2023. január 30-án Nemeskéri Klárával, az Esztergomi CLLD pályázathoz kapcsolódó helyi akciócsoport projektkoordinátorával beszélgettem az Esztergom-Kertvárosban nyílt Civil irodáról. Ez a közösségi kezdeményezés jó lehetőséget kínálhat a helyieknek arra, hogy az őket érintő, érdeklő témák mentén találkozhassanak és beszélgessenek egymással. Klára a kezdeti nehézségek ellenére is bizakodó, reményei szerint meg tudja vetni a lábát egy ilyen iroda a helyi közösségben.

Mi volt az a nagy projekt Esztergomban, aminek a keretében létrejött a Civil iroda?

A Civil iroda a közösségvezérelt helyi fejlesztéseket megvalósító (CLLD) európai uniós pályázat keretében valósul meg. A mintegy 400 millió forintos projektnek több eleme is volt. Egyrészt létrehoztak egy helyi közösségi fejlesztési stratégiát (HKFS) a kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztésére és az esztergomi városi együttműködések erősítésére. Ennek alapján életre hívtak egy 12 szervezetből álló konzorciumot, amelyben azonos súllyal kaptak helyet civil szervezetek, vállalkozások és intézmények. Továbbá létrehoztak egy helyi munkacsoportot is, ennek lettem én a projektmenedzsere. A stratégiában és a kiírásban is szigorú szabályok szerint lehetett elkölteni a rendelkezésre álló forrásokat, például a pénz kétharmadából közösségi tereket kellett létrehozni, a fennmaradó részből pedig közösségi programokat valósítottunk meg négy téma mentén. (1) Értéktudatos város (történelmi értékek modernizálása, terjesztése); (2) Teret a fiataloknak; (3) Mindenki számít (programok fogyatékkal élők, a cigányság, idősek és kismamák számára); és (4) Önszerveződő, önfenntartó közösségek. Ez utóbbit a pályázók nehezen tudták megfogalmazni a pályázataikban, végül 8 helyi civil szervezet és vállalkozás bevonásával szervezetfejlesztési folyamat, valamint több tudás- és jógyakorlat átadás valósult meg. A közösségi tereket érintő projektelemhez kapcsolódva Esztergom városrészeiben egy-egy közösségi ünneplésre alkalmas teret alakítottunk ki. Ezek közül egy nagyobb beruházás valósult meg Esztergom-Kertvárosban, amibe jelentős kormányzati forrás is került az Országos Birkózó Szövetség révén. Egy edzőkomplexumot alakítottak ki, ahol a kapcsolódó kiszolgálóhelyiségek között kapott helyet az Esztergomi Közösségi Civil iroda. Ebben a helyiségben 4 munkaállomást alakítottunk ki, ide jöhetnek civilek, illetve helyi közösségi programoknak, szakköröknek, önszerveződéseknek is helyet ad a kis iroda most, hogy a közösségi helyek zárva tartanak az energiaválság miatt.

Hogy képzeljük el a Civil iroda működését?

Most indult négy hónapja, az lenne a terv, hogy inkubátorházként is működhessen, illetve kimondottan civil és vállalkozói érdekképviseletet szeretnénk itt megvalósítani. Aktuális helyi ügyeket, témákat dolgoznánk fel, beszélnénk meg közösen. Nagy kérdés, hogy partnerként fogad-e minket az önkormányzat, ennek függvényében, vagy mellettük párhuzamosan, vagy partnerségben velük fogunk dolgozni.

Elképzelhetőnek tartod, hogy itt párbeszéd alakuljon ki egy-egy közösséget érintő témában az emberek között?

Igen, attól függ, hogy mi a téma. Például most épül az Esztergom és Esztergom-Kertváros közötti kerékpárút, amelyet már régóta várnak a helyiek. A pályázati pénz rendelkezésre áll, a Palatinus-tóhoz kapcsolódó projektből valósítja meg ezt az önkormányzat, de nem sokat lehet róla tudni. Ha lenne megfelelő mennyiségű ember, akkor a mellettünk lévő iskola dísztermében össze tudnánk gyűlni, és a két helyi önkormányzati képviselő részvételével (akik ott voltak a Civil iroda megnyitóján is) lakossági tájékoztatót szerveznénk. Civil összehangolt véleményt is szeretnénk kialakítani ezzel kapcsolatban, az lenne a jó, ha előre tudnánk dolgozni ebben az ügyben és már egy kész lakossági véleménnyel mehetnénk az önkormányzat elé. Partnerséget talán így tudnánk a leghatékonyabban kialakítani.

Ez egy teljesen új dolog Kertvárosban. Mennyire nyitottak az emberek erre, hogy éritek el őket?

Hát igen… talán úgy, hogy a problémáik megoldását helyezzük előtérbe, hangsúlyozzuk, hogy érdekükben áll a részvétel. Vannak olyan futó projekt, hogy az itt élők szakmai tudását becsatornázzuk a CLLD és más helyi projektekbe. Ehhez persze az kell, hogy az önkormányzat partnerként tekintsen a kertvárosiakra, de ha a szaktudásukon keresztül tudunk valamit nyújtani az önkormányzat és partnerei felé, akkor talán jobb helyzetbe kerülhetnek az itt élők.

Milyen forrásaitok lesznek erre? Csak adományokból működhet az iroda?

Egyelőre a Birkózó Szövetséghez kapcsolódik az iroda, ha velük lehet valamit pályázni, akkor az egy jó forráslehetőség, de túl sok reményt nem fűzök ehhez. Próbálkozunk. Szerintem az alulról szerveződésben van a jövő, abban, hogy egymásnak szolgáltassunk, egymásnak termeljünk, egymás erőforrásait egészítsük ki. És a klasszikus: keressünk olyan helyieket, akik segíteni tudnak egy-egy területen másoknak. Én úgy látom, hogy a cserekereskedelemben, kapcsolatokban kell erősíteni magunkat. Aztán hogy mit lehet kialakítani, az nagyon nehéz. Te is tudod, hogy nem igazán közösségi gondolkodásúak a helyiek, egy-egy projektbe lehet befogni őket. De azokban nagyon jók! Ha látják, hogy valakinek szüksége van valamire, akkor mellé állnak, segítenek a bajban. Van is egyébként még a pályázatból egy olyan projektünk, ami a helyi szakmák katalógusának kialakítását, formális és nem formális szaktudások összeírását célozza Esztergomban. Valószínűleg a saját forrásunkat nekünk kell majd megteremteni, és a még most rendelkezésre álló 3-4 millió forint elköltése után saját lábra kell állnunk. A szolgáltatásainkat kifelé is szeretnénk láthatóvá tenni, közösségi vállalkozásba kezdenénk.

Tehát az ebből származó bevételeket visszaforgatni az iroda működésébe…

Nem egészen, mert ez a közösségi forrásfelhalmozást szolgálná inkább úgy, hogy szaktevékenységeket, például marketinget, hírterjesztést, adminisztrációt felvállalva valamilyen módon stabil bevételhez juthasson az iroda, például tagdíj, hozzájárulás formájában. Tehát mi azt vállalnánk, hogy reklámozzuk, adminisztrációval, ügyintézéssel segítjük a helyiek körében a szaktudással rendelkező vállalkozókat, akik ezért fizetnek nekünk. Ebből működne az iroda.

Szerinted mi kellene ahhoz, hogy ez egy közösségi alapon működő hely legyen?

Az egyik irány, hogy ezt a közösségi projektet jól fejezzük be. De én előrébb is gondolkodom a helyi közösségi szolgáltatások terén, és már kikristályosítottam egy olyan dolgot, hogy helyi pénzhelyettesítőt lehetne létrehozni, azon keresztül elszámolni egymással egy bizonyos mennyiségű szolgáltatásért cserébe. Ez úgy működhetne, mint egy nagyvállalaton belül a belső elszámolás. Ennek a résznek nem lenne adóvonzata, mert zárt körön belül cserélnénk a szolgáltatásokat és termékeket. Ebből sok minden kialakulhatna szerintem, ez egy ilyen PILOT-dolog, aminek az iroda lenne a mozgatója. Ez a távlati terv. Most viszont a helyi információszolgáltatás lenne az iroda fő tevékenysége, egy helyi tudásközpontot szeretnénk létrehozni. Aztán egy-egy témát is konkrétan körüljárunk. Például a klímaváltozást, mert erre vannak nagy pénzek európai uniós forrásból. Csak ezekről én azt gondolom, hogy szórja az ember mindenre, látszata meg nem sok van, és csak nagy léptékben lehet ezzel foglalkozni. Másrészről pedig emberi erőforrásokat fejlesztenek az új EU-s ciklusban, ebben lehet, hogy találunk valamilyen forrást, mert van jó helyi partnerünk. A helyi roma képviselő az országos roma képviselő is egyben, itt lakik és tesz is a helyi közösségért, gyakorlott pályázók az egyesületükkel. Talán az ő segítségükkel sikerülhet forrásokat bevonni. De ez mindig nagyon nehézkes, mert azt a tapasztalatom, hogy mindig más célt kell produkálni egy ilyen pályázatokban, mint ami a valós fejlődésünk iránya, de ezt már megszoktuk.

Az iroda működhetne valamilyen közösségi alapú szövetkezetként a jövőben?

A szövetkezet jó gondolat, mert valamilyen formát fel kell majd vállaljunk, hogy tényleg beindulhassanak ezek a szakmacserék és közös marketing. Mert nagyon sokan vannak olyanok, akik nem vállalkoznak, de tehetségesek, nekik munkát is tudnánk adni optimális esetben. Persze vannak vállalkozások, de azok meg elvannak magukban, szóval nem lesz könnyű összehangolni ezeket a tevékenységeket. Az egyik, ami Kertvárosban nagyon megy, az a palántanevelés, a korábbi mezőgazdasági szövetkezetekre is lehetne építeni. Két helyen is van Esztergomban nagyon nívós kertművelő közösség, őket mindenképpen érdemes lenne megszólítani és megerősíteni a tevékenységüket. Nagy kihívás az is, hogy be tudják vonni a következő nemzedékeket, a fiatalokat. A pályázatban is sokat küzdöttünk a generációs szakadékok áthidalásával. Például a klasszikus szakmák átadásának nincs meg a kultúrája, inkább a fialtok tanítják az időseket pl. a számítógép-használatra.

Elképzelhető-e az, hogy valaki betoppan ebbe az irodába egy ötlettel, és ti támogatást adtok neki?

A pályázatokat tudnánk megnézni, hogy lenne-e olyan, amihez kapcsolódhatnak. Az információátadás egymásról nagyon fontos része ennek a folyamatnak, mert sokszor előfordul, hogy még a saját szomszédiakról sem tudnak az emberek. Ha ötletekkel érkeznek, akkor partnereket tudnánk ajánlani a megvalósításhoz és szaksegítséget A fő vonal a helyi információk gyűjtése, tudásmegosztás és a marketing.

Milyen most az iroda napi működése?

Egyelőre abban az épületrészben nincs fűtés, tehát most csak egy héten egyszer megyünk be, keddenként a nemezelő szakkör idejére. Ekkor van nyitva az iroda, személyesen is ezen a napon lehet érdeklődni nálunk, de online mindig elérhetőek vagyunk. Úgy vagyok vele, hogy ha fontos dolgokat akarnak az emberek, akkor úgyis jönnek. Sajnos nem csinálhatom ezt teljes állásban, így egyensúlyra kell törekedni a működtetésben. A decemberi hivatalos megnyitó alkalmából az önkormányzatnak is megmutattuk, hogy vagyunk és elindultunk, de nem nagyon érdekel senkit gyakorlatilag… Szerintem alapvetés lenne, hogy az emberek tudjanak, értesüljenek a leendő városi döntésekről, de ez itt sokszor nem valósul meg. Csak olyan ügyekkel foglalkozik az önkormányzati testület, amik felől erős társadalmi nyomást mutatkozik – mondjuk ezt a nyomást meg lehetne erősíteni alulról. Körülbelül így állunk.

Lehetne tehát célja ennek az irodának, hogy kialakuljon egy olyan bázis, amit partnerként kezel az önkormányzat. Megkérdezhetnék az irodán keresztül a helyieket…

Erre a célra ott lenne a kertvárosi önkormányzati kirendeltség, de ők szinte mindig zárva vannak. Így nagyon nehéz. Mi szívesen vállalnánk a helyi társadalom tájékoztatását, mert ezzel csökkenthető lenne a bizonytalanság az érintettek körében. Most éppen egy képzésen veszek részt, amely azt mutatja be, hogy milyen szintjei vannak az önkormányzattal való együttműködésnek. Nagyon izgalmas, hogy így tudatosabban ráláthatok arra, hogy mi a helyzet. Az önkormányzatot nem lehet megkerülni, el lehet kezdeni sok dolgot, de egy idő után valamilyen szinten kapcsolódni kell hozzá. A CLLD projektben tervezett civil ház sajnos nem valósult meg, mert az önkormányzattal nem találtunk rá megfelelő, felújítható ingatlant a városban. A helyi városvezetés sokszor saját hatáskörben dönt minimális lakossági tájékoztatással, a társadalmasítás szempontjából elég rossz a helyzet. És szerintem ezért van az, hogy az emberek állandóan csak panaszkodnak, minden döntést csak elszenvednek, nincsenek döntési pozícióban, és ez frusztrálja őket. Ugyanakkor vannak érdekes színfoltok ebben a városban, és az emberekben nagyon erős az egymás iránti segítségnyújtás vágya. Erre építve lehetne változást elérni a helyi társadalomban. Az önszerveződést kell most felvállalnunk, hogy ne vesszenek el a CLLD pályázatban kiépült kapcsolódások a helyiek között.

Köszönöm szépen a beszélgetést, sok sikert, minden jót kívánok!

 

A szerző: Dudok Dávid

A szerző 2018-ban szerzett oklevelet az ELTE Közösségi és civil tanulmányok mesterképzésén, mindig érdeklődve figyelte a helyi közösségi kezdeményezéseket. Szülővárosában, Esztergomban immár 15 éve tagja egy kis színjátszó körnek, melyet 2020-ban egyesületté alakítottak barátaival. Jelenleg az ELTE Szociológia Doktori Iskola Szociálpolitika programjának harmadéves PhD-hallgatója, kutatási területe a közösségi kulturális intézmények társadalmiasított működési módja. Azokat az érdekes pontokat keresi, ahol a helyi civil kezdeményezések kapcsolódni tudnak a társadalmi innovációkra nyitott közművelődési intézmények programjaihoz.

 

Az interjúalany: Nemeskéri Klára

Okleveles hírközlési mérnök-közgazdász, közösségszervező és EU pályázati menedzser.

Moszkvában, nemzetközi környezetben végezte egyetemi tanulmányait és sokfelé megfordult a világban, mindig nyitott szemmel figyelte meg a jó közösségi gyakorlatokat, amiket összegyűjtve átültetne Esztergomba is. Vérbeli közösségépítő, akinek már a nagyszülei és a szülei is közösségeik összekovácsolói voltak. A projektvezetés mellett egy esztergomi reneszánsz zenei együttesben csellózik, a helyi Vigyázók művészcsoport tagja és a Civil Iroda mellett nemezelő szakkört is vezet a cikkben szereplő intézményben. Több civil szervezetnek is önkéntese és a helyi programok kitartó terjesztője az online térben,