A Civilizáció koalíció 2017-ben azért jött létre, hogy minél több civil szervezet egymást segítve dolgozhasson egy élhető Magyarországért, ahol a természet megóvása, az elesettek védelme és közösségeink ápolása közös ügyünk. Ennek az együttműködésnek a keretében született meg a Civil minimum 2022, amely összegyűjti és rendszerbe foglalja az egészséges, erős és sokszínű civil szféra létrejöttének és működésének legfontosabb feltételeit. A civil szervezetek ugyanis akkor tevékenykedhetnek szabadon, ha a leendő kormány garantálja a függetlenségüket, partnerként kezeli őket, és kötelezettséget vállal az állampolgárok alapvető jogainak megvédésére.

Az anyag kifejezetten a közelgő 2022-es országgyűlési választásokra készült. 13+1 pontba szedve sorolja fel mindazokat a lépéseket, amelyekkel egy következő kormány valóban civilbarát működési környezetet teremthet a hazai szektor számára. A Civilizáció koalíció azt várja a döntéshozóktól, hogy ezen ajánlások mentén alakítsák ki civil stratégiájukat.

Miért van szükség egy civil minimumra?

Az elmúlt bő harminc évben a civil szektor és az állam kapcsolata, a civilek jogszabályi és pénzügyi környezete nagyon sokat változott, fejlődött és helyenként visszafejlődött. Csak címszavakban ennek a hosszú folyamatnak néhány fontos állomása:

• 1987 – újra bekerül a magyar jogrendbe az alapítvány fogalma
• 1989 – ismét szabadon lehet egyesületet alapítani
• 1997 – ettől az évtől kezdve az állampolgárok felajánlhatják személyi jövedelemadójuk 1%-át civileknek
• 1998 – megszületik a közhasznú szervezet fogalma
• 2003 – a Nemzeti Civil Alapprogrammal (NCA) elindul a civilek központi költségvetési támogatása
• 2005 – törvény születik a közérdekű önkéntességről
• 2012 – ettől az évtől kezdve hatályos az a civil törvény, amely több korábbi szabályozás helyébe lépve máig a szektorra vonatkozó legfontosabb jogszabály
• 2013 – az új Polgári Törvénykönyv tovább alakítja az egyesület és az alapítvány fogalmát

Mindezt a hazai civil szervezetek és hálózataik nemcsak szorosan nyomon követték, de sokszor aktívan alakították is. Számos elemzés és javaslat született az épp aktuális jogi és pénzügyi környezet problémáiról, hiányosságairól és a változás kívánatos irányairól is. Ilyen munka volt például az Ökotárs Alapítvány, valamint az Európai Nonprofit Jogi Központ (ECNL) és a Nonprofit Szektor Analízis (NOSZA) együttműködésében kidolgozott és széles körben megvitatott átfogó Civil Jövőkép, de hasonló ajánlásokat más szellemi műhelyek is kidolgoztak például a NIOK és a Jogismeret Alapítvány háza táján. 2005 és 2012 között működött a tucatnyi szervezetet összefogó Civilek a Nemzeti Fejlesztési Tervezés Nyilvánosságáért (CNNy) munkacsoport, amely elsősorban az akkor induló európai uniós támogatások szétosztásában való civil részvétel erősítéséért dolgozott, és 10 jelentésben mutatta be az épp aktuális helyzetet. Több éven keresztül országos szervezetek az Ökotárs koordinálásával a Civil Lobbi Kerekasztalban vitatták meg a civilek működési környezetével kapcsolatos problémákat.

E javaslatok egy része az idők folyamán meghallgatásra került: a hatályos civil törvénybe például sikerült beépíteni egy egyszerűsített működésű civil társaság fogalmát, és átalakult a közhasznúság addigra erősen kiüresedett feltételrendszere is (más kérdés, hogy az új szabályok tényleg jobbak lettek-e).

Más területeken viszont az utóbbi években jelentős visszalépések történtek: a NCA helyébe lépő Nemzeti Együttműködési Alap erősen korlátozza a civilek –  korábban valóban létező –  részvételét és önrendelkezését a források szétosztásában, a kormánybarát médiában lejárató kampányok folynak, és kifejezetten a civil szervezeteket megbélyegző, elbátortalanító jogszabályok is születtek, elég csak a 2017-es civilellenes regisztrációs törvényre vagy az anonim adományozást korlátozó legfrissebb rendeletre gondolni.

Hol tartunk most?

Sok tényező befolyásolja a civil szektor általános állapotát, helyzetét – ennek bemutatásához az Egyesült Államok Tengerentúli Fejlesztési Hivatala (USAID) megbízásából 2020-ban 24. alkalommal elkészült és nemrég megjelent Civil fenntarthatósági index jó kiindulópontot biztosít. A jelentés Közép-Kelet-Európa 22 országában szakértői véleményekre alapozva hét szempontból vizsgálja az a civil fenntarthatóságot:

• Jogszabályi környezet – milyen törvények, rendeletek irányítják a civil szervezetek működését, mennyire könnyű szervezetet alapítani, mennyi adminisztrációval jár a szervezeteik fenntartása?
• Szervezeti kapacitás – mennyire tudnak a civil szervezetek stratégia mentén dolgozni, tervezni, milyen társadalmi bázisuk (tagok, önkéntesek, alkalmazottak) van, mennyire átlátható a működésük?
• Pénzügyi fenntarthatóság – mennyire biztos a civil szervezetek anyagi bázisa, hányféle forrás áll rendelkezésükre, milyen sikerrel tudnak adományokat gyűjteni?
• Érdekérvényesítés – mennyire eredményesen tudnak civil szervezetek fellépni ügyek képviseletében, párbeszédet kezdeményezni a kormányzattal?
• Szolgáltatásnyújtás – milyen területeken és milyen eredményességgel szolgáltatnak civil szervezetek, részesülnek-e ezért valamilyen ellentételezésben?
• Ágazati infrastruktúra – vannak-e a civil szervezeteket segítő szolgáltató és erőforrásközpontok, és hogyan működnek?
• Társadalmi elismertség – milyen a civilek megítélése a sajtóban és a szélesebb közvéleményben a kormányzat és az üzleti szektor részéről?

A jelentés összeállítása során szakértők az adott év főbb eseményeire és fejleményeire figyelemmel a hét szempontot 1-től 7-ig tartó skálán pontozzák (ahol az 1-es a legjobb), így alakul ki az minden vizsgált országban az összesített index. 2020-ban Magyarország néhány részterületen tovább rontva, de összességében a megelőző két évhez hasonlóan 3,9 ponttal a skála alsó felében, a sereghajtók között szerepel a szűkebb régióban. Összehasonlításképp 2006-ban még 2,6 volt a magyarországi civil fenntarthatósági index, azóta folyamatos romlás figyelhető meg.

A jelentés a 2020-as év legfontosabb, civil szférát érintő eseményei között sorolja, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélete ellenére is érvényben maradt az uniós joggal ellentétes és több alapvető jogot is korlátozó, a külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi törvény. Emellett a jelentés megerősíti, hogy a kormányzat civil szférát érintő stratégiájának fő elemei 2020-ban is a kommunikációs nyomás fenntartása és a független civil szervezetek forrásszerzési lehetőségeinek a szűkítése voltak, amit tovább súlyosbított a járványhelyzet nyomán kialakuló válság:

• A járvány alatt hozott kormányzati intézkedések ellehetetlenítették a jogszerű demonstrációk megszervezését, valamint 15-ről 45 napra emelték a közérdekű adatigénylés válaszadási határidejét is, ami a gyorsan változó helyzetben a legtöbb ilyen erőfeszítést elavulttá tette.
• A korábbi években megfigyelt, civil szervezetek elleni médiakampányok 2020-ban is folytatódtak, különösen az LMBTI-szervezetek voltak érintettek: törvényben tiltották meg a nemváltoztatás jogi elismerését, valamint az azonos nemű pároknak a gyermekek örökbefogadását.
• A koronavírus és az általa okozott válság a civil szféra szervezeteit is hátrányosan érintette: működésükben jelentős átszervezésekre kényszerültek, ráadásul az őket is érintő pénzügyi nehézségek ellenére sem igényelhettek bértámogatást alkalmazottaik után. Mindezek ellenére rengeteg civil szervezet fordított plusz erőforrásokat a járvány miatt kialakuló válsághelyzet enyhítésére, amiben segítségükre volt a megnövekedett társadalmi szolidaritás és az adakozókedv fellángolása.

Mit tartalmaz a Civil minimum?

Mindennek ellenére a civil szektorban az évek során jelentős tapasztalat és tudás halmozódott fel arról, hogy milyen lehetne a civilek „ideális” működési környezete. Erre a szakmai műhelyekben és szektorfejlesztő szervezeteknél végzett munkára tudott építeni a Civilizáció koalíció, amikor megalkotta a Civil minimumot. A 13+1 pontba rendezett anyag négy nagy területen sürget változásokat:

1. Szabad civil szféra: Támogató jogszabályi környezet kialakítása, beleértve a civil szervezeteket megbélyegző, működésüket korlátozó törvények visszavonását, illetve a vonatkozó jogszabályok teljes felülvizsgálatát és módosítását a civil tevékenység megkönnyítése és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében.
2. Transzparens támogatás: Szektorsemleges, átlátható, nyílt versenyeztetésen alapuló és részrehajlástól mentes állami támogatási rendszer kialakítása, amely teret ad az érdemi civil részvételre és a források feletti civil önrendelkezés megvalósítására is.
3. Társadalmi nyilvánosság: A valós civil részvétel biztosítása a jogalkotásban és a közpolitikák alakításában, beleértve az információszabadság gyakorlati érvényesülését, illetve a társadalmi párbeszéd és bevonás kereteinek megteremtését, valamint a közösségi részvétel eszközeinek minél szélesebb körű alkalmazását a döntéselőkészítésben és -hozatalban.
4. Szolidáris társadalom: A civil szektor társadalmi támogatottságának és beágyazottságának elősegítése mind az egyéni mind a vállalati adományozás ösztönzésével, illetve a civil szervezetekről való kiegyensúlyozott, elfogulatlan tájékoztatás biztosításával.

A Civil minimum szándékosan nem vállalkozik arra, hogy pontosan, részletekbe menően megmondja, mi lenne a jó, csak a főbb irányokat sorolja fel. A megfelelő módszereket és eszközöket az érintetteknek, azaz a civilek széles körének részvételével kell kidolgozni egy közös, többlépcsős egyeztetési folyamat során. Mindezt a korábbi tapasztalatokra építve, de a mai helyzetnek és szükségleteknek megfelelően. Ahhoz pedig, hogy a stratégiát valódi tartalommal lehessen feltölteni, szükség lesz a kormányzati oldal együttműködésére, a kétoldalú párbeszédre is.

Mi a Civil minimum célja?

A Civilizáció a 13+1 pontot valamennyi, a jövő évi választásokon induló (és legalább 1%-ra mért) párt és miniszterelnök-jelölt részére elküldte, arra kérve őket, hogy kötelezzék el magukat a szabad civil társadalom mellett. A pártok már most foglalják választási programjukba a civil minimumot, a miniszterelnök-jelöltek pedig vállaljanak kötelezettséget arra, hogy megválasztásuk esetén mindent megtesznek egy ilyen stratégia elfogadása és végrehajtása érdekében. Az elköteleződő szereplők folyamatosan bővülő listája a Civilizáció honlapján olvasható – a későbbiekben pedig ugyanerre fogjuk kérni az egyéni képviselőjelölteket is.

A Civil minimum akkor lesz sikeres, ha egy hosszú folyamat első lépése lehet: a munka oroszlánrésze a javaslatok konkrét paragrafusokra és gyakorlati cselekvésre való lefordítása lesz – ezt segítő ötletek, javaslatok a Nyári Egyetemen tartott műhelymunkán is felmerültek. Magyarország akkor válhat mindenki számára jobb hellyé, ha a civilek támogató környezetben, szabadon dolgozhatnak: korlátozások nélkül működnek, szolgáltatásokat nyújtanak, képviselik az egyes társadalmi csoportok érdekeit, és cselekvő polgárok autonóm közösségeit szervezik. Mindennek megvalósításához örömmel várják további civil szervezetek csatlakozását a Civilizáció koalíció tagjai.

 

Szerző:

Móra Veronika biológus, szervezetpszichológus, jogi okleveles környezetvédelmi szakember. 1997 óta az Ökotárs Alapítvány munkatársa, 2007 óta igazgatója. Korábban a Milieukontakt Oosteuropa, majd az Ökoszolgálat Alapítvány munkatársa volt. Az elmúlt két és fél évtizedben több civil és környezetvédő szervezet aktivistájaként vett részt kampányok, nyomásgyakorló és tudatformáló akciók szervezésében, elsősorban az ökológiai fogyasztóvédelem, a mezőgazdasági géntechnológia és a társadalmi részvétel területén. A Civil-Társ program vezetőjeként 2003 óta foglalkozik a civil szektor jogi-szabályozási környezetének fejlesztésével, de bőséges tapasztalatokkal rendelkezik a különböző adományi és pályázati programok lebonyolítását és működtetését illetően is, nem utolsósorban a Norvég Civil Támogatási Alap irányítása révén.