Ajánló a közösségi megoldások köréből
2020/3-4
Európai városfejlesztési jó gyakorlatok sikeres adaptációja
Közel 80 résztvevővel sikeresen lezajlott a rendezvény a hétköznapjainkat átformáló járványhelyzet következtében gyakorlattá vált online formában. A program megnyitójában Tóth Attila, a Miniszterelnökség Településfejlesztési Osztályának vezetője kiemelte, hogy az URBACT Program (2021-27 közötti) negyedik ciklusának előkészítésén dolgozik a Monitoring Bizottság, amelynek következő ülésén a programozás mellett a 2021. évi lehetséges pilot projektekről is szó lesz. Továbbra is fontosnak tartja a városok közötti sikeres tapasztalatcseréket, a példaértékű jó gyakorlat transzfer eredményeket. Az URBACT hosszú évek alatt kifejlesztett módszertanával, szakértői bázisával, kapacitásépítő egyetemeivel valós problémákat segít megoldani, miközben további lehetőségekre inspirál.
Forrás és folytatás:
Zsigeri ellenérzésünk van, hogy megfizessük azokat, akik másokon segítenek – merre tovább, civilek?
Adjunk esélyt magunknak, hogy másként gondoljunk a nonprofit szektor működésére. Pistyur Veronika, a Bridge Budapest vezetőjének vendégcikke a közelgő Adakozó Kedd alkalmából:
„Sokáig csak összeszorult a szívem, amikor azt láttam, egy civil vezető a Facebookon elkeseredett posztban gyűjt a saját megélhetésére. Mára elönt a rossz érzés, amikor ilyen kilátástalan, vissza-visszatérő kríziseket látok. Helyzeteket és körülményeket, amikbe civilszervezetek vezetői gyakran kerülnek. Civil vezetőként – egyúttal piaci szereplőként – most nem ventilálni szeretnék, sokkal inkább közös végiggondolásra hívni, mi lehet az oka, hogy csodálatos programokat felépítő civilek máig arra kényszerülnek, hogy szégyenkezve kérjenek a saját megélhetésükre pénzt, hogy végezhessék azt a – gyakran munkaidőt nem ismerő – missziót, amire van, hogy rámegy a családjuk, az egzisztenciájuk, a biztonságérzetük.”
Forrás és folytatás:
https://forbes.hu/legyel-jobb/civilek-csr-pistyur-velemeny/
Az Autonómia Alapítvány hiánypótló beszélgetésekkel ünnepelte 30. születésnapját
Az Autonómia Alapítvány 30 éve dolgozik a hátrányos helyzetű csoportok, közöttük is elsősorban a romák megerősítéséért. Az évtizedek során a szellemi műhelyben számos területen kerültek kidolgozásra innovatív módszerek. A születésnap alkalmából az online térben rendeztünk beszélgetéssorozatot az eltérő területek képviselőivel olyan témákról, amelyek általában háttérbe szorulnak a közbeszédben, pedig mindannyiunk életére jelentős hatással bírnak. A számos szakértő részvételével megrendezett találkozók egyenként másfélórás felvételei továbbra is elérhetőek, bízunk bennük, hogy inspirálni fogják mások munkáját és a szakmai diskurzust, illetve alapanyagot adhatnak a témák médiában történő feldolgozásához.
Folytatás:
http://www.pafi.hu/_pafi/cikkek.nsf/cimsz/3C076076B069D045C125864500522B2D
Közös platformon – helyi közösségi megoldások a koronavírus-válság ellen
Mit tehetnek helyben a koronaválság megoldásáért az önkormányzatok, a képviselők, a civilek és a helyi közösségek együtt? Új kiadványunk a tavalyi választások után Helyi együttműködések rendszere címmel megjelent kötet folytatása. Egy éve, a választások után azt tekintettük át, hogyan járulhat hozzá az átláthatóság és a részvételi demokrácia erősítése egy új politikai kultúra kialakításához helyi szinten. A remélt helyi együttműködéseket megteremtő részvételi fordulat azonban váratlan formában következett be. A koronavírus-járvány és vele párhuzamosan a központi kormányzati elvonások egyfelől drasztikusan szűkítették a társadalmasítás mozgásterét, másfelől azonban a válságra adott ösztönös reakciók maguk is közösségi megoldások felé nyitották meg az utat. Tanulmányunk ezeket tekinti át: online fórumok, önkéntesség, közösségi finanszírozás – többek közt ezek helyi szintű használatát térképeztük fel.
Forrás és folytatás:
https://k.blog.hu/2020/11/30/kozos_platformon_helyi_kozossegi_megoldasok_a_koronavirus-valsag_ellen
Ötletek és eszközök az önkormányzatiság megújításához
Helyi együttműködések rendszere – Ötletek az önkormányzatiság megújításához címmel kiáltványjellegű tanulmányban foglaltuk össze, hogyan járulhat hozzá az átláthatóság és a részvételi demokrácia erősítése egy új politikai kultúra kialakításához helyi szinten. Nemzetközi példák sorát áttekintve nemcsak egy új szemléletmódot, de konkrét eszközöket is javasolunk az önkormányzati szféra számára a digitális eszközök és a helyben keletkező adatok használata, az átláthatóság, a konzultáció, a részvételiség, a bevonás játékosabbá tétele és a konszenzusteremtés területein. A kiadványt egy folyamatosan frissülő eszköztár egészíti ki, ahová az általunk megismert inspiráló példákat, háttéranyagokat gyűjtjük.
Forrás és folytatás:
https://k.blog.hu/2019/11/19/atlathato_reszveteli_onkormanyzatisag
URBACT Online Várostalálkozó – Összefoglaló
A program során a bevezető előadásokban a folyamatban lévő és a következő EU-s ciklus két népszerű témakörét érintettük: szó esett a közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD program) városi tapasztalatairól, továbbá két előadást szenteltünk a zöld-kék infrastruktúra témakörének. Az előadásokat követően egy tanulságos panelbeszélgetésre került sor az akciótervezési hálózatok négy hazai városának képviselőivel, szakértőivel.
Forrás és folytatás:
MÁSODIK HULLÁM – civil szervezeti jó gyakorlatok a koronavírus-járványban
Az új koronavírus-járvány hazai megjelenése és a 2020. március közepén elrendelt korlátozások felkészületlenül érték a magyar társadalmat és intézményeit. Különösen igaz volt ez az olyan, egyébként is nehéz helyzetben lévő, kiszolgáltatott térségekre és csoportokra, mint a leszakadó, romalakta falvak és régiók, az idősek, a hajléktalanok, a pszichiátriai betegek és fogyatékkal élők valamint családjaik, illetve egyes foglalkozások űzői, például a kulturális szektorban. Kistelepüléseken az addig alkalmi és közmunkából élők az elsők között vesztették el megélhetési forrásukat – számukra a napi betevő előteremtése, a puszta túlélés is kérdésessé vált. Az iskolák bezárása nyomán a digitális oktatásra való áttérést nemcsak az internet-hozzáférés és a megfelelő eszközök hiánya hátráltatta, de sokszor a tanuláshoz szükséges nyugodt hely sem állt sok diák rendelkezésére, és magukra hagyva nem voltak képesek az önálló tanulásra sem. Átfogó központi intézkedések és segítségnyújtás hiányában a helyi önkormányzatokra, a tenni akaró emberekre és – nem utolsósorban – a civil szervezetekre hárult a feladat, hogy a válság által leginkább sújtottak helyzetén valahogy javítsanak.
Forrás és folytatás:
https://okotars.hu/sites/default/files/downloads/masodik_hullam_jogyakorlatok.pdf
„A tudásátadás elsősorban nem város és város között, hanem ember és ember között történik” – Interjú a nyíregyházi TechRevolution projekt vezetőivel
Nyíregyháza az utóbbi néhány évben jelentős lépéseket tett a gazdaságfejlesztéshez és a digitális gazdaság megerősítéséhez szükséges infrastrukturális és személyi feltételek, valamint az ezeket megalapozó működési modell megteremtésében. Jelenleg zajló URBACT projektjükről, az erre épülő további fejlesztéseikről, illetve az elmúlt időszak kihívásairól, jövőbeli tervekről a projekt képviselőivel Bartók Dáviddal és Kézy Bélával beszélgettünk. A városvezetés maximálisan elkötelezett a gazdaság integrált fejlesztése irányában, melynek csak egy – bár egyre fontosabb – eleme a digitális gazdaságfejlesztés. Ehhez kapcsolódóan az utóbbi években számos egymásra épülő projekt valósult meg, ilyenek például az ipari területek fejlesztése, a helyi vállalkozások támogatása, az önkormányzati befektetésösztönzési rendelet megalkotása – hogy csak néhányat említsünk. A városban egyébként már régóta körvonalazódnak azok a gazdaságfejlesztési projektek, melyek az elmúlt években egy komplex fejlesztéssé álltak össze. Ehhez kiváló alapot biztosított a TechTown URBACT projekt, hiszen ennek keretében Nyíregyháza hasonlóan a többi partnervároshoz – elkészítette a saját integrált akciótervét.
Forrás és folytatás:
A kisvárosok válaszai a Covid-19 járványra: „Folyamatos együttműködés nélkül nagyon egyedül éreztük volna magunkat”
Érintettek bevonása, szektorok közötti együttműködés, integrált tervezés – URBACT módszerek a rugalmasságra!
A városok agilitással, kreativitással és közösségi összetartással válaszoltak a Covid-19 kihívásaira. Ebben a cikkben több olyan történetet osztunk meg az URBACT programban résztvevő kisvárosokról, ahol a nehézségek közepette kézről kézre járt a segítség a lakosok és a vállalkozások között a fenntartható integrált városfejlesztés jegyében. Európa városi lakosságának jelentős része 100,000 fő alatti lakosságszámú településen él, ezek a városok erősebben reprezentálják magukat az URBACT hálózatokban, mint a metropoliszok. „Ha azt szeretnénk, hogy a kisvárosok rugalmassága növekedjen, akkor növelniük kell a kapacitásukat és a magabiztosságukat – és így kerül előtérbe az URBACT program”, nyilatkozta Wessel Badenhorst az URBACT iPlace network vezető szakértője. Egy évünk volt arra, hogy tesztelni tudjuk a reziliencia képességet.
Forrás és folytatás:
Gyökeres változtatások szükségesek a járvány után világunk fenntarthatósága érdekében
Az első bizonyítottan hatékony koronavírus-vakcinák hamarosan kezdődő tömeges alkalmazása fényt gyújtott az alagút végén, és immár joggal remélhetjük, hogy belátható időn belül visszatér a világ működése a rendes kerékvágásba. Csakhogy a „rendes kerékvágás” hosszú távon nem minden tekintetben jó. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) nemrégiben nyilvánosságra hozott jelentése gyökeres változtatásokat sürget a fenntartható jövő érdekében….„Nincs előrehaladás az ENSZ által meghatározott 17 fenntartható fejlődési cél megvalósításában, a klímaváltozás és a biodiverzitás csökkenésének trendjei egyre rosszabb irányt vesznek. Így felmerül a kérdés, hogy a jelenlegi folyamatok nem veszélyeztetik-e az emberiség létét a jövőben.”
Forrás és folytatás:
A legszabadabb magyarokat díjazta a TASZ
Második alkalommal adta át a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a SZABAD-díjat, melynek jelöltjei és kitüntetettjei olyan hétköznapi hősök, akik egy szabadabb és egyenlőbb Magyarországért álltak ki tetteikkel. Idén a koronavírus-járvány miatt online díjátadót tartottak, melynek műsorvezetője Kovács Patrícia volt. A színésznő elmondta: a SZABAD-díj jelöltjeitől megtanulhatjuk, hogy mindannyian formálói vagyunk annak a társadalomnak, amiben élünk, vagy amiben élni szeretnénk.
A díjazottakat a szakmai zsűri, illetve a közönség kilenc jelölt közül választhatta ki, akiket kortárs írók mutattak be az erre az alkalomra készült kiadványban, illetve a TASZ blogján. A zsűri tagjai Cseke Eszter dokumentumfilmes rendező, Horváth Dorka, a BOOKR Kids alapítója, Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója, László Kriszta, a Marie Claire főszerkesztője és Miklósi Gábor, a 444 újságírója voltak.
Forrás és folytatás:
https://magyarnarancs.hu/hirek/a-legszabadabb-magyarokat-dijazta-a-tasz-234240
Több mint félmillió olyan ember él Magyarországon, aki nem tudja kellőképpen felfűteni az otthonát
2019-ben az Európai Unió teljes lakosságának 6,9 százaléka nem tudta a komfortszintjének megfelelőre fűteni az otthonát – derül ki az Eurostat szerdán publikált jelentéséből. Ugyanez az adat 2012-ben még rosszabb volt: akkortájt az uniós lakosság 10,8 százaléka vallotta azt, hogy az otthona nem elég meleg.
Az unió egészét nézve a bolgárok vannak a legrosszabb helyzetben: itt a lakosság 30,1 százaléka nem tudja kellő szintűre fűteni a lakást, ahol él. Litvániában és Cipruson is hasonló a helyzet.
Forrás és folytatás:
https://hvg.hu/gazdasag/20210106_futes_magyarorszag_eurostat
Összeállította: Huszerl József