Történelmi kapcsolatok sorozata, természeti-táji adottságok szűkebb vagy tágabb térségben együttműködéseket teremtenek-teremthetnek települések, tájegységek között. Egy ilyen kezdeményezésről, a századokon át használatos kereskedői útvonal mai újraélesztési tervéről, a Borostyánkő út Programról már tudósítottunk a Parola 97. 11-III. számában.
Az alábbiakban a környezeti-természeti értékek védelme és közös hasznosítása kapcsán lehetséges összefogásra ajánlunk példát.

A mellékelt listát Radovan Grollmus, a Borostyánkő Út egyik szlovákiai munkatársa állította össze USA-beli tapasztalatai alapján. A Zöldút (Greenway) tervezés során figyelembe veendő, megtervezendő dolgokra tér ki, ötlettár kíván lenni mindenkinek a saját tervezéséhez.

I. A terület felmérése és értékelése
1. Természeti értékek:
– meglévő vegetáció,
– a környék topográfiája,
– csatlakozó és keresztező folyók,
– felszínképző elemek (tavak, mocsarak, sziklák stb.).

2.a/ Létező építmények (konfliktusosak, konfliktusmentesek, egy pontban levők, illetve hosszabban kiterjedtek):
– hidak,
– utak, vasutak,
– csatornák (mint folyók),
– egyebek.

b/ Infrastruktúra:
– vízvezetékek,
– csatornázás (szennyvíz),
– elektromos és telefonvezetékek,
– gázvezeték.

c/ Elhagyott épületek, építmények.

3. Állatok vonulási és élőhelyei:
– háziállatok és vadállatok.

4. A terület geológiai összetétele:
– longitudinális metszet,
– keresztmetszet (egyénes, teraszos, konkáv illetve konvex),
– természetes, mesterséges, áttételes határok.

5. A folyosó területi értékei:
– áttekinthetőség (biztonsági szempontból és kilátás, szépség szempontjából),
– világos és sötét helyek felmérése,
– nyitott és zárt helyek felmérése,
– kereszteződések feltérképezése,
– megközelítési útvonalak
– magán, üzleti, ipari utakon,
– egyéb turistaútvonalak – különféle megszakítások, különféle jelzések, a kihasználás különféle módjai,
– megközelítési pontok, elérhetőség (fő-, kezdő- és végpont, telepek, közlekedési csomópontok, gyalogosutak és egyebek, valamint mellék, helyi és regionális megközelítések).

6. A közösség kulturális értékei és ennek hatása:
– a közösség jellege (mezőgazdasági, városi, vegyes, tanyasi, elhagyatott helyekről származó),
– gazdasági és szociális vonatkozások,
– a közösség tervei és félelmei.

7. Rekreációs igények:
– a piac kockázatelemzése (keresleti oldal) – a terület turista vonzása, a lakosság sztereotípiái, már létező útvonalak, a használók körének elemzése,
– az útvonal vonzóvá tétele és “eladása”.

8. Történelmi elemzés:
– helyi történelem,
– állami, nemzetközi történelmi vonatkozások,
– esztétikai szempontból érdekes helyek,
– régészeti elemek,
– az értékek megőrzése (rendben tartott műemlékek, elhagyottak, áthelyezhetők. Ki a tulajdonos, fenntartó, bérlő, megbízott, illetve volt használó?).

9. Az útvonal és annak állatvilága:
– az élőhely megértése, felmérése, áttekintése,
– az állatok lakhelyének felmérése,
– élelmiszerforrások – víz és élelmiszer az állatoknak,
– táplálkozási lánc vonatkozásai,
– migrációs útvonalak felmérése,
– a tapasztaltak értékelése (a tapasztalatok összegzése és áttekintése, a potenciális hatások elemzése, az alternatívák meghatározása, a hatások minimalizálása).

10. Politikai környezet:
– jogi, szabályozási berendezkedés,
– közösségi, társadalmi szervezetek.

11. Szomszédos területek érintettsége:
– lakosság – A népsűrűség kicsi vagy nagy? Hol van a település határa?
– vállalkozók – szolgáltatások, termelés, turizmus,
– ipar – nehéz, veszélyes,
– mezőgazdaság,
– parkkal rendelkező intézmények iskolák, diákszállók is külön kerüljenek felmérésre.

12. Az útvonal tágabb kontextusba helyezése – pl. országos turistaútvonalak.

II. Tervezd meg a saját zöldutadat (greenway)

1. Tedd az útvonalat egyedivé!
– Tükrözze a környék jellegét,
– legyen változatos,
– építsd bele a történelmi nevezetességeket,
– használjátok ki a helyi alapanyagokat,
– apróságok, figyelmességek a használóknak, pl. kispadok.

2. Megvalósítási terv készítése.
– Ki készíti? (alkalmazottak, külsősök, tanácsadók, konzultánsok),
– Kinek készül? (kerékpárosok, munkába járók, pihenni vágyók, turisták, gyalogosok, anyák gyermekeikkel, futók, lovasok),
– Akadályok (sziklák, ágak jellemzőek láthatóság, technikai paraméterek és a használat nehézségei).

3. A terv további konkretizálása és lebontása:
– Milyen a felszín? (kemény – kő, kavics, cement vagy puha – természetes, kisebb kavicsok).
– Milyen az altalaj? (talajtípusok, kockázatok, geológiai szerkezet)
– Vannak-e hidak? (biztonság, megközelíthetőség, felszín, a hidak bekapcsolása az alternatívák keresése).
– Egyéb építmények (alagutak, szintes kereszteződések – esetenkénti értékelés, figyelmeztető jelzések saját pl. felhívások, horizontális és vertikális, időbeniség, járműakadályok).

3.a/ A jelzések felmérése
A jelzésekkel kapcsolatos alapelvek:
– az információt szolgáltató táblák elkülönítése a szabályozó és tiltó jelzésektől,
– legyenek legalább 25 méterre egymástól,
– meg kell találni az egyensúlyt a funkció és környezeti hatás között,
– a tarkaság nem helyettesítheti a tartalmat (a lakosság 12%-a színvak),
– fontos a betűnagyság, a jelzés nagysága és a jelzés elhelyezése a térben,
– az anyaga: fa, kő, vas, alumínium, műanyag, egyéb anyag,
– legyen magyarázó kiadvány a jelzésekről,
– nemzetköziség, érthetőség,
– kérjünk, ne tiltsunk.

3.b/ Turista infrastruktúra
– padok, ivókutak, szemetesedények, kerítések.

A tervezés elvei:
– része a reklámnak, promóciónak,
– a szakasz kihasználtságát becsüljük meg,
– milyen a pontkoncentráció, a fő- és mellékpontok infrastruktúrája az útvonalon.
Az építmények elérésének elvei:
– első és utolsó benyomás,
– lokalizáció,
– parkolók (be- és kijárat a csomóponton kívül, az útvonal fő irányára orientálni, komplett infrastruktúra, biztonsági intézkedések).
A területrendezés feladata:
– árnyékosítás, pufferterületek, szélárnyékok, kilátók létesítése.
Biztonság – biztosítékok, láthatóság, tiszta jelzések, nyitott kilátók a városok mellett, lehetséges menekülési folyosók.
Szagok és zaj – területi, táji, kertészeti munkák, magyarázó jelzések, állandó stabil korlátok.

III. A zöldút kezelése
1. Ki csinálja?
– Több kisebb szervezet pl. helyi állampolgári szövetségek, földszolgalmi egyezségek, magánalapítványok.
– Egy nagyobb – önkormányzat, járás, állami szervezet, más ügynökség.

2. Együttes kezelési terv – minden érdekelt oldal támogatását és egyetértését tükröző szervezet, szervezés.
a/ Az út karbantartása és biztosítása – fenntartási terv (jelzések, terep, vízelvezetés, láthatóság, határok, megvilágítás, a zöld területek karbantartása, átjárhatóság, a fegyelem megsértése elleni intézkedések, rövidítések).
b/ Kockázatkezelési program – megelőzés, folyamatos ellenőrzés, kötelező tudás, jelentés a balesetekről, gyors egészségügyi segély biztosítása).
c/ Személyes biztonsági terv – kezdődik az út megfelelő tervezésével, a veszélyesebb helyek kivilágításával, egészen a speciális alkalmak kezelési tervéig.
d/ A használók lehetséges konfliktusai – az úthasználat joga, gyorsaság, előnyök, előzési jelzések, állatok az utakon, megállás, autók kitiltása, alkoholtilalom, tűzrakóhelyek, világítási lehetőségek, útzárlatok, kerülőutak, az út biztonsági használatának napjai, nyílt előadási napok.
e/ Viszony a tulajdonosokhoz – lehetőséget ad a bekapcsolódásra (bérletbe adás, ajándékozás, bérbeadás speciális célra, lehetőség biztosítása az áthaladásra).
f/ A greenway haszna – a birtok értékének növekedése, turistaipar fejlesztési lehetőségei, a piaci biztonság növekedése több látogatóval.
g/ Az együttműködés formái – kommunikáció, rendszeres látogatások, nem formális listák, tudósítások.
h/ A tulajdonosok félelmei – az egyediség elvesztése, vandalizmus, bűnözés, tulajdonjogok megsértése, kötelezettségek, felelősség az úton történt balesetekért.

3. Költségvetés
– Bevételek – a használási díjak (egyének, családok – különböző formák kidolgozása), tőkebefektetések, közvetett bevételek (pl. cégek befektetései).
– Kiadások – az út kiépítésének díja, adminisztrációs, operatív és fenntartási, PR, reklám, védelem kiadásai.

4. Az út védelme – egységes politika – más használatból származó rendelkezések figyelembevétele, állandó érvényű szabályok megalkotása az útra (örökre tervezzük), egységesség, a határok és kötelezettségek egyértelmű meghatározása, szerződések a tulajdonosokkal, a felhasználói jogosítványok csökkentése (a táj szépségét befolyásoló, zajt, szagokat okozó tevékenységek korlátozása).

IV. Az útban rejlő lehetőségek maximális kihasználása
Miért van erre szükség?
– Az út még nem befejezett, még nem ismert eléggé, el kell oszlatni a hitetlenséget és meg nem értést, vonzza a turistaipart.
Hogyan?
– Az út története (elbeszélés formájában).
– Összejövetelek szervezése.
– Az adományozók “megsétáltatása” az úton.
– Önkéntes építő napok szervezése.
– Fotóverseny “előtte és utána” fényképezve.
– Versenyek, vetélkedők, parádék. események, show.
– Elismerések adományozása – év adományozója díj, év turistája díj stb.

Együttműködés a médiával:
– rendszeres cikkek az újságokban, statisztikák, kérdőívek, áttekintés, rendszeres sajtótájékoztatók.
Propagandaanyagok:
– plakátok,
– szórólapok,
– ismertető anyagok az újságokban,
– brosúrák,
– kiadványok.

Emberi erőforrások kihasználása:
– a “Zöldút barátainak egyesülései” a zöldút menti közösségekben.