Civil Rádió - Budapest
1993/1
A Közösségfejlesztők Egyesülete a frekvenciamoratórium feloldásával Budapesten és annak közvetlen környezetében CIVIL RÁDIÓ elnevezéssel egy erre a célra létrehozott alapítvány keretében közösségi rádióadót kíván működtetni. A rádió műsorát a fővárosban és annak 20-30 km-es körzetében lehet fogni.
A CIVIL RÁDIÓ adását a CCIR sávon sugározza, 0,5-1 kW teljesítményű adóval, továbbá a főváros több körzetében kiépített TV-kábelhálózaton. Adásideje a minimális terv szerint naponta 05.00-09.00 óráig illetve 17.00-21.00 óráig. Teljes kiépítettségben napi 24 órás programmal jelentkezik.
A rádió politikai pártoktól és helyi politikai, hatalmi központoktól, állami szervektől független adó. Látható, hogy a frekvenciaengedélyért induló harcban az egyesületek, társaságok képtelenek lesznek egyenként, a nagy tőkével rendelkező kereskedelmi célú vetélytársakkal eredményesen fölvenni a versenyt, az érdekérvényesítési harcban rossz eséllyel indulnak.
Mi egy gyűjtőhálózatot – szövetséget -, illetve a rádiót közvetlenül finanszírozó alapítványt hozunk létre, amelyben összefogásra, közös fellépésre lesz módjuk a civil szervezeteknek, s így erejük összeadásával egymást is inspirálhatják, erőket koncentrálhatnak, már az első lépéstől az egymással való kommunikáció képességét sajátíthatják el. Az így kialakuló együttes már több siker reményében indulhat a frekvenciaversenyben.
Kikre számítunk alapítóként és működtetőként a CIVIL RÁDIÓban?
A Közösségfejlesztők Egyesületén kívül a fővárosban működő városvédő és polgári szervezetekre, a lakásbérlő egyesületekre, a különféle helyi kulturális és szociális egyesületekre, alapítványokra, egyházi közösségekre, a Máltai Szeretetszolgálatra, a Nyitott Képzések Egyesületére, műemlékvédő egyesületekre (az Örökségünk őrei mozgalom helyi egységeire), a nyugdíjasok szövetségeire, egészségvédő egyesületekre, önszervező csoportokra, drog- és alkoholellenes közösségekre, környezetvédőkre, szociális munkásokra, információs irodákra Budapesten és környékén, munkanélküliek szervezeteire, a helyi lapok szerkesztőségeire stb. Természetesen a rádió működtetőinek számolni kell e civil szervezetek esetenkénti ellentétes érdekeivel – ezek egyeztetése ill. kezelése a szerkesztőség és a köré csoportosuló működtetők hálózatára hárul.
A CIVIL RÁDIÓ hátterében egy Civil Hírirodát (hírügynökséget) kívánunk létrehozni, amely folyamatosan gyűjti a különféle közösségi információkat, a rádióadás szempontjából érdekes példákat, eseményeket, Közösségszolgálati Adattárat és telefonszolgálatot szervezünk az összegyűjtött közhasznú információk közvetlen elérhetősége céljából.
A CIVIL RÁDIÓ műsorát a legszélesebb hallgatói közönségnek szánja, de a civilszféra híreire, információira, értékeire, eseményeire fogékony társadalmi csoportok a legfőbb célpontjai.
A CIVIL RÁDIÓ műsorában 50-50% zene és próza szerepel. Javarészt élő magazinműsorokat közvetít a stúdióból, a zenét megszakító beszélgetésekkel – alkalmankénti bejátszásokkal -telefoninterjúkkal, játékokkal. Fontos része ezeknek a programoknak az önkéntes szervezetek jogszolgálata (a bejegyzéstől a gazdálkodási-könyvelési kérdésekig), a tömegsport események népszerűsítése, a civil szervezetek – helyi önkormányzatok együttműködésének és konfliktusainak bemutatása, feldolgozása, a fogyasztói érdekvédelem stb.
A zenei részben friss amatőr produkciók kerülnek rendszeresen adásba, koncert és klubhírekkel, házimuzsika élő közvetítésétől (pl. egy lakótelepi lakásból) a táncházak programjáig sok minden belefér ebbe a műfajba, ami a CIVIL RÁDIÓ sajátos karakterét adhatja.
Az MTI hírügynökségi szolgáltatását felhasználva rendszeresen közvetíti a nagyvilág és a belpolitika híreit, röviden beszámol eseményekről, de hírszolgáltatásában a civilszféra közhasznú információi dominálnak.
Ez a közösségi rádió nem pusztán az ilyen szervezetekhez (és remélhetőleg más érdeklődőknek) szól, de javarészt a körükből toborzott önkéntesek is működtetik a CIVIL RÁDIÓt. Természetesen némi felkészítés után, technikusok és a rádiózáshoz, továbbá a közösségfejlesztéshez értő szakemberek segítségével. A rádió arculatának kialakulásához meg kívánunk nyerni néhány prominens, karakteres személyt, akiket a közvélemény is ismer, de sem a napi politikában, sem a kommercionalizálódó tömegkommunikációban még nincsenek ,túljáratva”.
žk – szándékunk szerint – azonban pusztán ennek a (non-profit) közösségi vállalkozásnak az alkalmanként közreműködő szimbólumai lennének, körülöttük a civil önszerveződések, társaságok működtetnék igazából a rádiót. Az előbbieknek – és a korábban említett szakértőknek – a feladata az lesz, hogy közreműködjenek abban, hogy a szélesebb körnek (egyesületek, önsegítő csoportok, amatőr közösségek stb.) igénye és némi felkészültsége legyen a rádió használatára, a ,rádiócsináláshoz”.
A finanszírozásban alapítványokra, a fővárosi (esetenként helyi) önkormányzatra, különféle szponzorokra, az egyes közösségek (tagegyesületek) hozzájárulására, nemzetközi támogatásra, jelentős önkéntes munkára számítunk, továbbá a műsoridő 10%-át kitevő reklámokból származó bevételre. Ezeket az időket szponzorok és reklámozók között értékesítjük.
A rádió műsorpolitikájának kialakítását tanácsadó testület segíti, amelyet az alapítók hoznak létre.
Az előkészítésben résztvevők:
Brüll Edit (Nyitott Képzések Egyesülete), Berek Péter (Lágymányosi Közösségi Ház), Csanádi László (Mikroton Diákrádió), Gosztonyi Géza (Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete), Geist Gábor és Rapi István (XIII. ker. Ifjúsági Iroda), Huszerl József (Közösségi Kapcsolat Alapítvány), Jónás István (Magyar Rádió), Kaposvári Anikó (Tinédzser Tanácsadó Iroda), Kelemen Árpád (Újpalotai Szabadidő Központ), Péterfi Ferenc (Közösségfejlesztők Egyesülete), Tárkányi Ákos (Háló katolikus kisközösségek hálózata)
Információ: Péterfi Ferenc
1011 Budapest, Corvin tér 8.
Tel: 201-5728, fax: 201-4892