Dokumentum

A község német nemzetiségű, 1800 lakossal, Komárom-Esztergom megyében. A programot a megyei középfokú közösségfejlesztő képzés keretében indídottuk el. A képzés szakmai irányítója Vercseg Ilona, így a közösségi felmérés programját is ő dolgozta ki. Ez egyben a tanfolyami hallgatók számára a gyakorlati képzést is jelentette. A tanfolyam résztvevői: Malomsoki László – Kisbér, Mányoki László – Tatabánya, Monostori Éva – Komárom, Tóth Józsefné – Oroszlány, Vojvodáné O. Gabriella – Szárliget, Zsolnay Pálné és Mészáros Zsuzsa – Kecskéd.

Az 1993. november elején megkezdett program jelenleg is folyik. Szakmailag annyi változás történt ez évben, hogy a helyi kolléganő – Mészáros Zsuzsa – felvállalta a program koordinálását és szervezését. Természetesen szakértőként továbbra is folyamatosan közreműködik Vercseg Ilona és a megyei közösségszolgálat részéről Keresztesi József.

Részlet a falubeli családokkal folytatott feltáró
beszélgetések alapján összeállított problémák és
javaslatok listájából

Környezetszennyezés (ez a probléma a közeli Bokodi Erőmű pernyehányója miatt nagyon lényeges)
Rádióaktív salakhegy, kártérítés az erőműtől, erdősáv létesítése, a salakhegy befedése a tó iszapjával, légszennyezettség.
Rendezési terv
Faluközpont alakítása, parkolás, Óvoda utca szélesítése, fásítás, a temetőben a régi síremlékek rendezése.
Válogatás az egyéb témákból
A volt halastó helyreállítása, kábeltévé műsorának javítása, falusi turizmus lehetőségei, német nyelvtudás hiánya, munkanélküliség problémája, a Tevékeny Közélet Csoport kibővítése, a vállalkozók összefogása.

Részlet az első beszélgetés hangfelvételéből

(helyi résztvevők száma 13 fő)
A bevezetőt Vercseg Ilona tartotta, ismertetve a közösségfejlesztés sajátosságait és törekvéseit, majd minden közreműködő bemutatkozott a munkacsoportból és röviden elmondta benyomásait. Ezt követően ismertettük a beszélgetések alapján összeállított probléma-listát és elhangzott javaslatokat s kezdődött meg a helybeliekkel a dialógus.

Sárosdi Györgyné: Kezdjük el a felsorolt kérdések megbeszélését, ezek mind problémát jelentenek, de van néhány, amelyikben már megkezdődött a munka (fogorvosi rendelő, gázellátás).
Keresztesi József: Az összes kérdést egyszerre nem lehet megoldani, ezért néhány témakört ki kellene választani.
Vercseg Ilona: Van, akinek több információja volt pl. a csatornázásról.
Mészáros Zsuzsa: Én a művelődési házban dolgozom, sok emberrel találkozom, mégsem vagyok tájékozott minden elhangzott kérdésben. Az ,egyszerű” állampolgárnak is kellene az információ.
Sárosdi Györgyné: Több információt kellene eljuttatni a kecskédiekhez a falu ügyeiről. Régebben az önkormányzati képviselők saját körzetüket tájékoztatták. Az emberek kisebb körben jobban elmondták a véleményüket.
Vercseg Ilona: Lehetnek olyan kérdések, amelyekről ki kellene kérni minden polgár véleményét.
Nádi Ferenc megköszöni a községre vonatkozó dícsérő szavakat és elmondja, hogy vannak helyi közösségek, mint pl. a Szebb Kecskédért Egyesület. A fiatalok is sokat tettek a községért pl. a Kápolna helyreállításánál vagy az iskolánál. Legnagyobb gondnak a salakdombot tartja.
Vercseg Ilona: Most összeállt egy gondolatsor, amin el lehetne indulni. Amit mi tapasztalunk, az sokak véleményét tükrözi, de felmerült bennünk az is, hogy érdemes lenne mindenkit megkérdezni a faluban. S ehhez kellene egy csapat, amely ezt szervezné, vagy maga az egyesület vállalhatná a feladatot, mert akkor egy kérdéssort kellene összeállítanunk…

A második találkozón a helybeliek közül 15 fő vett részt, köztük a polgármester és a jegyző is. A beszélgetésen élénk vita alakult ki, felvetődött, hogy ,mire megy ki a játék”?
A beszélgetés azzal zárult, hogy a jelenlévők elfogadták a kérdőíves felmérés gondolatát, s aki annak összeállításában feladatot vállal, az feliratkozott a körbe adott papírra. Az erre vállalkozók száma 13 fő. (A találkozón minden résztvevő kézhez kapta a beszélgetések alapján összeállított problémák és javaslatok eddigi listáját.)

Harmadik beszélgetés – a kérdések összeállításának kezdete. Vercseg Ilona tájékoztatja a megjelenteket az előző találkozóról, a kérdőív jelentőségéről és funkciójáról. Pl. ha azt mondjuk: pernyehányó, akkor nekünk válaszadási lehetőséget kell megadni.
Kártérítés az erőműtől, vagy erdősáv? Befedése a tó iszapjával, vagy elhordani?
Egy kívülálló csoportnak fel kellene mérnie a sugárzás mértékét, mert a konkrét adatok a döntőek.
Reagálások:
– Ha betakarjuk, azzal nem oldjuk meg.
– Rengeteg por van, már 15 éve fásítani kellett volna.
– A polgármesteri hivatal minden évben 3 millió forintot kap, a fizetés nem megoldás.
– A gyümölcsfák tönkremennek.
Vercseg Ilona: Ha elkezdünk tájékozódni a környezeti kérdésekben, s kiderül, hogy ezek sok embert foglalkoztatnak, akkor másképpen tudunk fellépni. Ki lenne, aki ezt megszervezi?
Reagálás: Ebben igaza van.
Hasonló módon haladt a kérdések megfogalmazása a következő témakörnél is, amely a helyi tó helyreállításához kapcsolódott. Előkerültek a régi élmények, vagy a témához közvetlenül nem tartozó kérdések, vélemények is megfogalmazódtak, de formálódott a kérdéssor. Ekkor érkezett meg a községi orvos, aki rövid időn belül magához ragadta a szót, s ettől kezdve a találkozó a vele való vitává alakult. (Ezt a részt most nem idézzük, de más szakmai tanulmány keretében fontosnak tartjuk közreadni a tanulságok végett.)

Tervezet a kecskédi közösségi felmérés kérdőívéhez

Környezettel kapcsolatos kérdések

Tud-e arról, hogy
– a község mellett lerakott pernyehányó káros az egészségre?
– a község levegője szennyezett?
– a község határában két illegális szeméttelep is van?
– ezeken nemcsak lomokat, sittet, hanem állati és növényi szerves hulladékokat is leraknak, mely környezetkárosító?

Van-e valami elképzelése arról, hogy hogyan lehetne megoldani
a)a pernyehányó problémáját (több válasz is lehetséges)
– befedni földdel vagy iszappal
– erdősávot létesíteni
– egyéb, éspedig…
b)a légszennyezettség problémáját
– mi az oka a légszennyezettségnek?
– mekkora a mértéke a légszennyezettségnek?
– hogyan lehetne csökkenteni a légszennyezettséget?
c)az illegális szemétlerakodás problémáját?
– újabb rendelettel
– komoly bírság kiszabásával
– árok ásásával, hogy a terület ne legyen megközelíthető
– egyéb, éspedig…

Véleménye szerint
– a hulladékszállítás megoldott, de mindig akadnak rendetlen emberek
– a hulladékszállítás nem megoldott, további intézkedéseket igényel
igen nem

Ha a hulladékszállítás jelenlegi rendszere változtatásra szorul, milyen változtatásokat képzel el?

Szeretne-e rendszeresen tájékozódni Kecskéd és környéke környezeti problémáiról?
igen nem

Ha igen, milyen módon?
– szakértőkkel folytatott vitákon
– döntéshozókkal folytatott vitákon
– helyi újságban
– megyei újságban
– helyi kábeltévében
– egyéb módon, éspedig

Negyedik beszélgetés
A találkozó keretében folytatódott a kérdőív összeállítása, ezt illusztrálja az alábbi részlet. Ugyanakkor már felvetődnek a felmérés szervezésével, megvalósításával kapcsolatos kérdések, beleértve a módszerbeli problémákat is.
Handl Mária az előző megbeszélés szerint beszerezte a falu térképét, illetve készített egy használható méretű kicsinyítést.
Vercseg Ilona közreadja a kérdőív tervezetét és javasolja, hogy pontonként menjünk végig és beszéljük meg, egészítsük ki és véglegesítsük.

Felvetődő kérdések:
Szeméttelep helye, helyzete, illegális lerakás problémája.
Klein József: perifériális kérdésnek ítéli, fontosabb a széntüzelés, a pernyehányó. Megoldott a szemétszállítás.
Vercseg Ilona: Különböző az emberek megítélése a témával kapcsolatban, attól függően, hogy milyen távolságban laknak a szemétteleptől. A másik, hogy a javaslatokra szükség van minél szélesebb körben. Más is mondjon javaslatot.
Hlotyák Attila: A falutévét ebben az ügyben is jobban fel lehetne használni, tájékoztatni egy-egy akcióról a lakosságot és mozgósítani is lehetne.
Vercseg Ilona: Egyelőre talán kérdőjelesen kerüljön be és később döntsünk. Első kérdés: így megfelel-e?
Karácsony Imre: Kicsi a tájékozottság a témában, nem tudnak véleményt mondani. Probléma, hogy nagyon költséges.
Vercseg Ilona: Az is fontos információ, ha információhiány derül ki, s erre válaszokat keresünk.
Oplaznik G.: Az ĆNTSZ megyei szervezete, ha hivatalosan kérik, akkor tud kihelyezni mérőműszereket.
Hlotyák Attila: Addig kell a témával foglalkozni, amíg nem történik változás, csak így lehet elérni, hogy történjen intézkedés.
Oplaznik G.: A fásítást is lehetne a helyi szervezkedéssel elősegíteni (pályázni, más szervezeteket bevonni.)
Hlotyák Attila: Probléma, hogy a pernyehányó melletti erdőt kiirtották. Meg kellett volna szervezni kárpótlási jegyért és újra ültetni.

Ötödik beszélgetés
A találkozó több szempontból is fordulópontja volt a kecskédi fejlesztési munkának, amelynek időpontja 1994. január 5.
A tervezett cél, a kérdőív kidolgozásának folytatása nehézségbe ütközött, mert a helybeliek kevesen jelentek meg, s így felvetődött a ,hogyan tovább?” A kérdőívekkel kapcsolatban ismét felvetették a ,hogyan” kérdését, a számítógépes feldolgozás problémáit.
A szakmai vita kiindulópontja az volt, hogy a tervezett tájékoztató nem készült el a helyi tv-ben. Ehhez kapcsolódva jutottunk el annak tisztázásához, hogy a szakmai(tanfolyami) csoportnak mi legyen(lehet) a viszonya a továbbiakban a fejlesztési munkához. Megállapodtunk, hogy a kötelező gyakorlat időszaka befejeződött s a továbbiakban a részvétel önkéntes jellegű lesz. Másrészt a fejlesztési munka irányításával és szervezési feladataival ezt követően Mészáros Zsuzsa, mint helyi fejlesztő foglalkozik, amihez a szükséges szakmai segítséget folyamatosan biztosítja Vercseg Ilona és Keresztesi József.
A beszélgetésünk azzal zárul, hogy a munkát folytatjuk.

Összefoglaló az 1994. év eddigi munkájáról
A további munkára, a helybeliek érdeklődésére nagy hatással volt, hogy a Magyar Televízió Korkép c. sorozata tervbe vette egy félórás film elkészítését a faluról. Ez ösztönözte azok részvételét, akik kezdettől bekapcsolódtak a közösségi munkába, de új érdeklődők is megjelentek a beszélgetéseken. Folytatódott tehát a kérdések összeállítása, de az új résztvevők egyben új problémákat is felvetettek. Az egyik alapvető kérdés a helybeliek részéről, hogy jó-e, szükséges-e a faluról a film elkészítése, hiszen még igazából nem sikerült eredményt elérni a közösségi felmérésben. Hosszas viták után sikerült lezárni a kérdést azzal, hogy legyen film s abban vállalnak közreműködést is.
Ez a döntés más szempontból is kulcskérdése volt a további munkánknak, mert ehhez a filmkészítéséhez kötődött az a helyi nyilvános, egyenes adás – először a falu életében -, amelynek keretében történt a kérőív összeállításának egyik foglalkozása. Ez azért volt nagy jelentőségű a közösségi felmérés szempontjából, mert ezzel jutott el a falu lakosságához a legszélesebb körben a felmérés szándéka, lehetősége és célkitűzése. így talán természetes, hogy a munka folytatódott, a kérdőív összeállítása befejeződött, és április 15-re tervezzük a felmérésben részt vevők felkészítését. Az időpont lehet, hogy változni fog, de ma már olyan mozgások, folyamatok indultak el a faluban, amelyek nem fordíthatók vissza. Ennek jele pl. a Tó Bizottság megalakulása, – a régi halastó rekonstrukciójára. Ma már a vita nem arról szól, hogy legyen-e felmérés, hanem arról, hogy mikor és hogyan tudnánk a legjobb eredménnyel elvégezni. Itt tartunk Kecskéden.
Az összefoglalót készítette:
Keresztesi József
Komárom-Esztergom megyei Közösségszolgálat