A Central-Eastern European Citizens Network-ről

A Közép-kelet-európai Állampolgári Hálózat, a CEE- Citizens Network egyedisége abban áll, hogy valóban az állampolgárok hálózata. Nem szigorú szakmai szempontok szerint szerveződik, ill. szervezi tevékenységeit, hanem stratégiájának kialakításában az állampolgárok részvételének megerősítése kapja a fő hangsúlyt. Így a hálózat tagjai között különböző szakterületek és azok határterületei (közösségfejlesztés, közösségszervezés, felnőttképzés, szociális munka, advocacy, mediáció, személyes segítségnyújtás) egyaránt szerepet kaphatnak, vagyis a hálózati munkában a szakmaköziség szervesen és eredendően jelen van.

Működésének fontos eleme továbbá, hogy nem csak a tagszervezetein keresztül kerül kapcsolatba az egyes tagországok állampolgáraival, hanem valós részvételi lehetőséget biztosít számukra eseményein, programjain. A CEECN által szervezett nemzetközi konferenciákon, szemináriumokon, képzéseken való részvételre olyanok is lehetőséget kapnak, akiknek sem nyelvtudásuk, sem szakmai kompetenciájuk, sem élethelyzetük nem tenné ezt lehetővé, és ennek révén motivációt, megerősítést, kapcsolatokat és tudást szerezhetnek.

A CEECN 2001 óta működik és 2005 óta bejegyzett szervezet. Összesen 26 tagszervezetet tömörít 16 országból (Albánia, Bulgária, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Észtország, Fehér-Oroszország, Grúzia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Örményország, Románia, Szerbia-Montenegró, Szlovákia, Ukrajna).

A hálózat éves rendszerességgel szervez nemzetközi képzéseket és találkozókat, kétévente nagyszabású konferenciát bonyolít le. A hálózat tagjai közös web-oldalt is működtetnek: http://www.ceecn.net.

Hálózatban – Hogyan?

A civil hálózatok szerepének növekedése több szempontból is jól érzékelhető. Egyrészt a határokon belül zajló civil tevékenységek során is hangsúlyosabbá vált a partnerség és szektorok közötti együttműködés, a nagyobb területi egységekben való gondolkodás, a különböző szakmák, szakterületek elvi és gyakorlati megközelítése összefüggéseinek keresése és általában maga a fejlődés-fejlesztés komplexitása, melyben az azonosítani kívánt szereplők, érdekek és célok egyre inkább túlmutatnak a megfigyelni/kezelni kívánt egységeken. Másrészt a civilek támogatásával elérni kívánt célok és a támogatások feltételei is az egyre szélesebb körű (nemzetközi, szektorok-közötti) együttműködéseket szorgalmazzák.

A hálózatok megjelenése ugyanakkor Közép-Kelet-Európában is újszerű jelenség, ahogyan maga a hálózati formában történő munka is az, melyet Európa számos más pontján is egyelőre csak tanulnak a szakmai szervezetek, tehát a hálózati forma számos kiaknázatlan lehetőséget hordoz még magában.

Ehhez kapcsolódóan sok kérdés felmerülhet, melyek közül most csak kettőt említek:

– Vajon a hálózati forma valóban lehetővé teszi-e az együttes fellépést, olyan tevékenységeket, amelyekben a tagszervezetek valós és közös felelősséget is vállalnak, s nem „csak” szervezőként vagy résztvevőként jelennek meg (mint konferenciák, tanulmányutak, képzések stb.)?

– A Közép-Kelet-Európa legtöbb országában létfenntartással küzdő civil szervezetek tudnak-e, hajlandóak-e összefogni, és síkra szállni olyan változásért, amellyel ellenkező hatásokkal találkoznak mindennapi gyakorlatukban?

Egy jó ötlet az együttműködésre: az Állampolgári Részvétel Hete

A CEECN 2004. év végi, Zágrábban megtartott tervező megbeszélésén merült fel először az Állampolgári Részvétel Hetének ötlete, melynek értelmében a Citizens Network és tagszervezeteinek belföldi hálózatai együttesen és egy időben lépnek fel azért, hogy az állampolgári részvétel problematikája erőteljesebben jelenjen meg az európai médiában, politikában és a civil társadalomban.

2005 elején, Tbilisziben a tagországok képviselői megegyeztek a nemzetközi kampányhét időpontjában (2005. szeptember 19-25.) és a lebonyolítás részleteiben. Ennek értelmében minden szervezet számára nyitott volt a feladat, hogy erőforrásaihoz, kapacitásaihoz és lehetőségeihez mérten találja meg a figyelem felkeltésére alkalmas módszereket, tevékenységeket.

Az ÁRH Magyarországon

A CEECN tagjaként Magyarországon a Közösségfejlesztők Egyesülete vállalta fel a főszervezői feladatokat és 2005. nyár elejétől különböző fórumokon toborzott segítőket, résztvevőket az Állampolgári Részvétel Hetének megszervezéséhez (a Közösségi kezdeményezéseket támogató hálózat műhelyei, II. Szakmaközi Nyári Egyetem, civil találkozók, konferenciák, felhívások az interneten, levelezőlistákon, elektronikus szakmai hálózatokon).

A szűkösen, illetve elvben rendelkezésre álló anyagi források és a szeptemberi szokásos „eseménydömping” dacára az ötlet gyorsan talált támogatókra, segítőkre, érdeklődőkre. Ennek egyrészt az „állampolgári részvétel” rokonszenves és széles körben (a közösségi fejlesztőmunka holdudvarán túl is) elfogadható és mozgósítani
képes üzenete, másrészt a kreatív tevékenységek, események szervezésének lehetősége, s végül, nem utolsó sorban, az újonnan létrejött „Közösségi kezdeményezéseket támogató hálózat” lelkesedése és támogatása adták azt a hátteret, amely később lehetővé tette az eseménysorozat országos méretűre növekedését.

A tervezési szakasz és az országos események megvalósulásának koordinálására szervezőbizottság jött létre, a következő szervezetek részvételével:
Közösségfejlesztők Egyesülete, Közösségi kezdeményezéseket támogató hálózat, Civil Kollégium Alapítvány, Magyar Művelődési Intézet, Szövetség a Közösségi Részvétel Fejlesztéséért Egyesület.

A szeptemberre elkészült végleges program alapján az Állampolgári Részvétel Hete két fő szálon indulhatott el.

Az egyik szálon a Magyarország minden megyéjében megvalósítandó programok szerepeltek: helyi, megyei és országos akciók, szakmai és civil találkozók, kerekasztalok, nyilvános gyűlések, előadássorozatok, konferenciák, sajtótájékoztatók, médiaesemények, kiállítások.

A másik szálon az országos hálózat közösségi aktivistái egy országos felderítő jellegű, egyszerű, szúró-próba-felmérésre készültek az állampolgári részvétel helyi mértékéről a helyi társadalmi tőkével összefüggésben.

A nyitó- és záróeseményeket a Közösségfejlesztők Egyesülete Budapesten szervezte meg.

Szeptember 19-én sajtótájékoztatót tartott Dr. Göncz Kinga ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter és a program szervezői a Parlament Kávéházban. A sajtótájékoztatón mutatta be először Péterfi Ferenc a RAJTunk Múlik című kiadványt, amely azok számára nyújt hasznos segítséget, akik azon dolgoznak, hogy lakóhelyi közösségük, szomszédságuk összetartóbbá váljon, és képessé legyen a közös cselekvésre.

Ezzel egyidejűleg helyeztük el az ÁRH szóróanyagait a Parlamentben, a képviselők postafiókjaiban.

A helyi programok, felmérések a hétvégi záróeseményen, a budai Corvin téren futottak össze:

– egy találkozó keretei között, a Közösségi kezdeményezéseket támogató hálózat közösségi aktivistái és szakemberei részvételével. A találkozó egyetlen témája az állampolgári részvétel, a helyi kezdeményezések bemutatása volt – maguk a kezdeményezők által,
– az Állampolgári Részvétel Ünnepén, ahol a hét eseményeinek összefoglalása, beszámoló az országos felmérés eredményeiről, kormányzati, civil köszöntők, akciószervezetek bemutatkozásai, állampolgári és közösségi kerekasztalok, kiállítások és Retextil bemutató szerepeltek a programok között.

Az Állampolgári Részvétel Hetének fővédnökségét Dr. Sólyom László köztársasági elnök vállalta fel.

Eredmények

„…az állampolgári részvétel problematikája erőteljesebben jelenjen meg az európai médiában, politikában és a civil társadalomban”

Talán nem kell részletezni, hogy a három közül melyik az a szereplő, amelyik számára nem okozott különösebb nehézséget az állampolgári részvétel ügyének felvállalása.

Civil részről valóban komoly erőfeszítéseket követelt, hogy képes legyen felhívni az országos média figyelmét egy erőszak- és szenzációmentes témára, s az, hogy a felkeltett csekély érdeklődést elterelje a politikusok szapulásáról.

Az országos politika részéről Dr. Göncz Kinga és Dr. Sólyom László elköteleződésén kívül semmilyen visszajelzés nem érkezett.

A helyi, megyei, de különösen az internetes média jóval befogadóbbnak és támogatóbbnak mutatkozott, és számos helyi, megyei eseményre hívta fel segítőkészen a figyelmet.

Általánosságban a helyi politika is jóindulatúan járult hozzá az események megvalósulásához, a helyi politikusok sajtótájékoztatókkal, interjúkkal, előadásokkal segítették az állampolgári részvétel hetének megvalósítását.

A konkrét eredmények, minden nehézség ellenére is, alátámasztották ezt az új kezdeményezést:

– 54 rendezvény valósult meg több mint 50 helyszínen, több mint 100 civil szervezet részvételével;

– az országban tevékenykedő közösségi munkások összesen több mint 4500 emberrel töltették ki az Állampolgári Részvétel Hete kérdőívét;

– az ÁRH eseményeiről és a felmérés eredményeiről közel 50 alkalommal tudósítottak a megyei és országos média szereplői (tévé- és rádió interjúk, újságcikkek).

(A megvalósult programokról, a felmérés eredményeiről és a megjelent publikációkról bővebben az http://arh.kozossegfejlesztes.hu és a http://www.kka.hu oldalakon tájékozódhatnak.)

Az Állampolgári Részvétel Hete volt az első olyan megmozdulás, melynek során 16 ország civil szervezetei egyszerre álltak ki egy olyan ügyért, amelyről ezen országok legtöbbjében évtizedekig beszélni sem lehetett.