„Számodra is kényelmetlen, hogy a fejed felett hoznak meg téged közvetlenül érintő döntéseket? Azt tapasztalod, hogy egyre többen szorulnak ki végletesen a társadalmi párbeszédből, ahonnan nincs már beleszólásuk közös dolgaink alakulásába? Képesnek tartod magad arra, hogy az eltérő álláspontokat képviselőket egy asztalhoz ültesd? A változás VELED és egy jó ötlettel kezdődik!” – ezzel a felhívással népszerűsítette a Közösségfejlesztők Egyesülete a CIVIC Europe pályázatát.

A Civic Europe kiírás legfontosabb célkitűzései a következők voltak:

• az állampolgárok társadalmi folyamatokban való részvétele,
• hozzanak létre befogadó, nyitott tereket és alkalmakat,
• olyan közösségi fejlesztéseket támogatnak, amelyek megteremtik annak lehetőségét, hogy az emberek megértsék, megtanulják és éljenek a társadalmi részvétel kompetenciáival, a párbeszéd eszközével,
• mérsékeljék a társadalmat mélyen megosztó politikai polarizációt,
• a bevont közösségek hosszú távon legyenek képesek érdemben befolyásolni az őket érintő, elsősorban helyi döntéseket.

A támogatók a nyertes pályázónak nem csak finanszírozási lehetőséget biztosítanak, hanem együttműködő, támogató környezetet, amelyben a civil társadalmi szereplők elképzeléseiket fenntartható megoldássá alakíthatják, kezelni képesek a helyi szintű problémákat és hosszú távú, pozitív változásokat érnek el.

Idén második alkalommal kapta meg a Közösségfejlesztők Egyesülete azt a feladatot, hogy a MitOst és a Sofia Platform által kezelt Civic Europe pályázati kiírás hazai érdeklődőit, jelentkezőit támogassa, illetve népszerűsítse a lehetőséget.

Miért is vállaljuk – tegyük hozzá, nagyon szívesen – ezt a munkát? Erről és az idei tapasztalatokról szeretnénk röviden beszámolni.

Amiért a KÖFE beleáll és a maga eszközeivel segíti ennek a forrásnak a megfelelő elosztását az nem más, mint hogy mi magunk is szükségét érezzük, hogy az itt élők számára – jobb híján – ne a hallgatás legyen az egyetlen lehetőség, ha az országban zajló folyamatokról szóló véleménynyilvánításról van szó. Az érdeklődő, potenciális pályázókkal online, illetve telefonon folytatott konzultációk során több alkalommal is tapasztaltuk, hogy bár izgalmas dolgokat szeretnének lebonyolítani, igyekeznek bevonni a helyi közösséget, de amint elhangzik az érdekképviselet, a regnáló hatalommal szembeni kritika gyakorlásának gondolata, megijednek, és igyekeznek a szokásoknak megfelelően belesimulni az adott helyzetbe. Nem tudják, nem akarják tudni, hogyan kell a politikát befolyásolni, mert tartanak a következményektől, félnek konfrontálódni a helyi polgármesterrel és a hivatali apparátussal.

Emlékezetes volt az a beszélgetés, amelynek végére azt éreztük, hogy a jelentkező felismerte az ellentmondást céljai és politikai attitűdje között. Szurkolunk minden bátor jelentkezőnek, hogy sikerre tudják vinni, tovább tudják adni azt a gondolatot, amelyet a helyi ügyekről, helyi közügyekről és az arra adott lehetséges válaszaikból született projektötleteik tartalmaznak.

De a fenti kérdésre adott válaszunkhoz – túl az Alap által megfogalmazott kétségkívül fontos és aktuális fejlesztési célokon – az is hozzátartozik, hogy nagyon kevés olyan „szabadon felhasználható” forrás áll a civil szektor rendelkezésére, amely lehetővé teszi a reakciót arra a jelenségre, miszerint manapság a társadalmi problémákra érzékeny emberek bizony meglehetősen vacakul érzik magukat. A nagy- és kispolitika által keltett zajban hihetetlenül nehéz véleményt nyilvánítani úgy, hogy az ne váljon azonnal fizetett, vagy éppen önkéntes trollok martalékává. Rásül a bélyeg, hogy a véleményt nyilvánító egyik vagy másik tábor szekerét tolja. Lehet-e még egyáltalán a táborokon kívül élni úgy, hogy közben mégis részesei maradunk a társadalmi diskurzusnak szűkebb-tágabb közösségeinkben? Sokak számára szűkült be a véleményalkotás lehetősége, egyéni és közösségi szinten egyaránt. Ez a kiírás deklaráltan azokat kívánta megszólítani, akik ebbe a sajnos egyre népesebb csoportba tartozónak érzik magukat, illetve azon szervetek számára nyithat utakat és teremthet rugalmasan tervezhető anyagi forrást, akik az ő hangjukat kívánják megjeleníteni, kihangosítani.

A tavalyi nyertesek projektjeit elnézve látható, hogy nem kizárólag világmegváltó, forradalmi erejű folyamatokat támogattak, de mind mögött ott van az a gondolat, amely a fennálló, rosszul működő rendszerek, szokások megváltoztatására irányulnak. Ehhez képest 2021-ben kimondottan olyan civil kezdeményezéseket vártak a kiírók, amelyek a polgári elkötelezettséget, a társadalmi-politikai részvételt erősítik és támogatják.

12 európai országból 550 pályázat érkezett az április 26-i beadási határidőig – ebből 40 magyar.

És hogy mely magyar pályázatok kerülnek ki nyertesként, kik kapják a legfeljebb 35 000 eurós támogatást, azt legkésőbb szeptember elején tudjuk meg.

Az eredményekről és a kiírás részleteiről a következő oldalon lehet többet megtudni: https://civic-europe.eu