A Cívisházakért csoportot 2022. tavaszán egy cívisház bontásának híre keltette életre. A csoport tagjai bár nem voltak teljesen ismeretlenek és idegenek egymás számára, az együttműködést nem ez, hanem az ügy iránt érzett elköteleződés alapozta meg. A csoport magját debreceni kötődésű, az épített örökségért, a cívisházakért rajongó és tenni akaró emberek alkotják, akik között van építész, statikus, történész és szociológus, szociálpolitikus is. A megalakulásunk óta egy Facebook csoportban osztjuk meg a legfontosabb információkat, amely már közel 900 főt számlál, a csoport tagjai a magtagság kapacitásaitól – témafelvetéseitől – függően több-kevesebb aktivitással vesznek részt a csoportot érintő diskurzusok alakításában.

Céljaink

Egy olyan témával kezdtünk el – eddig a lakosság számára nem megszokott eszközökkel – foglalkozni, amely egyre nagyobb érdeklődésre tesz szert. A város épített öröksége folyamatosan pusztul, a város tulajdonában lévő, a Cívis Ház Zrt. által kezelt, üresen álló házak állaga napról napra romlik. Társadalmi egyeztetések, nyilvános hatástanulmányok, kommunikáció nélkül bontanak le épületeket, miközben modern, minimalista épületek épülnek az óváros területén – sokkal inkább vélt, mintsem a lakosság valós igényeire reagálva. A csoport tevékenységét jelenleg egy aktív közösségre támaszkodva, a bontásra ítélt cívisházak megvédése és a cívisházak történeteinek kihangosítása jellemzi. 

A céljaink eléréséhez olyan tudásokat igyekszünk összegyűjteni, megosztani a nagyobb követőbázisunkkal, amely segít eligazodni az építésügyi jogszabályok világában, hogy azok ne nehezítő tényezői legyenek egy laikus számára sem. Támogatva azokat, akik bármilyen formában kötődnek cívisházakhoz – tulajdonosok, bérlők, felújítók, örökösök stb. Igyekszünk olyan kapcsolati hálót kiépíteni, amely különböző diszciplínák szakértőit, valamint a lakosságot is megszólítja, valamint bevonja. Hiszünk abban, hogy céljaink cselekvő polgárok együttműködésével érhetők el, a közösség erejével képesek vagyunk változást elérni.

Mindent egybevetve, a Cívisházakért csoport legfontosabb ügye tehát, hogy megmentse Debrecenben a még megmaradt épített és kulturális örökséget, amelyet a cívisházak – és azok tulajdonosai – hordoznak magukban.  

Tevékenységek

A tevékenységeinket illetően három nagyobb kategóriát azonosítottunk. Az első a különböző ismeretterjesztő és tudásátadó tevékenységek köre – mint például szalonest, kerekasztal-beszélgetés vagy a házakhoz kapcsolódó történeti adatok felkutatása, nyilvánossá tétele –, a második az érdekérvényesítés és részvétel – tárgyalás döntéshozókkal, javaslattételek stb. –, a harmadik pedig a nyilvánosság erősítése – bázisépítés, folyamatos kommunikáció a social media felületeit használva, szövetségesek keresése és bevonása.

Ismeretterjesztés és tudásátadás

Kerekasztalok

2023. márciusában a csoport egy sikeres kerekasztal-beszélgetésre hívta össze azokat a magyarországi – részben debreceni, részben a Facebook csoportban is aktív – építészeket, akiknek a munkásságában megfigyelhetők a régi, értékes házak megmentésére tett próbálkozások. A szalonest után a visszajelzések alapján úgy éreztük, mind a szakmabeliek – építészek, kivitelezők –, mind a laikus közönség számára olyan módon tudtunk szólni, amely felkeltette az érdeklődésüket, s hiánypótlónak bizonyult a város épített környezetét érintő diskurzusban.  A beszélgetés sikerességén felbuzdulva szerettük volna rendszeressé tenni ezeket az esteket, amelyeket különböző építészeti (és ezzel összefüggésben közösségi/társadalmi) témákra épülnek fel. Célunk az volt, hogy közelebb hozzuk a sokszor bonyolult építészeti témákat az állampolgárokhoz, és a cívisházak létjogosultságát különböző aspektusokban vizsgáljuk meg.

Az elmúlt fél évben három kerekasztal-beszélgetést tartottunk. Felszínre kerültek olyan problémák, amelyekkel a legtöbb háztulajdonos küzd, de megoldást, szakembert eddig nem talált rájuk. Célunk felkutatni a helyiek szaktudását és olyan képességeket, amelyeket hozzáadhatunk a csoportunk tőkéjéhez, ezzel is működtetve közösségünket.

Ezek az estek, beszélgetések azért is fontosak nekünk, mert lehetőséget adnak a cívisházak tulajdonosainak, a városi építészeknek a találkozásra, esetleg még a döntéshozókkal való beszélgetésre is. Ehhez hasonló megmozdulással, lehetőséggel mi még nem találkoztunk a városban, pedig a jelenlévők és a meghívott vendégek szerint is nagy szükség volt már hasonló program elindítására.

Történeti adatok felkutatása

A megmaradt cívisházak jelentős része többszáz éves múltra tekint vissza, a falaik magukon viselik a történelem viharos időit, fontos személyek tekinteteit, őrzik mindazt a hagyományt, ami Debrecent a maga sajátos magatartásformájával Debrecenné teszi. A megmaradt házak történeteit emléktáblák igen csekély számban őrzik, kevesen ismerik, hogy kik laktak vagy jártak benne, pedig fontos identitásépítő és -erősítő aspektusok lehetnek a feltárt történetek.

Érdekérvényesítés és részvétel

Hatvannegyvenkettő – demonstráció

A Hatvan utca 42. szám alatti épületre az önkormányzati tulajdonú Cívis Ház Zrt. kért bontási engedélyt, amelyet 2022. május 23-án a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal adott meg. Ekkorra már többször tett ígéretet a városvezetés egy, a csoportot alapító építésznek – aki azóta már nem tagja a szerveződésünknek –, hogy leállnak az óvárost érintő, előzetes egyeztetések nélküli bontási folyamatok. Ez volt a kiváltó oka annak, hogy demonstráció szervezésébe kezdtünk, jelezve, hogy figyeljük a gazdátlan és elhanyagolt házak sorsát, nyomást gyakorolva, hogy a cél a házak karbantartási kötelezettsége legyen, ne pedig a bontás, ahova a hanyag gondozottság, az állagromlás megállításának hiánya vezet. A nyilvános, átlátható kommunikációnk hatására a polgármester a tüntetés előtt egy nappal, vasárnap délben kiadott sajtóközleményben bejelentette, kezdeményezi, mégse bontsák le az ingatlant. Habár a lépés feltehetően a demonstráció értelmetlenné válását célozta, mi ennek ellenére éltünk gyülekezési jogunkkal, mert kezdeményezésünkhöz pillanatok alatt több, mint százan csatlakoztak. Fontosnak tartottuk, hogy hangosan kimondhassuk, fáj az épített örökségünk pusztítása és elég volt.

Találkozás döntéshozókkal – közösségi tervezés koncepció

Miután a demonstrációnkat érintő ház körül bontási munkálatok megkezdődtek 2023 nyarán, felvettük a kapcsolatot a Papp László polgármesterrel, aki 2023. július 5-én fogadott minket Gábor István főépítész és Kovács Ádám kabinetvezető társaságában. Találkozónk célja az volt, hogy egyeztessünk a Hatvan utca 42. szám alatt található ingatlan sorsáról és jövőjéről, a cívisházakat érintő (át)építések és bontások átlátható és gyors kommunikációjáról. Továbbá a jövőbeni együttműködés reményében – az önkormányzat és csoportunk között – egy szakmai-civil/lakossági platformról.

Ígéretet kaptunk arra, hogy a Hatvan utca 42. szám alatt található épület utcafronti része megmarad, nem bontják le. A Tóth Árpád utca felőli rész bontása, kitakarítása megtörtént.

A telekkel kapcsolatban mi is megosztottuk a javaslatainkat. Mint arról a polgármestert tájékoztattuk, meglátásunk szerint fontos lenne az 1400 nm-es telket a közeli iskola közössége és a lakosság számára is használható funkcióval ellátni. Elképzelésünk szerint a Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium diákjaival közösségi tervezés során újragondoljuk a telekben rejlő erőforrásokat és lehetőségeket. Egy olyan koncepciót dolgoztunk ki, melyben bemutatjuk a területen alkalmazható közösségi tervezés lehetőségeit, a programba bevonható közösségeket, érdeklődő, érdekelt csoportokat. A koncepcióban részletesen kidolgoztuk, hogyan kívánjuk elérni és bevonni az iskola diákjait, a tankerület vezetőit, az építész kamara és az építész tanszék képviselőit, valamint a főépítészi iroda és a polgármester delegáltjait.

A koncepciót szeptember elején elküldtük a polgármesteri kabinetnek, azóta válasz nem érkezett, csak a kulturális alpolgármester informálisan jelezte, hogy foglalkoznak az ügyünkkel és legyünk türelemmel, keresni fognak. Válasz hiányában úgy gondoljuk, nem számíthatunk konstruktív részvételre a hivatal részéről, így az esetleges együttműködés hiányában, a nyilvánosság bevonásával szeretnénk valamilyen alternatív cselekvési tervet kidolgozni. 

Nyilvánosság erősítése

A csoportunk fennállása óta azt tapasztaljuk, az egyik legerősebb és leghatékonyabb érdekérvényesítő eszközünk a nyilvánosság. Mivel az épületek, valamint azoknak hiánya szemmel látható, érzékelhető minden debreceni számára, így könnyű transzparens, nyílt kommunikációval erősíteni a közösségünket, folyamatosan fenntartani a figyelmet, nyomon követni a változásokat és 

Bázisépítés 

Közösségünk egyik alappillére. Ez folyamatosan zajlik, igyekszünk kapcsolatot teremteni és bevonni az érdeklődővé tett és cselekedni kívánó polgárokat a csoport életébe. Ezt a célt szolgálta két eseményünk is, melyeket az elmúlt egy évben valósítottunk meg. Debrecen azon óvárosi részén, ahol legkoncentráltabban maradtak meg cívisházak, utcafesztivált szerveztünk.

Másik közösségélénkítő rendezvényünk pedig egy év végi ünneplés volt egy akkor még lebontásra ítélt, építéstörténetileg azonban rendkívül értékes épületben.

A bázisépítésnek másik fontos alappillére, hogy szakmailag is szeretnénk folyamatosan erősíteni hiteles jelenlétünket, ezért különös figyelmet szentelünk a szövetséges építészek, társdiszciplínák szakértőinek bevonására a különböző események, nyílt kommunikációk során.

Social media – állandó, nyílt, kifelé irányuló kommunikáció

Az indulásunk óta működő és aktív Facebook csoportunkban, valamint oldalunkon folyamatosan igyekszünk fenntartani a figyelmet a város épített örökségével kapcsolatban, megosztani más városok jó gyakorlatait, továbbá a közösség által teremtett nyilvánosságot erősíteni. A Facebook csoportunk nem nyilvános, ami éppen ebből kifolyólag sokkal aktívabb vitákat generál a kommentszekcióban, mint az oldalunk. Ennek okán elengedhetetlen, hogy egy szigorú csoportszabályzat mentén, moderálva működtessük a virtuális közösség vitáit, helyet hagyva a különböző nézőpontok és vélemények ütköztetésének.

Konklúzió

Működésünket tekintve mindenképp lényeges konklúzió, amellett, hogy szükség van a magtagsában az építészetet és annak hatásait értő szakemberekre, elengedhetetlen egy közösségszervező léte is a csoport céljainak eléréséhez. Nagyon fontos és nem megspórolható a személyes és rendszeres találkozók a tagság minden szintjén, továbbá a folyamatos jelenlét, kommunikáció, transzparencia, nyilvánosság. Ezen felül induló csoportként, a fentebb említett sokszínű tevékenységek miatt különösen lényeges figyelmet fordítanunk a pontos szerepkörök és feladatok meghatározására – amelyben egyelőre mi is gyerekcipőben járunk.

Jövőkép

Szeretnénk megőrizni a csoport sokszínűségét és többféle tevékenységben is megtartani, fejleszteni a kompetenciákat. Valószínűleg a csoport fejlődésével tevékenységünk az érdekérvényesítés irányába fog elmozdulni, de kisebb hangsúlyt kapva megpróbáljuk megőrizni az alaptevékenységeink más pilléreit is. Szeretnénk a jövőben mélyíteni szövetségeseinkkel az együttműködést és az épített környezet átalakulásával járó változásokat feltárni és jobban megismerni.

 

Szerzők: 

Benedek Zsolt 2005-ben végzett a Debreceni Egyetem szociálpolitika szakán. Egyetemi gyakorlatát a Közösségi Kezdeményezéseket Támogató Szakmai Hálózat (KÖZTÁMHÁLÓ) programban töltötte. Ekkor ismerkedett meg a közösségfejlesztéssel mint munkamódszerrel és nyílt lehetősége gyakorlati alkalmazások elsajátítására. Ezt követően 2 évet dolgozott a Kiútprogramban, ahol hátrányos helyzetű közösségek vállalkozási célú mikrohitelezésével foglalkozott. Azóta az üzleti szférában dolgozik, más területen, de a személyes érdeklődése és a csoport által képviselt értékek miatt fontosnak tartotta, hogy csatlakozzon a csapathoz.

Béres-Áfra Zsuzsa az Alternatív Közösségek Egyesületének munkatársa, a Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola doktorjelöltje, valamint a Metszetek Társadalomtudományi Folyóirat szerkesztőségi főmunkatársa. Kutatási területe a kulturális elit lokális integráltsága, szerepe a helyi kulturális életben, valamint hatása a lokális identitás erősítésében, de a debreceniség mint életstílus és magatartásforma, Debrecen kulturális és épített öröksége is foglalkoztatja. Írásai a prae.hu-n, a KULTer.hu-n, illetve a Színház folyóirat hasábjain jelentek meg, tanulmányai több hazai folyóiratban is fellelhetők. 

Szakács Beáta építőmérnök, két majdnem felnőtt anyukája, debreceni önkéntes, aki gyerekkora óta szerelmes az öreg, kopott házakba.