Egy 35 éves szervezet életében különböző szakaszokat lehet elkülöníteni, amely szakaszolás a felnőttképzési tevékenységet is jellemzi. Ezen időszakok és tevékenységek fókuszai is megjelennek ebben az írásban, mert ebből válik láthatóvá, hogy hogyan változott a képzésről és a tanulásról alkotott elképzelése és meghatározása és így a viszonyulása az Egyesületnek.

Egy-egy írásnak, egy-egy cikknek címet adni nem egyszerű dolog (legalábbis nekem nem). A címnek fel kell keltenie az érdeklődést, de ugyanakkor arra a tartalomra is kell utalnia, amiről az írás szól – legalábbis én szeretek ilyen címeket adni. Ezért szerepelnek ezen cikkben egymás mellett a tanulás és a képzés szavak, amelyeket ha távolabbról nézünk valójában lehetnének egymás szinonimái is. De ha ténylegesen a fogalmak mögé nézünk akkor láthatjuk, hogy azok mást és mást jelentenek. A képzés „az a tevékenység, amelynek során (keretében) az elsajátított ismeretek gyakorlati alkalmazása történik, amelynek segítésével kifejlesztjük (fejlesztjük) a készségeket, a jártasságokat és a képességeket, kialakítjuk a kompetenciát”. A tanulás pedig „olyan aktív és produktív tevékenység, amely a társadalmi műveltség, azaz az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek elsajátítása, képességek kialakítása, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődése, a magatartás alakulása révén járul hozzá a személyiség fejlődéséhez”.

Ha a Közösségfejlesztők Egyesületének tevékenységeit tekintjük akkor azt mondhatjuk, hogy egyrészt zajlanak képzések kidolgozott tananyaggal meghatározott célokkal, másrészt a közösségfejlesztési folyamatban résztvevők egy közösségi tanulási folyamatban vesznek részt, amely során különböző képességeket, készségeket és kompetenciákat tanulnak meg az abban résztvevők.  

Ez az írás szeretné mindkét formát – a tanulást és a képzést is – bemutatni, kicsit külön választva, fókuszálva rájuk ilyen formában. Szeretném ezt tenni annak ellenére, hogy ez a fajta megkülönböztetés tűnhet szőrözésnek, túlzott tudományoskodásnak, de mégis fontos nekünk szakembereknek, hogy ezekre a különböző folyamatokra, a munkáink lépéseire és annak eredményeire és hatására tudjunk így is ránézni, mert így érthetjük meg igazán mi is történik, mivel is foglalkozunk az Egyesület keretei között, és hogyan is hatunk az emberekre.

Ezen túl szeretném bemutatni a Közösségfejlesztők Egyesületének a képzési koncepcióját, a képzési rendszerét – kitérve arra, hogy a Közösségfejlesztők Egyesületének mindig is voltak szervezett képzései, a kezdetektől fogva fontosnak tartotta a közösségek és a közösségek tagjainak tanulását és azt is, hogy ehhez megteremtse a kereteket és a lehetőségeket. A cikkben elemzésre kerülnek a felnőttképzés szempontjai mentén is a Közösségfejlesztők Egyesületének képzései. Teszem ezt azért, mert a szervezet a felnőttképzési törvény megszületése óta folyamatosan akkreditációval/engedéllyel rendelkező felnőttképző intézmény. Sőt, volt egy időszak, amikor a közösségfejlesztő szakmai képzés szakmai programkövetelmény rendszerét is az Egyesület dolgozta ki és engedélyeztette azt.

Közösségi tanulás

A közösségfejlesztési folyamat egyben egy közösségi tanulási folyamat. Amit az emberek megtanulnak, hogy hogyan kell egymáshoz viszonyulni, hogy hogyan alakítsanak ki kapcsolatokat, hogyan kapcsolódjanak egymáshoz és a közösségükhöz, hogy hogyan képviseljék magukat és közösségüket, hogyan mutassák be magukat és közösségüket, hogyan kommunikáljanak közösségben és hogyan hozzanak döntéseket közösségi szinten. 

A közösségfejlesztési folyamatban mindenki tanul, a helyi emberek, akik kapcsolódnak olyan kompetenciákat, készségeket sajátítanak el, amelyek kihatnak az egyéni életükre is, a személyes szinten való boldogulásra. Az együttműködésekben tanulnak a településeken működő intézmények, az önkormányzat, és természetesen tanul a fejlesztő szakember az új szemléletben, az új környezetben az új történéseken keresztül.

Hogyan is történik ez a tanulás? Természetesen cselekvéseken, az ezekből nyert tapasztalatokon keresztül egy egyenrangú partneri viszonyban (amelyet szintén meg kell tanulnunk a folyamat során), párbeszéd útján, együttműködések keretein belül.

A felnőttképzés rendszerét alapul véve ez a tanulási folyamat az informális képzések kategóriájába tartozik.

Képzések a Közösségfejlesztők Egyesületében

A közösségfejlesztési folyamatok során rendszeresen merül fel igény tervezett és szervezett tudásbevitelre, képzések szervezésére, amelyek a folyamat során felmerült igényekre reagálnak. Ez az egyik oka annak, hogy a Közösségfejlesztők Egyesülete nagyon fontosnak tartja a képzéseket, és szinte a kezdetektől fogva egyik fontos tevékenysége a tananyagok, képzési programok kidolgozása, és képzések szervezése és lebonyolítása. Sőt, ha még inkább visszamegyünk az időben és a közösségfejlesztő szakma alakulása körüli időszakot nézzük, akkor is fontos szerepe volt a képzéseknek.  A másik oka a képzések szervezésének, hogy a tudásátadással, a felnőtt emberekben meglévő tudás kibontásával, azok más aspektusból történő összekapcsolásával megerősítjük a helyi közösségeket, amelynek segítségével tudatosabb működés felé indulnak el.

A képzéseinkben mindig törekedünk, törekedtünk arra, hogy beépüljön a szemléletváltás és a képzésben résztvevők értsék és el tudják helyezni a saját környezetükben, a saját közegükben a közösségiséget, a közösségi működést. Ez az, ami a nehezebb feladat, hisz’ eszközöket, módszereket, technikákat sokkal könnyebb átadni, mint attitűdöt és másféle viszonyulást, közösségi gondolkodást átadni. Az pedig, hogy valóban a tanterem falán túl, az ott zajló szituációs és szimulációs gyakorlatokat meghaladva a valós életben otthon, a saját településükön, a közösségükben is így működjenek, ezen értékek mentén kapcsolódjanak a tudásnak a tanultaknak egy következő szintje.

Mivel a közösségfejlesztési folyamatokban településekben gondolkodunk, amelyeken jelen vannak intézmények, az önkormányzat (a helyi hatalom), a különböző szervezetek és szolgáltatások, illetve az ott élő helyi emberek, fontos, hogy legyenek képzéseink mindenki számára. A helyi közösségeknek, a szakembereknek, az önkormányzati képviselőknek. Ha visszanézünk a Közösségfejlesztők Egyesületének képzési kínálatára elmondható, hogy ezen feltételnek mindig megfelelt. 

A képzések gyakran kapcsolódnak azokhoz a fejlesztési programokhoz, amelyekben a Közösségfejlesztők Egyesülete épp dolgozik, ami nem véletlen, hisz’ ezen projektekbe bekapcsolódó helyi emberek és szakemberek fogalmazzák meg azokat a szükségleteket, azokat a tudásokat, amelyekre nekik szükségük van a továbblépéshez. Ennek megfelelően kerül sor a tananyagok kidolgozására.   

A képzéseket mindig az adott helyhez, az adott csoporthoz alakítjuk. A példáink, a kiindulásaink minden esetben az a lokalitás, ahonnan a résztvevők érkeznek. Szeretnénk a képzések alkalmával azt elérni, hogy a résztvevők a zárásra tudatosabban gondolkozzanak a közösségükről, amit elősegít az, hogy külső támogató, a tanár által behozott különböző szempontok mentén vizsgálják és elemzik a résztvevők azt a helyet, ahol élnek. Ennek hatására rá tudnak nézni másképp, értő módon, megértve és elemezve az ott zajló történéseket. 

   

Műhelymunka – gyűlnek a gondolatok

 

Fontosnak tartjuk, ezért a képzéseken végig törekszünk az egyenragú partneri viszony fenntartására, a folyamatos párbeszéd generálására, amelyben mindenki véleménye és tudása számít. Nemcsak a közösségfejlesztési folyamatainkban, hanem a szervezett képzéseinkben is ezt a fajta viszonyt alakítjuk ki és tartjuk meg.

 

A képzéseink a felnőttképzési törvény után  

Amint már az előzőekben is említettem, a Közösségfejlesztők Egyesületének mindig egyik fontos szakmai területe volt a képzés, és az egyesület alakulásától kezdve foglalkozott ezen tevékenységgel. Ezért, amikor 2001-ben megszületett a felnőttképzési törvény, nem volt kérdés, hogy az Egyesület a törvényi elvárásoknak megfelelve akkreditált, majd engedéllyel rendelkező felnőttképzési intézménnyé váljon.

Nem tisztem, hogy értékeljem ezt a szabályozási rendszert, azt azonban szeretném megemlíteni, hogy mindamellett, hogy nagy szükség volt rá, nem vette figyelembe az intézmények különböző méretét, szervezeti felépítését, ezért időnként túl nagy feladatokat állított elénk. Ezért az évek alatt többször felmerült, hogy a folyamatosan változó törvénynek, a hozzá kapcsolódó rendeleteknek tudunk-e és akarunk-e megfelelni? Van-e bennünk annyi kitartás, hogy az újabb és újabb elvárásoknak, követelményrendszereknek megfeleltetett dokumentumokat kidolgozzuk, átalakítsuk és alávesse magát a szervezet ezeknek az eljárásoknak? Az elbizonytalanodás rövid ideig tartott, és újra és újra belevágtunk az Egyesület engedélyeztetési eljárásába, mert úgy gondoltuk, hogy erre szükségünk van, hisz’ ez is azt bizonyítja, hogy mi a képzéseket fontosnak tartjuk és ennek megfelelően foglalkozunk vele.

Volt időszak, amikor 14 képzés szerepelt a KÖFE kínálatában, majd ebből lett a következő időszakban 9 képzés engedélyeztetve. Egyrészt a helyi embereknek a „Helyi közösségek képzése” és a „Közösségi munka”; másrészt a szakemberek számára a „Közösségi mentorálás”, a „Közösségi tervezés”, a „Közösségi gazdaságfejlesztés”, a „Peremhelyzetű és kirekesztett csoportokkal végzett szociális és közösségi munka”, a „Közösségfejlesztés elmélete és az első lépések” és a „Közösségfejlesztés gyakorlati tevékenységei”. A harmadik csoportba tartozott a szakmai képzésünk, amely a 120 órás „Közösségfejlesztő” képzés volt. Erre a képzésre sokféle szempontból büszkék vagyunk. Nemcsak mi tartottuk szakmai képzésnek, hanem a törvény által is szakmai képzés kategóriába esett. És ami még fontos, hogy ennek a képzésnek a szakmai programkövetelményét (amikor ezt a felnőttképzési törvény megkövetelte) is mi dolgoztuk ki és engedélyeztettük, így ha bárki ilyen képzést akart kidolgozni és engedélyeztetni, akkor az általunk meghatározott szakmai irányelveknek kellett megfelelni. 

A „Közösségfejlesztő” képzést gyakran éri az a kritika, hogy hosszú, ki az, aki ennyi időt tanulásra tud ma szánni? A mai világban ahhoz szoktunk, hogy nem kell várnunk semmire, mindenhez gyorsan hozzájutunk. Mivel azt érezzük, hogy kevés az időnk, és folyamatosan újabb és újabb lehetőségek kerülnek elénk, ezért a tudást is gyorsan és rövid idő alatt, kevés erő befektetéssel akarjuk megszerezni. A közösségi szemlélet megerősödéséhez, annak tudatosításához, a készségek és képességek elmélyítéséhez időre van szükség. Ami rövid képzések alatt jól átadható, egy – egy eszköz és módszer megismerése, használatának elmélyítése. De a teljes, komplex közösségi szemlélet és így a lokalitások közösségi működésének elsajátításához időre van szükség, ezért fontosak a hosszabb és a témában elmélyülőbb képzések. 

A „Közösségfejlesztő” képzés hat tananyag egységből áll, amely tartalmazza a helyzet megértését, vagyis annak a környezetnek a megismerését, amelyben a közösség van. Ez jelenti a települési szintet és a tágabb kontextust egyaránt. A további tananyag egységekben elmélyülnek a résztvevők a gyakorlat elméletében, a beavatkozás különböző szintjeiben, az együttműködések, a párbeszéd alakításának lehetőségeiben. A szakmai identitás kialakulásához annak ismerete járul hozzá, hogy a résztvevők foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a közösségfejlesztés honnan jött, mire épít és milyen egyéb szakmákkal van kapcsolatban, illetve hová tud kapcsolódni, vagyis milyen magyarországi szakmai hálózatok vannak, és hogyan is alakult ki a közösségfejlesztő szakma. A képzés fontos eleme azon módszerek és eszközök megismerése, amelyekkel a közösségfejlesztő szakember a lokalitásban dolgozik. Ezen túl van egy gyakorlati eleme is: eltölteni egy szervezetnél vagy egy közösségfejlesztési folyamatban három napot, amelyen keresztül megfigyelhetik és megtapasztalhatják a képzésben résztvevők a tanteremben tanultakat és a tantermi körülmények között kipróbált módszereket. 

A Közösségfejlesztők Egyesülete évtizedek óta jelen van a felsőoktatásban, tagjaink közül többen tanítanak az ország különböző egyetemein, különböző szakokon közösségfejlesztést, közösségi munkát. Ezen túl az Egyesület egyik kezdeményezője volt az önálló közösségfejlesztési szak alapításának, a Közösségi és civil tanulmányok mesterképzésnek. A kezdeményezésen túl a szak kidolgozásában is kivette a részét szervezetünk, különösen Vercseg Ilonának volt nagy szerepe ebben.

 

Napjaink 

A Közösségfejlesztők Egyesülete továbbra is engedéllyel rendelkező felnőttképző intézmény, amelynek jelenleg két képzése rendelkezik engedéllyel. Az egyik a felnőttképzési törvény szerint engedélyeztetett „Közösségi és szervezeti kapacitások feltárása és mobilizálás – közösségi kapacitásfejlesztés”, amely azt mutatja meg, hogy a különböző szervezetek hogyan tudják a környezetükben, a tágabb közösségükben jelen lévő erőforrásokat felismerni és arra építeni. 

Közösségi és szervezeti kapacitások feltárása és mobilizálás – közösségi kapacitásfejlesztés

 

A másik képzés a szociális törvény szerint engedélyeztetett „Szociális intézmények közösségi működése – szolgáltatásfejlesztés közösségi módszerekkel”, amely a szociális területen dolgozó szakemberek számára pontszerzési lehetőséget biztosít. A képzésben azon szakmai alapokat ismerhetik meg a szociális szakemberek, amelyek fontosak a közösségi működés megértéséhez, végigvezeti a résztvevőket azon a folyamaton, hogy hogyan lesz a szolgáltatás közösségi, és olyan módszereket és eszközöket mutat meg, amellyel a szociális szakemberek dolgozni tudnak mind az átalakítási folyamat során, mind pedig a közösségi módon működő intézményben.

Egy-egy településnek, mikrotérségnek, térségnek sokféle szereplője van: az ott élő emberek és közösségeik, intézmények, szervezetek és maga az önkormányzat. Ahhoz, hogy a közösségi működésűvé váljanak ezek a lokalitások szükség van valamennyi szereplő felkészítésére és így nekik szóló képzések fejlesztésére, amelyen a Közösségfejlesztők Egyesülete jelenleg dolgozik. E mellett természetesen a korábbi képzési programok, tananyagok is rendelkezésre állnak, amelyek aktualizálás után bármikor engedélyeztethetővé válnak – bekerülve így az Egyesület kínálatába. Természetesen, ha ezen túl újabb és másféle a közösségi munkával, közösségfejlesztéssel kapcsolatos képzési igény jelentkezik partnereinkben, a folyamataink során nyitottak vagyunk ezekre reagálni, tananyagokat fejleszteni és képzési programokat engedélyeztetni.  

 

Szerző:

Molnár Aranka közösségfejlesztő. Vezetett több települési és térségi közösségfejlesztési folyamatot. Fő területe a közösségi tanulás, a közösségi munka szegénységben élő közösségekkel.