A második állomás
A fejlesztési programok buktatóit sok esetben az jelenti, hogy nem, vagy nem eléggé számolnak a fejlesztők az adott térség lakóival, akaratukkal képességeikkel, jövőképükkel. A jól működő, sikeres helyi társadalmak a fejlesztői programok jelentős erőforrását képviselik. Milyen egy jól működő helyi társadalom? Hogyan válik a passzív lakosság aktívvá? Létezik-e módszer – a felháborodáson kívül – a társadalmi részvétel fejlesztésére?

Gondolkodjunk közösen!
A fenti címmel és céllal szerveztük a következő szemináriumot, melynek időpontja: 2004. december 10-11.
Helyszíne:Kishantosi Népfőiskolai Központ, 2434 Hantos, Rákóczi út 18.
Szervezők:Közösségfejlesztők Egyesülete és a Mezőföld Népfőiskolai Társaság
A Mezőföldi Népfőiskolai Társaság 1995. óta működik Kishantoson. Munkájuk három pilléren nyugszik:
1. cél: fenntartható vidékfejlesztés – ökológiai gondolatok beáramoltatása minden képzésbe,
2. cél: környezet- és természetvédelem együttesen szemlélve kell gondolkodni, oda és visszahatás,
3. cél: dán csereprogram; diákcserék; döntéshozók képzése, tanulmányutak szervezése számukra.

Előadások-gondolatébresztők a témában:
Ács Sándorné: A népfőiskola szerepe a közösségfejlesztésben; Dr. Szakál Ferenc (Szent István Egyetem): Endogén fejlődés, avagy a helyileg rendelkezésre álló erőforrásokra épülő fejlődés; Tóth Zsuzsanna (Kodolányi János Főiskola) és Székely Nóra (Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség) Regionális és kistérségi szintű együttműködések ösztönzése; Bodorkós Barbara: a Mezőcsáti kistérségi fórum bemutatása; Hargitai Lajos: A nyilvánosság szerepe a helyi közösség aktivizálásában; Kovács Edit (Közösségfejlesztők Egyesülete): Szükség van-e a lakosságra a vidékfejlesztésben? Lányi András (Védegylet): A részvételi demokrácia és a „részvétlen demokrácia”.