A röviden csak KÖZTÁMHÁLÓ-nak becézett országos hálózatunkról már többször is adtunk hírt a Parola hasábjain. A 2005/1-es tematikus számunk a hálózat első időszakáról, az induló kezdeményezésekről nyújtott részletes ismertetést, s bemutattuk a hálózat tagjait és műhelyeit is. Azóta majd’ minden számunk tartalmazott valamilyen „köztámhálós” híradást, esettanulmányt.
Most egy áttekintéssel jelentkezünk a hálózat közelmúltjáról, a 2007. év második félévéről. Kérjük az Olvasót, hogy a Péterfi Ferenc Bevezetőjét követő „ízelítő” műfaját, jelentés-jellegét kivételesen nézze el most nekünk! Gyakorló közösségfejlesztők, közösségi munkások nem ritkán csak nehezen és hosszadalmas noszogatás után írnak tevékenységükről. Ha arra kérjük őket, hogy bontsák ki a szakmai tartalmakat is az eseménynaptárból, vagyis részletezzék és elemezzék a történteket, akkor erre csak kevesen vállalkoznak. S mivel mi sem csak az elemző bemutatást tekintjük egyedüli értéknek, hanem sokkal inkább azt, ami a szakmai beavatkozás hatására a közösségben történik, úgy érezzük, hogy kár lenne lemondani a most közlésre kerülő életszagú, friss és gazdag változatosságot felmutató anyagról, hiszen még kiérleletlen formájában is számos új közösségi kezdeményezésről ad hírt, fontos adalékokat szolgáltatva a közösségi munka mai állásához. (A szerk.)

Bevezetés

A felmérések és elemzések azt jelzik, hogy a kistelepülések többségében és a lakótelepeken kevéssé strukturált a helyi társadalom, alacsony a civil szervezetek, a szabadidős és önsegítő csoportok száma, a szomszédsági munka, illetve az önkéntes tevékenység koordinálása nem megoldott. Hiányoznak a fejlesztési programok megvalósítását segítő szakemberek, korlátozott az információk, valamint a pályázati források elérésének lehetősége.

A települési hátrányok nagymértékben csökkentik a társadalmi integráció esélyeit, ezért kiemelt feladat a helyi társadalmak önszerveződését segítő folyamatok, a közösségi részvételen alapuló, aktivitásra épülő közösségi kezdeményezések támogatása. A helyi közösségi kezdeményezések eredményeként erősödik a helyi szolidaritás, az együttműködés a helyi lakosok között, amely hosszabb távú fenntartható programok (klubok, önsegítő csoportok megalakulása, önkéntes tevékenység megszervezése, szomszédsági programok működtetése) vagy formalizált (civil) szervezetek megalakulását segíti.

Települési szintű feladatok

A programban résztvevő közösségi munkások feladata a települési hátrányok mérséklése érdekében közösségek alakulását, fejlesztését elősegítő kezdeményezések, helyi cselekvési programok tervezése és a lakosok aktív részvételével történő megvalósítás szakmai támogatása. E munkájuk során a működési körükben olyan kezdeményezőket kutatnak fel, akik helyi közösségi mozgások elindítói, bátorítói, kulcsszemélyei lehetnek; az ő támogatásuk, felkészítésük és további dinamizálásuk e szakmai munka lényege.
Az elmúlt években több száz településen elindultak azok a helyi fejlesztési folyamatok, amelyek hatással lehetnek a települések közösségére. A közösségi kezdeményezések nyilvánossága a település lakosai számára lehetővé teszi a folyamatba való bekapcsolódást, részvételt. A helyi cselekvési programok tervezése során lehetővé válik egy-egy probléma közösségi szintű megoldása, növekszik az információhoz és a forrásokhoz való hozzáférés esélye.

A Közösségi kezdeményezéseket támogató szakmai hálózati program 2004-ben indult az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium, majd jogutója, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával. A megyékben és Budapest négy városrészében kiépült a települési, lakótelepi szintű közösségi kezdeményezéseket segítő, közösségfejlesztő szakemberekből álló hálózat. A támogatás a helyi programok, a fejlesztés gyakorlati megvalósítását és megyénként egy-egy szakember részmegbízásának költségeit foglalja magába.
A gyakorlat szerint a helyi fejlesztő szakemberek feltárják a területükön a helyi közösségi potenciált, felkutatnak cselekvő személyeket, csoportosulásokat, esetleg már megalakult közösségeket. Konzultációkat biztosítanak számukra, helyben is felkeresik őket, helyi szakmai műhelybe szervezik az aktivitások kulcsembereit, képzéseket és tapasztalatcseréket szerveznek számukra, folyamatos tanácsadást nyújtanak és közben az országos szakmai hálózati tevékenységet helyben képviselik.
Megyénként legalább 8–10 új helyi aktivizálás történik egy-egy programciklusban (10 hónap), egyidejűleg
szakmai követő-segítő munkájuk része, hogy foglalkoznak a korábbi időszakban aktivizált közösségekkel, ügyekkel. Néhány helyen alaposabb és tartósabb idejű közösségi fejlesztői folyamatot vezetnek. Ez utóbbi főleg a nagyvárosi, lakótelepi területeken dolgozók esetében jellemző.

2007 második féléve

A gyakorlati lépések megyénként igen eltérőek – ahogy természetszerűen a megyei adottságok is nagyon különböznek. Ami közös jellemzője ennek a szakasznak – a szokásos új kezdeményezések és a korábban aktivizált közösségi kezdeményezések követése mellett –, hogy sok segítő szakember vállalta fel helyi támogató munkájában a helyi közösségeknek az új vidékfejlesztési programokba való belépését, az alakuló LEADER közösségek lehetőségének megismertetését, regisztrációját.
A másik új színfolt, hogy lehetőségként egyre több helyi közösség lát a most alakuló szociális szövetkezeti formában potenciális közösségi kibontakozást, a helyi részvétel megteremtését. Fejlesztő munkánknak ezek lettek az új és hangsúlyos elemei.
Ugyancsak ezekben a hónapokban kezdődött el az Egészséges Településekért Alapítvány munkájában való közreműködés, illetve a mi szakmai hálózatunknak ezzel a falvakat összefogó hálózattal való együttműködése. Több megyei kollegánk vállalta fel közösségsegítő munkája részeként a települési egészségtervek készítésének támogatását.
Mindezekhez képest teljesen más a helyzet a városokban, a lakótelepeken folyó munkákban. Itt új jelenség a közösségi segítő munka megjelenése a leromlott lakónegyedekben, a szociális városrehabilitációban – ami többnyire le is fedi ezeken a területeken közreműködő kollegáink kapacitását.
A hálózat egészét érintő események július óta:

– a közösen szervezett Szakmaközi Nyári Egyetem a közösségi részvételről, amely minden eddiginél sikeresebb országos program lett (részletesen lásd a közösségfejlesztés és a Minisztérium honlapján!);
– a szeptemberben általunk szervezett országos eseménysorozat, az Állampolgári Részvétel Hete rendezvényei (részletes összefoglaló a Minisztérium honlapján), és az ott készült nagyszabású országos kérdőíves felmérés a civil részvételről és az európai identitás hazai alakulásáról (összefoglalóját lásd e lapszámunkban! – A szerk.);
– a novemberi Közösség konferencia – amely a közösségi szocializáció, a gyerekkortól elinduló állampolgári és demokráciára nevelés kiemelt fontosságát tárgyalta, s amelynek előadásai a Parola 2007/4. és 5. számában jelentek meg;
– a Parola c. folyóirat 2007/3. tematikus száma, amely a hálózat keretében szervezett 120 órás szakmai képzés résztvevőinek dolgozatait is bemutatja.

Ízelítő a hálózat munkájából

Tolna megye – Dér Miklósné

Medinán együtt van a csapat, és spiccen van a szociális szövetkezeti OFA pályázat. Emellett létrehozták az önkormányzat mellett működő „magisztrátust”.
Fácánkertben is volt egy tájékoztatás a szövetkezettel kapcsolatban, ahol a semmiből még nem ugranak fejest, ám az összejövetel alapot adott egy helyi felméréshez (közhangulat, közvélemény, munkanélküliség, aktivitás, passzivitás stb.).
Bogyiszlón tájékoztatás hangzott el az OFA szociális szövetkezeti pályázatáról, ahol szintén felmerült a pályázási szándék (juhtenyésztés, gyapjú-feldolgozás).
Faddon az SZMK + diákönkormányzat + tantestület összefogásával helyi ellenálló mozgalom indul a képviselő-testület által (ám a tantestület megkérdezése nélkül) kezdeményezett helyi alapítványi iskolakényszer ellen.
Tolnán és Bátaszéken létrehozták a Civil Tanácsot. Előbbi helyen jelenleg az öndefiniálás, utóbbi helyen az önkormányzattal való együttműködési megállapodás (elvárások, ajánlások, vállalások) előkészítése folyik.
Csámpán vetélkedés folyik a részönkormányzati képviselő, valamint a helyi közösségi munkás és csapata között. Utóbbinak vannak nagy tervei, ám féléve szült, és emiatt most még „kis lángon ég”.
Páriban egyre nagyobb a lakosság közötti szolidaritás és együttműködés, a közelmúltban két közösség is alakult (ifjúsági klub, roma egyesület). Mindennek a hátterében az áll, hogy – lakossági akarattal – elváltak Tamási városától, és az addigi közös vagyonból perlik a saját részüket, amelyhez a pári önkormányzat erőteljes közösségi háttértámogatást élvez.
Kaposszekcsőről LEADER alapozás céljából érkezett egy megkeresés.
Szekszárdon a „Szabad tér – szabad vélemény” Állampolgári Részvétel Hete program óta látszólag megnőtt a civilek ázsiója. Azóta több civil szervezet csatlakozott a Kerekasztalhoz. A képviselő-testület kezdeményezett egy beszélgetést a Kerekasztal vezetőségével, ahol kölcsönös megállapodás született a – már 4 éve papíron létező – együttműködési megállapodás felülvizsgálatáról és kétoldali kiegészítéséről.
Pálfán, Sárszentlőrincen és Alapon elkezdődött az Egészségterv közösségi alapú tervezési folyamata, ahol a pályázást konzorciumban kívánják megvalósítani.
Munkáim és kapcsolataim között utolsó helyen említem a Szekszárdi kistérségi civil egyeztető fórumot, amelynek az elmúlt évben elnöke voltam. Ez a feladat elég sok energiámat emésztette fel eredménytelenül, mert a tanács és a fórum tagjai egyaránt nem akartak (nem tudtak?) átlépni a formalitásokon. „Moccantó” kezdeményezéseimre kőkeményen ellenálltak, ami miatt én is feladtam, és januárban kiléptem e funkcióból.

Dér Miklósné: CIVIL ÉRDEKKÉPVISELET, avagy apró lépések a részvételi demokrácia felé c. írását lásd külön is e lapszámban! (A szerk.)

Somogy megye – Bihariné Asbóth Emőke

A Megoldás Alapítvány zákányi telephelyén önkéntesekkel felújítottuk a bérelt székházat és közösen fel is avattuk!
Segítjük a Csurgó térségi közösségi rádió ügyeit.
36 alapító taggal megalapítottuk a Nők a Csurgói Kistérségért Egyesületet.
A Csurgói Cigány Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére megalakult a Roma Női Egyesület a Csurgói Kistérségben. Az Egyesület partnerünk a Roma telepes OFA–SZMM programban.
A Megoldás Alapítvány bekerült a csurgói kistérségi LEADER III. akciócsoportba. Több megyei közösséget tájékoztattunk a helyi lehetőségekről, a bekerülés mikéntjéről.
Október 5–6–7-én Csabrendeken 18 szociális területen, alapítványok alkalmazásában dolgozó szakembernek szerveztünk szervezetépítő tréninget, szupervíziót, a Vöröskereszt Somogy Megyei Szervezetének támogatásával. Közben szakmai napot szerveztünk Darvas-tóra, a Főváros által fenntartott Fogyatékosok Intézetébe.
Programokat rendeztünk az Állampolgári Részvétel Hetében (Zákány, Csurgó, Kaposvár, Lengyeltóti).
Elindítottuk Zákány és mikrokörzetében az ifjúsági közösségi felmérést (ÖTM Civil Partnerség, a United Way Magyarországtól nyertünk rá csekély támogatást).
Csurgónagymartonban, a csurgói Népmese Vidék LEADER (II)-ben nyert képzésén tanítok közösségfejlesztést, gyakorlatorientált tréninget vezetek, bemutatom a hallgatóknak a térség civil kezdeményezéseit.
Lengyeltótiban szervezzük a Termelő Iskola indítását.
Buzsák és körzetében térségi női egyesület alakult, rendszeres támogató kapcsolatot tartunk velük.
6 településen népszerűsítettem a HABITAT házépítő mozgalmat. Zákányban a telepes programunk egyik házépítése ennek keretében zajlik. A Habitat for Humanity Alapítvány Csurgói Szervezete 2002-től 34 családnak épített családi házat. Idén 13 nemzetközi csoport segített az építkezésen. Rendkívül fontosnak tartom e munkaforma elterjesztését, sajnos kevesen tudnak róla.

Esettanulmányok Somogy megyében

Lengyeltóti:
Helyszínt kerestünk a Termelő Iskolának a megyében, az összevonások miatt üressé váló intézményekben. Azért választottuk Lengyeltótit, mert itt élnek Bánáthi József és Nyers Györgyi önkénteseink. Baróti Zoltán, Bánáthi József és jómagam megkerestük júliusban Papszt Lajos polgármestert, aki felajánlotta e célra az általunk már „kinézett”, fekete zászlóval fellobogózott, a város szívében lévő bezárt általános iskola és óvoda épületét. Itt indíthatnánk a már egy éve terveződő Termelő Iskolát. Papszt Lajos testületi előterjesztést, kért, megírtuk, Jóska volt az ülésen (mi akkor éppen a Nyári Egyetemen voltunk), s a testület egyhangúlag megszavazta a hely biztosítását. Most dolgozunk a részleteken, s reményeink szerint jövő év elején már indítjuk is a Termelő Iskolát.
Somogyudvarhely:
Ifjúsági programjaim két kiváló résztvevője volt Faragó Sándor és Horváth Andrea, akik már házasok, családosok. Próbálkoztak többféle vállalkozásban is – sikertelenül. Andi pedagógus és szociális munkás, Sanya kereskedelmi végzettségű. Kertes családi házukban családi napközit szeretnének indítani. Közösen készítettük el alapítványuk okiratait, több alkalommal átbeszéltük lehetőségeiket, normatíva-igénylés stb. Alapítványuk bejegyzésre került, normatívát igényeltek, s elkezdték a házuk átalakítását. 2008 elején indítják a családi napközit.
Tovább gondolkodtak. Somogyudvarhelynek több évtizeden át volt bölcsődéje, de finanszírozási okok miatt 2006-ban bezárták, a felszereléseket széthordták – ki tudja hová? Nincs nagy támogatottságuk saját falujukban, de itt kezdik az első lépéseket. Felderítették a kistérség igényeit, s még Nagyatádon is van igény a szolgáltatásukra. Családi házat keresnek ott ezekben a hónapokban.
Csurgó:
2006 szeptemberében készült el a Népmese játszótér a Víztorony mellett. Ez a város egyetlen szabványoknak megfelelő játszótere. Alapítványunk a családi napköziseket és más gyermekcsoportokat rendszeresen kiviszi ide játszani. Sajnos nincs körbekerítve és folyamatos a rongálás. Szemetes, alkoholos üvegek, csikkek, műanyag palackok, emberi és állati ürülék stb. Esténként, éjszakánként a fiatalok (akiknek nincs közösségi terük, ill. volna, csak nem hívja őket senki sem) itt randalíroznak, italoznak, kábítóznak, s mindössze egyetlen alkalommal volt csak rendőri intézkedés. A polgárőrök sem járnak erre. A pedagógusok és érintett szülők főként nem…!
A sok panasz eddig csak elhangzott. Most levelet írtunk szülők aláírásával (nem aláírásgyűjtés keretében!) a képviselő-testületnek, s várjuk az intézkedést. Körbekerítés, alkalmankénti felügyelet – ezekre gondolunk.
Csurgói kistérség:

1. A Nők a Csurgói Kistérségért Egyesületről fentebb már írtam!
2. Augusztus óta folyamatos kapcsolatban állunk a csurgói és marcali kistérségből hozzánk csatlakozó települések civil szervezeteivel. Készültünk az új LEADER akciócsoport alapítására (Csurgón már működik a Népmese LEADER Akciócsoport). Tájékoztattuk a civileket a LEADER csoport jelentőségéről. Alapítványunk és az általunk javasolt civilek közül hárman kerültek regisztrálásra, a civileket továbbra is segíteni fogjuk.

Zákány – Gondozási Központ
Zákány kettévált település. A falu két, egymástól 3 km-re fekvő részén van egy-egy általános iskola. A gyereklétszám csökkenése miatt össze kellett volna vonni a két iskolát, de a helyi tiltakozás ezt lehetetlenné tette, s emiatt a 2200 fős település 2002-ben különvált egymástól, s két település lett: Zákány és Zákányfalu önálló közigazgatással. 2007 augusztusában iskola-összevonás történt, melyhez Őrtilos is csatlakozott.
Zákányban a SOMA és a Szövetség a Polgárokért Alapítvány pályázati forrásból létesített egy gondozási központot idősek számára. Itt kap helyet a Drávagyöngye Nyugdíjas Klub, összetartó társaság, évek óta ismerem működésüket. Jelen vannak minden térségi és számos megyei programon (kulturális csoport – énekkar, színi előadások, tréfás jelenetek, gasztronómiai eseményeken főznek stb.)
A Megoldás Alapítvány elhatározta, hogy új kezdeményezésre hívja a társaságot, kibővítve újabb érdeklődőkkel, érintettekkel. Megbeszéltük, hogy októberben egy egész napos túrát szervezünk a belterületi régészeti helyek, az épített örökség, ill. a természetvédelmi terület megismerésére. Az útvonaltervet közösen készítettük el, az önkormányzattól megkapott ÁRT térképét tanulmányozva. (Nem ismerik a térképet, nehezen igazodtak el, de örömmel fedezték fel lakhelyüket, ismerőseik házát, a közintézményeket, temetőt, jelentős épületeket, utcákat, patakokat.)
Két, Zákány történetével és egy vasutas dinasztiával foglalkozó írást is ajánlottak elolvasásra, s a következő keddi foglalkozásra magukkal is hozták.
A túravonal: 1. Törökkori pince, Bukovics Tibor vásárolta meg (kb. 60 m hosszú, 20 m szélességű, volt itt régen almatároló, gombászat, autókkal, kamionokkal közlekedtek be. Boltíves. Tégláit helyben égették – a talaj a térségben agyagos, több településen is volt téglagyár. 2. Innen mintegy 200 méterre található egy védett régészeti lelőhely – megálltak, felidézték az emlékeket. 3. ebéd a Gondozási Központban. 4. Az Izidórusok-patak melletti régi malom. 5. Baráka természetvédelmi területe, ahol horgásztavak követik egymást.
A túrára 2 diktafont, 2 fényképezőgépet és egy kamerát vittünk. A Nyugdíjas Klub tagjai a helyszíneken mondják el a régi történeteket, melyekből összeállításokat készítünk a helyi televízió számára. Írott dokumentumokat készítünk fotókkal. Hoznak régi fotókat is.
Hasonló túrákat szervezünk a külterületekre, a Dráva partra, a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz, Látóhegyre, Tölös-hegyre, remélve, hogy felelevenedik a múlt, s a közép- és ifjúsági korosztály megismeri ezeket az értékeket, kirándulóhelyeket fogunk ajánlani stb.

Bács-Kiskun megye
– Szilágyiné A. M. Luz Ilia

A KÖZTÁMHÁLÓ munkájának Bács-Kiskun megyében a Felső-kiskunsági Közösségi Munkások Egyesülete a gazdája.
Rendszeresen keresnek meg bennünket, főként családi napközi, kisközösségi rádió ügyében azok, akik hasonló tevékenységet szeretnének folytatni a településünkön. Van olyan kezdeményezés, amely a nehézségek hallatán megtorpan, de vannak, akik egyszeri információnyújtás után elindulnak saját útjukon.
A már meglévő közösségi kapcsolataink révén néhány új kezdeményezéssel találkoztunk 2007-ben. Az egyik irány a szociális szövetkezeti mozgalom elindításához való hozzájárulás volt:
– Közös gondolkodás indult Kunbábonyban, a helyben élő nők kezdeményezte szociális szövetkezet alapítására. Augusztus óta folyamatosan, havonta 1–2 alkalommal találkoztunk – többen csatlakoztak és távoztak, változott a csoport összetétele. A szövetkezeteket segítő mentorok képzése itt zajlott Kunbábonyban, amely nagy lendületet adott a kezdeményezésnek. A helyiek és mentorok közös beszélgetése, a helyiek által készített és közösen elköltött vacsora látszólag ugyancsak megerősítően hatott. Év végére azonban elfogyott a lendület.
– Kalocsán egy helyi ifjúsági segítő szervezet kérte közreműködésünket szociális szövetkezeti témakörben. Civil szervezetek vezetői, kisebbségi önkormányzat, vállalkozók vettek részt a találkozón. Többen komolyan tervezték a szociális szövetkezet létrehozását, amelynek pályázati programja előkészítésébe később is bevontak bennünket.
– Kunszentmiklóson két fiatal csapat is összejött, akikkel rendszeresen találkoztunk, hogy a szövetkezési ötletüket segítsünk kibontani. Szövetkezeti tanácsadót is bevontunk a munkába.

Hosszas fontolgatás után fogtunk bele egy hosszabb távú munkába. Egyesületünk 5 éve működteti Kunadacson a Közösségi információs központot és kávéházat. Nagyon kevés közösségi kezdeményezés van a településen, illetve ha van, arról is kevesen tudnak. Ezért indítottuk útjára novemberben azt a közösségi tájékozódást, amelynek első lépéseként interjúkat készítettünk, közös találkozásokat szerveztünk és 180 főt kérdeztünk meg kérdőíves felmérés formájában arról, hogy hogyan értékeli a település közösségi állapotát. 17 helybélit sikerült bevonnunk a folyamatos részvételbe. A munka tovább folytatódik.

A képzésnek központi szerepet szánunk.

– A 120 órás képzésben két helyi fiatal vett részt, Dunavecséről és Kunbábonyból.
– A térség fiataljai számára 3 napos bevezető közösségi képzést szervezetünk Kunbábonyban.
– A Tassi Kulturális Egyesület képzést szervezett saját tagjai számára, amelynek lebonyolítására bennünket kértek fel.
– Saját tagjainknak, munkatársainknak, partnerszervezeteink tagjainak szerveztünk augusztusban három napos képzést, azért, hogy átgondoljuk, hogyan is fokozhatjuk a közösségi aktivitást a térségben.

Az Állampolgári Részvétel Hete keretében szeptember 26-án Pusztagóra elnevezéssel szabadtéri rendezvényt szerveztünk a demokráciáról Kunszentmiklóson, majd közreműködtünk a helyi fiatalokkal a szlovák–magyar konferencia programjában.

Békés megye – Kresák Anna

A Békés megyei KÖZTÁMHÁLÓ (Közösségi kezdeményezéseket támogató hálózat) csoport 2007. szeptember 21-én műhelymunkát tartott, amelynek aktualitását az Állampolgári Részvétel Hete adta.
Az állampolgári részvétel kérdése mellett szó esett az Országos Fejlesztőműhelyen elhangzottakról, az újabb időszakra vonatkozó tervekről, a tagok elvárásairól.
Az új tagok toborzása közben folyamatosan, havonta tájékoztatunk a Napraforgó hasábjain a Hálózat munkájáról, és közöljük a program felhívását.
Levélben kerestük meg 62 kistelepülés polgármesterét és jegyzőjét, illetve a közművelődési intézmények vezetőit.
Tájékoztatást küldtünk a régi KÖZTÁMHÁLÓ tagoknak is a csoporthoz csatlakozás lehetőségéről.
Személyes kapcsolatok által próbáltunk eljutni a programban prioritásként kezelt hátrányos helyzetű települések aktív állampolgáraihoz, de tartottunk előadást a KÖZTÁMHÁLÓ-ról a Nagycsaládos Egyesületek regionális találkozóján is. A toborzás eddigi eredményeképpen 12 új tag jelentkezett a csoportba, Nagyszénás, Battonya, Kétegyháza, Lőkösháza, Gyomaendrőd, Tótkomlós, Kamut, Gábortelep, Sarkadkeresztúr, Elek, Nagykamarás, Gerendás településekről.
Következő műhelyünket november 28-án tartottuk, ahol előadás hangzott el a közösségfejlesztésről, és kötetlen beszélgetés keretében ismertük meg egymás településeit, munkáját – főként az új tagokét. A jelentkezések magas száma miatt az új tagokkal települési koncepciót dolgozunk ki, megbeszéljük a további munkára vonatkozó elképzeléseiket és terveiket, figyelembe véve az eddig tisztázott elvárásokat is. Az elkövetkezőkben is lényegesnek tartjuk a programról történő folyamatos tájékoztatást és toborzást.

Hajdú-Bihar megye – Giczey Péter

Új közösségi kezdeményezések reményében felvettük a kapcsolatot Váncsod, Biharkeresztes, Hortobágy, Bocskai-kert és Ebes-Horváth-tanya érdeklődőivel, a helyszíneken konzultációkat folytattunk, internetes, ill. telefonos kapcsolatot tartunk és szükség esetén segítünk már korábbi munkatársainknak Szerep, Balmazújváros, Kismarja és Csökmő településekről.
Szeptemberben programokat szerveztünk az Állampolgári Részvétel Hetén; előadást tartottunk a KÖZTÁMHÁLÓ-ról egy regionális konferencián, kérdőíveztünk Debrecenben, Balmazújvároson, Szerepen, Kismarján és Csökmőn.
Havonta tartunk KÖZTÁMHÁLÓ műhelytalálkozókat Debrecenben.
Tapasztalatcseréket szervezünk a helyi csapatok között.
Tanulókört szervezünk „Aktív állampolgárok – nyugdíjasok egymásért az EU-ban” témában.
Regionális Civil Egyeztető Fórum elnevezéssel szemináriumot szervezünk.
Folyamatosan: rendelkezésre állás, konzultációk telefonon, e-mailen, irodában és helyszínen, jó gyakorlatok gyűjtése, adminisztráció, gazdasági ügyintézés.

Nógrád megye – Szolnoki Ildikó

Nyolc új település csatlakozott a megyei hálózathoz: Alsópetény, Hont, Ipolyvece, Kétbodony, Nagyoroszi, Nógrádsáp, Szügy és Tereske.
A helyi kapcsolattartók főleg a helyi iskolákban dolgozó pedagógusok, illetve van köztük népművelő, könyvtáros és szociális munkás is. Az vonzotta őket a hálózathoz, hogy elkezdtünk a településeken élő fiatalok problémáival, aktivizálásukkal, bevonásukkal foglalkozni, s a csatlakozók helyi kezdeményezése is az ott élő fiatalokra irányul.
Jó mintául szolgál számukra is, hogy három, már korábban csatlakozott településen – Drégelypalánk, Dejtár és Legénd – közösségfejlesztői folyamat indult a fiatalok bevonásával, és szépen lépegetnek előre.

Programjaink:

– Közösségfejlesztő Műhelyek:
– Kétbodony – július (aktivizáló módszerek);
– Szügy – augusztus (a közösségfejlesztés sajátosságai);
– Romhány – szeptember (közös tervezés);
– Legénd – október (a helyi fejlesztési folyamat megismerése).
– Tapasztalatcsere látogatás:
– Terény – november (helyi fejlesztések, helyi közösségek).
– Megyei találkozó (szakmai nap):
– Salgótarján – november (szakmaközi találkozó közművelődési szakemberekkel, könyvtárosokkal, kistérségi munkaszervezetek vezetőivel, vidékfejlesztési irodák munkatársaival, települési önkormányzatok képviselőivel, civil szervezetek képviselőivel).

Budapest

Csepel Csillagtelep – Kovács Edit

A Nyári Egyetemre látogattak a Csillagműhely tagjai, előadással is készültek több találkozó után, s megalakult a Csillagműhely.

Bekapcsolódtak az Állampolgári Részvétel Hetébe, rendezvényeket szerveztek.
Beszélgetést szerveztek Csillagtelep jövőjéről, számba vették azokat a kritikus pontokat amelyek zavarják az itt élő embereket.
„Séta a kiserdőért!” akció, melynek keretében ökológusokkal járták körbe a környékükön található kiserdőt, és beszélgettek annak hasznosítási lehetőségeiről, a lakossági hozzájárulás módjairól, ill. érdekképviselet szervezéséről az építési célra történő eladás ellen.
Fotókiállítást rendeztek „Csillagtelep arcai” címmel a környékről készült képekből a Radnóti Miklós Művelődési Házban.
A Csillagműhely fotóklubot szervezett és támogatja, hogy a környéken élő gyerekek a környék fotózásán keresztül tanulják meg a digitális képkészítés trükkjeit.
„Csillagtelep a tudósító szemével” – a Csepel Újság fotóriporterének a területet érintő régi és új képeiből kiállítást rendeztek.
Rendszeres találkozások: minden hónap első kedd estéje (17.30–21.00) Csillag Műhely Klub (nyilvános, helyi sajtóban, neten meghirdetett).

Középső Ferencváros – Kovács Edit

Szociális szövetkezet szervezése a KÖZÉRT Egyesület által szerveződő Kávézó közösségi módon való működtetésére.

Józsefváros – Szabó Márta

Egy, a Józsefvárosban folyó városrész-megújító program fejlesztő folyamatához járul hozzá a Napklub Alapítvány ezekben a hónapokban más területeken már tapasztalatokat szerzett segítő szervezetként. A Magdolna negyed városrehabilitációs program közösségfejlesztői folyamatának végigvitt fázisai:

– Közösségi felmérés készítése – értékelése;
– Hétvégi képzések helyi közösségsegítők számára:

1. közösségfejlesztés,
2. helyi demokrácia;

– Párbeszéd-körök szervezése az aktivizálás erősítésére;
– Tapasztalatcsere a Magdolna utcaiaknak: a Nap Klub modellprogramjának megismerése.

Szabó Márta: Magdolna szomszédság című tanulmányát lásd külön is e lapszámban! (A szerk.)

Újpalota – Kelemen Árpád

Július 3.: eszmecserét folytattunk Hajdu László polgármesterrel a Fő tér társadalmi részvétellel történő megújításáról, 2 fő részvételével. Az évek óta megmerevedett álláspontok közeledtek egymáshoz és a civil kezdeményezés megvalósulásához hozzásegíthet ez a tisztázó beszélgetés, mert részben sikerült megnyerni a kulcsszerepben levő polgármestert a Nyírpalota Társaság három évvel ezelőtt indított kezdeményezésének (Milyen Fő teret szeretnénk?). (Lásd a Parola 2005/3–4. számában a Nyírpalota Társaság országos felhívását: Milyen önkormányzatot és milyen polgármestert akarunk?; továbbá a 2006/2–3. számban Kelemen Árpád: Milyen Fő teret szeretnénk? c. esettanulmányát! – A szerk.)
Szeptember 18.: évadnyitó műhelybeszélgetés. Áttekintettük, megbeszéltük a decemberig terjedő időszak feladatait.
Szeptember 24–30.: kérdőívezés Palotán, Pestújhelyen, Újpalotán (200 kérdőív került terjesztése, melyből 71-et töltöttek ki) az Állampolgári Részvétel Hetén.
Október 2-án Részvételi demokrácia címmel Lányi András tartott konzultációval egybekötött előadást az Újpalotai Közösségi Házban, az állampolgári részvétel, a társadalmi aktivitás funkciójáról, jelentőségéről.
November 14.: a Nyírpalota Társaság Hírlevelének megjelentetése és terjesztése.
November 19.: konzultáció a Fő téri projektet segítő nyertes NCA pályázat megvalósításáról. (A Fő téri szökőkút építésének megkezdése módosítja az eredeti pályázati programot).
November 20.: műhelybeszélgetés – Karácsonyi műsor szervezése, feladatok vállalása; a Segítsd az iskoládat! KHE pályázatának megvalósítási terve, egyeztetés az önkormányzat és szakintézménye, a RÉPSZOLG illetékeseivel, a 2008. I. félévi feladatainak körvonalazása (fórumok szervezése, civil kezdeményezés: emléktáblát állítani az újpalotai lakótelep főtervezőjének, Tenke Tibor építésznek, kölcsönös látogatással egybekötött szakmai konzultáció Besztercebánya és Újpalota között; szakmai konferencia az Újpalotai Napokon).

Zala megye – Szederné Kummer Mária

A szakmai konzultációt folyamatosan igénybe lehet venni a Zalai Falvakért Egyesület irodájában, Zalaegerszegen.
Helyszíni konzultáció: célja az induló kezdeményezések feltárása. Eddig 5 település bevonása történt meg személyes helyszíni tanácsadással: Zalaszentgyörgy, Zalaistvánd, Vöckönk, Gyűrűs, Kemendollár.

Szakmai műhely (1.): nyitó program – képzési nap a toborzás hatására érdeklődő és kapcsolatba bevonható települések számára, 2007 júliusában Zalaegerszegen. Szakmai műhelyprogram (2.) Zalaszentgyörgyön 2007. november 17-én.

Állampolgári Részvétel Hete szervezése – partnerszervezet: Humán Európa Szövetség. Kérdőívezés szervezése a megye 26 kistelepülésén és Zalaegerszegen.
Személyes részvétel:

– Nyilvános testületi ülés extrákkal, Becsvölgye, Faluház, szeptember 27.
– Tégy egy részt az egészhez! – Akciónap Zalaegerszegen az ADY Endre Művészeti Iskola diákjaival, szeptember 27.

Nyilvánosság: Zalai Falu (az egyesület időszaki lapja), honlap, kiadvány: Falugondnoki kisokos – a zalai falugondnokok részére.

Vas megye – Pósfay Péter

Júniusig: a KÚTFŐ Hálózat képzésének befejezése, a hálózat megalakítása (összehangolásra törekvés a KÖZTÁMHÁLÓ tevékenységével);
Július, augusztus, szeptember:

– a nádasdi településfejlesztési koncepció előkészítésében feladatvállalás, augusztusban a folyamat bemutatása a Nyári Egyetemen;
– helyi cselekvés serkentése egy formálisan már létező, a valóságban nem nagyon működő ifjúsági közösség bevonásával Zalabaksán (kapcsolat a Zala megyei munkatársakkal) – 5 alkalom;

Augusztus 11. Tata: a Városszépítő Egyesületek Szövetségének országos konferenciáján előadás a közösségfejlesztésről, benne az állampolgári aktivitás (Állampolgári Részvétel Hete) kiemelése, népszerűsítése;
Szeptember: az Állampolgári Részvétel Hete megyei eseményeként kérdőíves felmérés előkészítése, önkéntesek (37 fő) bevonása, felkészítése, a kérdőívezés lebonyolítása (4 településen 406 db lekérdezés);
Október: a Szakonyért Ifjúsági Egyesület bejegyeztetésének előkészítése, alakuló ülés, alapdokumentumok előkészítése, konzultáció, tanácsadás a helyszínen és telefonon.
Júniustól novemberig:

– folyamatos rendelkezésre állás a HENYIE irodájában és telefonon,
– tanácsadás: 7 alkalommal.

Kudarcként elkönyvelhető történések:

– felhívó-levelek kiküldése települési önkormányzatokhoz (válasz nélkül maradt);
– a vasaljai egyesület formalizálása, bejegyeztetése vagy előkészítése legalább (elmaradt);
– esettanulmány elkészítése (Bejcgyertyános Falukemence) – „áthúzódó adósságként” továbbra is késedelmet szenved;
– a nádasdi koncepció elkészülte után az elemző/értékelő szakmai lezárás elmaradt;
– a zalabaksai folyamat 3 hónap alatt nem hozott kézzel fogható eredmény(eke)t.

Győr–Moson–Sopron megye – Csobod Tibor

1. Ez évi munkánkat meghatározták az elmúlt évi választások következtében bekövetkezett változások:

– A települések kétharmadán új polgármester és új testület került a falu élére, ezért elég sok időbe került az új közemberekkel való ismerkedés és az eddigi munka megismertetése.
– Problémát okozott az is, hogy öt–hat településen kollégáink exponálták magukat a választáson (polgármester/képviselőjelöltek). Nem nyertek, ezért segíteni kellett „visszailleszkedésüket.”

2. Tovább folytatott programok:

– A KÖZTÁMHÁLÓ mindhárom megyei csoportja 80%-ban egyben maradt. Két alkalommal találkoztunk az összes „köztámhálóssal” (márciusban egy évindítón és október végén településfejlesztési és LEADER megismertető programon. Meghatároztuk az új gyakorlatok és egyéb programok helyszíneit és formáit.).
– „Kísérletünk” a Dél-Rábaközben sikerrel folytatódott, a foglalkozásokon résztvevők száma 10–12 fő. Munkánkban a szokásos „elméleti” beszélgetések mellett nyári falunapi programok kialakítását, lebonyolítását segítettük és közösen értékeltük.

3. Állampolgári Részvétel Hete

– Az elmúlt évek nagyszabású programjait ez évben kisebb volumenűek követték. A kérdőívezésben aktívan részt vettek a kollégák. Öt előadást szerveztünk a demokráciáról falusi általános iskolásoknak. Tapasztalatunk az, hogy az iskolák szívesen fogadták előadóinkat, sőt, még több helyen vártak volna bennünket, mert a külsősöktől szívesebben fogadják a gyerekek ezeket az információkat.

4. Új lépések:

– A dél-rábaközi csoporthoz hasonlóan új csoport szervezését kezdtük meg a pannonhalmi–sokoróaljai térségben. Első foglalkozásunkat november elején tartottuk meg 9 fővel Győrasszonyfán.

Pest megye – Zádori Judit

Folyamatosan tartottuk a kapcsolatot a korábbi műhelytagokkal: konzultáció, képzések kiajánlása, egyes események szervezésében segédkezés (pl. Márton és Erzsébet Napi Mulatság – Nagybörzsöny, Zebegényi Fonó stb.).
Új műhely alakítása októbertől: kapcsolatfelvétel, információgyűjtés, interjúk polgármesterekkel, civilekkel, családsegítő és szociális irodák dolgozóival, művelődési szakemberekkel, kistérségi tanácsadókkal az alábbi településeken: Tápiógyörgye, Tápiószele, Pánd, Farmos, Nagykáta, Újszilvás, Tápiószőlős, Tápióbicske, Tápiószentmárton.

Az Állampolgári Részvétel Hetének szervezése:

– Kérdőívezés szervezése a váci Apor Vilmos Főiskolán, a szobi Szent László Gimnáziumban és a gödöllői Szent István Egyetemen. Kérdőívezés az Állampolgári Részvétel Hetén szervezett közösségi találkozókon;
– Szeptember 27. Gödöllő: Állampolgári Részvétel és Önkéntesség – Szeminárium;
Egyéb szakmai munka:
– A „Közösségi és civil szervező” képzés bevezető eseményeinek szervezése az Apor Vilmos Főiskola és a Szent István Egyetem érdeklődő oktatói számára;
– A Ravasz Róka program megismertetése az előző műhelyek településein, ahol gondot jelent az integráció az iskolaösszevonások, összevont osztályok miatt.
Részvétel rendezvényeken:
– Július 26–28. Szakmaközi Nyári Egyetem;
– Szeptember 12–14. Országos Fejlesztőműhely;
– Október 29. Nonprofit Műhely;
– November 8–9. Közösség Konferencia.

(Zádori Judit: Nagybörzsöny 2005–2008 c. esettanulmányát lásd e lapszámban! – A szerk.)

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
– Varga Matild

1. Műhelyfoglalkozások:
Szeptember 25. Nyíregyháza, az Inspi-Ráció Egyesület székhelye: téma: Mit tehetünk mi, gyakorlott civilek, a KÖZTÁMHÁLÓ-ért? A résztvevők a városi civil élet egyes vezetői: természetvédők, szervezetfejlesztők, LEADER programban résztvevők, civil fórum tagjai, családsegítős munkatársak. Az információk gyűjtésére, új kapcsolatok felvételére és a jelenlegi helyzet megragadására ez az összejövetel hasznosnak bizonyult.
Október 26. Szatmárcseke, magánház: a találkozó helyi roma lakosok szervezésében történt. Résztvevők: a településen élő hátrányos helyzetűek és a saját érdekükben tenni akaró, zömmel munkanélküli, alkalmi mezőgazdasági munkákból élő középkorú felnőttek, felnőtt korú fiatal gyermekeikkel (5–6 család), akik egy korábbi rendezvény szervezésében sikerélményt szerezve kedvet kaptak a további együttműködésre. A közösségi munka valamennyi intézményesült formája újdonság volt és röviden szóba is került. Segítséget és biztatást kaptak Kisarról, egy, az első műhelygenerációban alakult szervezettől. A fellángolt cselekvési lendület realitásokkal való szembesítése és terveinek megfogalmazása történt meg.
November 19. Vásárosnamény, Művelődési Ház: 6 településről 14 fő jelent meg, a régebbi tagok mellett 9 új. A központi téma a szociális szövetkezet fogalma és a most elérhető pályázati lehetőségek voltak.

2. Helyszíni látogatások:

– Tunyogmatolcs: a roma integrációs programban részt vevő településre a roma kisebbségi önkormányzat kérésére két alkalommal látogattam el, s a program helyi együttműködést érintő kérdésében tartottunk megbeszélést;
– Ramocsaháza: a sikeres Egészségterv-program folytatásának esélyeiről gondolkodtunk közösen (egyház, alapítvány, önkormányzat, lakosok);
– Nyíregyháza, Vajdabokor: az átszervezés (megszüntetés?) alatt álló helyi közösségi ház sorsáról beszélgettünk a tavalyi műhely legaktívabb, helyben lakó tagjaival és a népművelővel.

3. Új szereplők, induló kezdeményezések:

– Nábrád: helyi közművelődési-szabadidős rendezvények szervezését határozták el a lakosok. Felkutatják a helyi tudásokat, többen felajánlásokat tettek (előadások tartása, vetélkedők szervezése, sportfoglalkozások vezetése stb.);
– Cégénydányád: elsősorban faluszépítő-hagyományőrző érdeklődéssel összeállt társaság, szervezetük bejegyzés alatt áll;
– Vásárosnamény: vándorszínjátszó csoport alakult fiatal felnőttekből;
– Csenger: a művelődési házba járó civilek saját tevékenységüket felülvizsgálva együttműködést kezdeményeztek a kistérség hasonló közösségeivel;
– Nyíregyháza: szülők a kertvárosi szomszédságból elhatározták, hogy gyerekeiknek extrém sportok céljára helyet alakítanak ki. A megkapott terepet ki-ki saját képességeihez mérten segíti: munka, anyag, fuvar stb. Az extrém sportok pályájának átadása után a szülők maguk is együtt maradtak közös kocogásra és teremfocira, melyhez az egyik sportkörnél helyet szereztek;
– Nyíregyháza: a Tabula Plaza Alapítvány az Állampolgári Részvétel Hetén tiltakozást szervezett a helyi mélygarázs építése ellen, mely nagy port kavart. Az eset különlegessége, hogy egymással ellentétes helyi politikai erők is szövetkeztek egymással. Az önkormányzattal folytatott kapcsolattartási technikákban felülvizsgálták eddigi gyakorlatukat, s közösen hangsúlyozták, hogy a további döntések előkészítésébe igénylik a részvétel lehetőségét. Alkalmi együttműködés ez, de a városban régen nem volt ilyen;
– Nyíregyháza: munkanélküli, ill. pályakezdő diplomások érdeklődése a szociális szövetkezet iránt. 2 alkalommal találkoztam velük.

4. Folytatások – régiek:

– Kisarban folytatják a segélycsomagok célba juttatását, a térségben már 6 településen tudtak segíteni;
– Dombrádon és Encsencsen folytatódik az ifjúsági munka, harmadik éve pályáznak. Mindkét közösség szerepelni fog a Közös Nevező Egyesület által szerkesztett ifjúsági módszertani kiadványban;
– Nyíregyháza, Benkőbokor: téli közösségi estéket szerveznek a helyi nők;
– Nyíregyháza, Huszár (roma)-telep: a családsegítőben közösségi felmérés indítását határozták el partnerségben a Periféria Egyesülettel, s segítségemet kérték.

5. Tanácsadás:

Leginkább a szociális szövetkezet iránti érdeklődés domborodott ki. Konferenciákon való részvételeim alkalmával ezt magam is felajánlottam, ill. felhívtam a figyelmet a jövendő mentorokra, segítettem a kapcsolatfelvételt.
A tanyagondnoki szolgálat munkatársai egy alkalommal kérték segítségemet helyi szükségfeltárás ügyében. A Református Egyház megkeresett, karácsonyi akciójuk átgondolását segítendő.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye
– Molnár Aranka

Követés vagy inkább fejlesztés a Gönc környéki települések összefogásánál: augusztusban bejegyezték a települések által segítségünkkel megalakított kistérségi fejlesztésre szerveződő egyesületet. Továbbra is havonta találkozunk a műhelytagokkal, előszedtük régebbi terveinket, közös pontokat és stratégiát kezdtünk kidolgozni: merre is menjünk, mit tegyünk? Erős és közös fellépésüknek köszönhetően nagyon jó pozíciókat tudtak szerezni a Helyi Vidékfejlesztési Közösségben, ami a leendő LEADER kapcsán kínál érdekérvényesítési pozíciókat az amúgy erősen hátrányos helyzetű térségben. Folyamatosan hallatják a hangjukat. Pályázatot készítettünk a további megerősítésükre.
Az Állampolgári Részvétel Hetén Telkibányán filmvetítés és beszélgetés volt a demokráciáról.
Új csapat: több helyen, fórumokon beszéltünk a lehetőségről. Személyesen kerestünk fel településeken aktív embereket, akiknek a részvételére számítunk. A megkeresést meghívás követte. Gömör–tornavidéki csapat kezd kirajzolódni, akiknek az első közös találkozója decemberben lesz.

Heves megye
– Gőz Brigitta és Laskó Kuthi Adrienn

Dialóg Egyesületként (ez egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közösségfejlesztő szerveztet. – A szerk.) jelentünk meg a szomszédos Heves megyében, s eddig úgy néz ki, hogy jól alakulnak a dolgaink.
Egy kedves fiatal lánytól kaptunk néhány felkereshető nevet, akiket személyesen meg is kerestünk (találtunk).
Eddig 4 településen voltunk: Bükkszék, Hevesaranyos, Egercsehi és Istenmezeje. Mindenhol szívesen fogadtak bennünket és mindenhol más lesz a feladat.
A bükkszéki csoporttal hétfőn jöttünk össze (25-en voltak), képviseltek mindent, amit lehet. Önkormányzat, magánember, pedagógus, egyesület, leendő egyesület és deviáns fiatal. Voltak az Idős klubtól, az Ifjúsági klubtól, egy Idegenforgalmi Egyesülettől és magánemberként is. Nagyon érdekesen alakult a majd 3 órás beszélgetés, közös nevezőre jutottunk a végén: SZERETNÉNEK EGYÜTTMŰKÖDNI! Már egy hét múlva újra találkoznak (reményeink szerint), és mi is ott leszünk!
A november 23–24-i hétvégére tervezünk az összes résztvevőnek egy 2 napos találkozót, amiből bármi is lehet!

Az induló kezdeményezésekből néhány:
– Egercsehi: baba-mama klubot szervez egy védőnő (kérdés: kivel, hogyan?), viszont a helyiség készül, heteken belül beköltözhetővé válik;
– Bükkszék: gyerekeknek rendszeres kézműves foglalkozás, a Faluház hasznosítása (együttműködésben kellene);
– Hevesaranyos: tehetséges gyermekek felkarolása, könyvtár működtetése, gyerekprogramok, cigánytelep rendberakása, programok szervezése;
– Istenmezeje: fiatalokkal a klub működtetése, újság szerkesztése, kiadása;
– Pétervásárán ifjúsági egyesület alakult és jótékonysági bált szervezett két árván maradt gyermek megsegítésére;
– Újonnan csatlakozók: Bélapátfalva, Szarvaskő, Szentdomonkos, Tarnalelesz és Szúcs.

Komárom-Esztergom megye
– Monostori Éva

A civil szektort érintő kezdeményezések:

– Ifjúsági közösségi képzés Kunbábonyban, a Civil Kollégiumban;
– Ifjúsági koncepció megalkotásában való részvétel, illetve kezdeményezés az ifjúsági és civil referens munkakörére – Komárom;
– Kistérségi civil kerekasztal, települési civil kerekasztalok életre hívására alakult kezdeményezés. Folyamatos munka: Almásfüzitő, Mocsa, Csém, Nagyigmánd, Kisigmánd, Bábolna, Bana, Ács;
– Kezdeményezés Közművelődési Tanács létrehozására Komáromban;
– Komárom Környéki Civil Társulás létrejötte;
– Civil összefogás és partnerség Komáromban.

Megyei tanácsadások:

– Heti szinten egyéni szaktanácsadás (civil szervezetek alakulásához, bejegyzéséhez stb.);
– Albatrosz Vízisport Alapítvány újjáalakulása;
– KVKD Vízilabda Nemzetközi Egyesület alakulása (határmenti kapcsolatok keretében);
– Ifjúsági és civil expo a határ mentén;
– „Osztály közösségfejlesztés”. Ifjúsági közösségi képzések a komáromi kistérség középiskoláiban.

Nagyobb rendezvényekhez, akciókhoz való csatlakozás:

– Civil Nap, Tatabánya;
– Szociális szövetkezetfejlesztés;
– Állampolgári Részvétel Hete (kérdőívezés Komáromban, Ácson és Tatabányán. Labirintus építés Tatabányán);
– Felvidéki Kitelepítettek és Deportáltak Országos Találkozója (kérdőívezés, tájékoztatás).

Fejér megye – Kovács György

Július–augusztus:
– A kistérségek civiljeit aktivizáltuk a LEADER Akciócsoportokba való bejelentkezésre. Rész vettem a kistérségi és települési fórumokon;
– Részt vettem a Szent László völgye kistérségi társulás (ercsi kistérség) LEADER csoportjának megalakításában. Elsősorban az akciócsoportba jelentkező civil szervezetek tájékoztatását és felkészítését szerveztük meg;
– Az enyingi kistérségben is segítettem a LEADER akciócsoportba bejelentkezett civil szervezetek felkészítését (Az akciócsoport vezetőségének egyik tagja civil szervezeti vezető!);
– Két településen szerveződött Civil Műhely a helyi demokrácia fejlesztésére: Tordas, Vál. Minkét helyen készítettünk NCA pályázatot, de csak a tordasi pályázat nyert, a váli műhely munkájának költségeit így helyi források segítségével támogatjuk. Válon megalakult a Váli Faluvédő Egyesület, bejegyzése most van folyamatban. A Nagycsaládosok Egyesülete által szervezett nyári táborban folytattuk a településeken működő nagycsaládosok helyi csoportjainak felkészítését, a Rajtunk múlik program keretén belül. Több szervezet áll az egyesületté alakulás előtt;
– Részt vettünk az Egészséges Településekért konferencián, Budapesten, polgármesterekkel és civil szervezetekkel (július 4.);
Szeptember:
– Az Állampolgári Részvétel Hete keretében programokat szerveztünk Székesfehérvárott, kérdőíveztünk öt középiskolában és közösségi találkozókon, valamint a Fehérvári Vigasságon. Civil szakmai munkacsoportot hoztunk létre a városi szervezetek tagjaiból, a város költségvetésében és a pályázatokban való közreműködésre és a civil érdekérvényesítésére;
– „Gyakoroljuk a demokráciát” műhely programjának megtervezése Válon és Tordason;
November:
– Tordasi Műhely, összejövetel 4-én és 19-én;
– Civil teaház az érdekérvényesítésről;
– Az aktív állampolgárság a gyakorlatban tréning megszervezése.

Veszprém megye – Bazsó Gabriella

1. Folyamatos szaktanácsadás;
2. 4 fiatal beszervezése a 120 órás képzésre;
3. Műhelymunka 2 alkalommal (esetenként 8 fővel);
4. A KÖZTÁMHÁLÓ bemutatása Vaszaron, Gecse, Takácsi és Vanyola települések képviseletével és részvételével;
5. A közösségfejlesztés szerepe a településfejlesztésben – a KÖZTÁMHÁLÓ Magyarországon – előadás Sepsiszentgyörgyön;
6. A 2004/2005-ös műhelyfoglalkozások résztvevőivel pályázatot írtunk ki fiataloknak „Hogyan képzeled el településed jövőjét” címmel (Mondd el a képzőművészet, fényképek vagy az irodalom nyelvén!) Ezzel párhuzamosan kérdőíveket töltettünk ki azonos témában. Célunk, hogy a térségben alakuló, 60 települést felölelő LEADER Akciócsoport elé letegyük a fiatalok véleményét, javaslatait, segítve ezzel a térség vidékfejlesztési koncepciójának kialakítását, s hogy aktivizáljuk az ifjúságot;
7. Jó gyakorlatok gyűjtése: pl. pedagógusok, szülők, diákok összefogása az iskola megmentéséért (közösségfejlesztő módszerrel, közösen dolgozzák ki a marketingprogramot; közösségfejlesztés tanár-tanár, tanár-diák között, CD, logó, honlap, kisfilm készül, hogy oda vonzzák a térség diákjait a gimnáziumba tanulni);
8. A térség civiljeinek aktivizálása a LEADER programban való részvételre; folyamatos részvétel a települési fórumokon; eredmény: a civilek, vállalkozók száma jelentős a helyi akciócsoportban, s aktív résztvevői a készülő vidékfejlesztési koncepciót összeállító csoportnak;
9. Állampolgári Részvétel Hete megyei programjainak koordinálása, kérdőívezés.

Bazsó Gabriella: Őshonos gyümölcsfák génbankja Taliándörögdön és A Völgy-Köz-Pont bemutatása c. írásait lásd e lapszámunk hasábjain! (A szerk.)