1. Mikor folyamodjunk ehhez az eszközhöz?

* Ne felejtsük, hogy a petíció csak egy a sok “fegyver” közül, és nem is a legerősebb.
* Önmagában sohasem elég – egy kampány részét kell jelentse, igazolván támogatottságunkat
* Fontos, hogy a megfelelő helyre küldjük, ahol hatalmukban áll az adott kérdésben intézkedni
* Csak akkor használjuk, ha az egyszerűbb eszközöket már bevetettük. Az aláírásgyűjtés megszervezése idő- és
energiaigényes, ez az idő és energia másra is fordítható!

2 Hogyan használjuk ezt az eszközt?

Lássuk tisztán a célokat:
– döntéseket akarunk elérni
Nem elég, ha petíciónk az illetékes fórum elé kerül, biztosítsuk a nyomon követést, lobbyzzunk a megfelelő embereknél
– azt akarjuk, hogy a kérdés a közösség tudomására jusson
Az aláírásgyűjtésnek ez a legfontosabb “mellékterméke”: az emberek rádöbbennek arra, hogy érdekeik veszélyben vannak. Az aláírást gyűjtőket alaposan fel kell készíteni mindenfajta kérdésre
– nagyobb támogatottságot akarunk elérni egy kampányunkhoz
– alapot akarunk teremteni egy jövőbeli akcióhoz
A petíció megmutatja támogatottságunkat, noha az érzések erejét nem tudja megmutatni
– nyilvánossághoz akarunk jutni, reklámot akarunk
a) sajtónyilatkozatot adhatunk ki a gyűjtés befejeztével
b) adjunk hírt a petíció sorsáról is
– ellen-aláírásgyűjtés beindítása
Abban az esetben, ha (esetleg félrevezetéssel) már született egy első petíció

Ne felejtsük, nem muszáj benyújtanunk a petíciót, ha nem elég meggyőző az aláírók száma!
3. A petíció formája

A következő részeket kell feltétlenül tartalmaznia:
* Mely személynek vagy szervezetnek címezzük a petíciót
* Sajátmagunk korrekt és pontos bemutatása
* A helyzet rövid leírása
* Annak megállapítása, mit akarunk elérni.

Ennek a két pontnak a szövegezése kulcsfontosságú: tökéletesen világos kell legyen, hogy az emberek értsék, mit írnak alá, a hatóságok pedig értsék, mit kérünk. Legyünk rövidek: a részletekbe könnyű belekötni. Legyünk abszolút tárgyilagosak: ne nevezhessenek bennünket félrevezetőnek, amivel hitelünket veszíthetjük.

* Előre elkészített lapok megszámozott sorokkal a nevek és címek számára. Minden lapon legyen rajta felül a petíció célja. A lapoknak csak az egyik oldalát használjuk.

4. Az aláírásgyűjtés megszervezése

* Mekkora területen végezzük a gyűjtést?
* Összehívni az aláírásokat gyűjtőket: mennyi időt tudnak rászánni a munkára? Ki hol gyűjt – ne legyenek átfedések.
* Helyszínek kiválasztása: nyilvános helyek, sörözők, üzletek, munkahelyek, információs irodák, utca stb. A személyes megkeresés, lakásokba becsöngetés a legjobb módszer.
* Mindenkit meg kell kérdezni, nem írta-e már alá: kerüljük el a kétszeres aláírásokat
* Kitalált nevek és címek (még ha csak viccből is) hitelünk elvesztéséhez vezetnek
* Van, aki nem szeret elsőként aláírni egy ívet – mindig mutassunk meg már korábban aláírt lapokat1. Mikor folyamodjunk ehhez az eszközhöz?

* Ne felejtsük, hogy a petíció csak egy a sok “fegyver” közül, és nem is a legerősebb.
* Önmagában sohasem elég – egy kampány részét kell jelentse, igazolván támogatottságunkat
* Fontos, hogy a megfelelő helyre küldjük, ahol hatalmukban áll az adott kérdésben intézkedni
* Csak akkor használjuk, ha az egyszerűbb eszközöket már bevetettük. Az aláírásgyűjtés megszervezése idő- és
energiaigényes, ez az idő és energia másra is fordítható!

2 Hogyan használjuk ezt az eszközt?

Lássuk tisztán a célokat:
– döntéseket akarunk elérni
Nem elég, ha petíciónk az illetékes fórum elé kerül, biztosítsuk a nyomon követést, lobbyzzunk a megfelelő embereknél
– azt akarjuk, hogy a kérdés a közösség tudomására jusson
Az aláírásgyűjtésnek ez a legfontosabb “mellékterméke”: az emberek rádöbbennek arra, hogy érdekeik veszélyben vannak. Az aláírást gyűjtőket alaposan fel kell készíteni mindenfajta kérdésre
– nagyobb támogatottságot akarunk elérni egy kampányunkhoz
– alapot akarunk teremteni egy jövőbeli akcióhoz
A petíció megmutatja támogatottságunkat, noha az érzések erejét nem tudja megmutatni
– nyilvánossághoz akarunk jutni, reklámot akarunk
a) sajtónyilatkozatot adhatunk ki a gyűjtés befejeztével
b) adjunk hírt a petíció sorsáról is
– ellen-aláírásgyűjtés beindítása
Abban az esetben, ha (esetleg félrevezetéssel) már született egy első petíció

Ne felejtsük, nem muszáj benyújtanunk a petíciót, ha nem elég meggyőző az aláírók száma!
3. A petíció formája

A következő részeket kell feltétlenül tartalmaznia:
* Mely személynek vagy szervezetnek címezzük a petíciót
* Sajátmagunk korrekt és pontos bemutatása
* A helyzet rövid leírása
* Annak megállapítása, mit akarunk elérni.

Ennek a két pontnak a szövegezése kulcsfontosságú: tökéletesen világos kell legyen, hogy az emberek értsék, mit írnak alá, a hatóságok pedig értsék, mit kérünk. Legyünk rövidek: a részletekbe könnyű belekötni. Legyünk abszolút tárgyilagosak: ne nevezhessenek bennünket félrevezetőnek, amivel hitelünket veszíthetjük.

* Előre elkészített lapok megszámozott sorokkal a nevek és címek számára. Minden lapon legyen rajta felül a petíció célja. A lapoknak csak az egyik oldalát használjuk.

4. Az aláírásgyűjtés megszervezése

* Mekkora területen végezzük a gyűjtést?
* Összehívni az aláírásokat gyűjtőket: mennyi időt tudnak rászánni a munkára? Ki hol gyűjt – ne legyenek átfedések.
* Helyszínek kiválasztása: nyilvános helyek, sörözők, üzletek, munkahelyek, információs irodák, utca stb. A személyes megkeresés, lakásokba becsöngetés a legjobb módszer.
* Mindenkit meg kell kérdezni, nem írta-e már alá: kerüljük el a kétszeres aláírásokat
* Kitalált nevek és címek (még ha csak viccből is) hitelünk elvesztéséhez vezetnek
* Van, aki nem szeret elsőként aláírni egy ívet – mindig mutassunk meg már korábban aláírt lapokat