jogi és gazdálkodási ismeretek” (Szabályszerűségek a civil szférában, a közérdekű célra létrehozott szervezetek jogi és gaz-dálkodási alapismereteinek rendszerezett átadása).
– „Menedzsment” (A működtetés módszerei, technikái, elméleti és gyakorlati ismeretek a vezetési praxis oldaláról, személyes sze-repvállalás, kreativitás igénye.)

A felkészültség, a kellő szakmai ismeretek léte vagy hiánya rendkívül szoros összefüggésben áll az állam és a civil szféra, az önkormányzatok és a civil szféra, de a civil és civil szféra közötti kapcsolatok alakulásával, a felmerülő feladatok ellátásával is. Magyar-ország és Közép-Európa különösen a korszerű szakismeretek és szakemberek tekintetében egyelőre fáziskésésben van, ezért szükség van felkészülésre, tanulásra, amely alkalmassá teszi a hazai civil szektort arra, hogy a több irányból érkező kihívásokra a legjobb megoldási alternatívákat legyen képes megadni.

A képzésben résztvevő oktatók jegyzéke:
Dr. Vercseg Ilona Közösségfejlesztés, közművelődés
Farkas Gábor Irodalom-, történelemtu-domány, nonprofit gya-korlat
Péterfi Ferenc Közösségfejlesztés, pe-dagógia, közművelő-dés,
Dr. Bódi György Közgazdaságtudomány
Dr. Molnár József Jogtudomány
Dr. Riechel Éva Jogtudomány
Dr. Soltész Anikó Közgazdaságtudomány, jogtudomány
Dr. Széles Katalin Közgazdaságtudomány
Szűcs Attila Közgazdaságtudomány
Donáth Attila Menedzsment, pszicho-pedagógia, szoci-ális munka
Dr. Varga István Menedzsment, közmű-velődés, szociális munka

A felsőoktatás rendszerében bármilyen szintű képzés indítása csak hosszútávon hoz eredményt. Egy évtized, minimum 8–10 év, mire érzékelhető hatást tud kifejteni. Ezzel számolni kell.
Addig azonban, – párhuzamosan, s természetesen differenciál-tan – a szektort érintő más képzési struktúrákat is kell támogatni. Hiszen ebben a folyamatban a kormányzat nem hagyhatja magára a szektort, hanem olyan programokat kell beindítania, támogatnia, amelyeket a hazai civil szféra önerőből – legalábbis egyelőre – nem képes átvállalni, illetve megvalósítani.
Már folynak azok a munkálatok, melyek előkészítik a tovább-fejlesztés, továbbléptetés képzési, illetve más jellegű szolgáltató programjait (pl. informatikai fejlesztés, távoktatás, pedagógus át-képzés-továbbképzés stb.)
Biztosan látszik az is, hogy a kutatási és képzési programban vállalt feladatok, az eredmények új, markáns igényeket ébresztenek a civil szektorban, az önkormányzatok és az intézményrendszer köreiben egyaránt.

MINISZTERELNÖKI HIVATAL
CIVIL KAPCSOLATOK FŐOSZTÁLYA
1055 BUDAPEST KOSSUTH TÉR 4.
1357 BUDAPEST, Pf. 2.
Telefon: 441-3180
Fax: 441-3182
E-mail: eva.baranyi@meh.hu