A helyi rádiózásról: Kábelrádió Veszprémben

1993/1

A helyi rádiózás egy sajátos – Nyugaton igen elterjedt – formáját választotta egy tucat fiatalember Veszprémben: a kábeltévé hálózatán sugároznak rendszeresen szombat-vasárnaponként műsort. Mészáros Zoltánnal, a Rádió Jam egyik vezetőjével egy a hollandiai közösségi rádió tanulmányozására szervezett útról hazafelé a mikrobuszban készült az alábbi interjú:

– Hogyan kezdődött Veszprémben?
– Juhász Zoltánnal a Városi TV egyik munkatársával találkoztam amikor hazajöttem az USA-ból, ahol rengeteg videot készítettem egy éves kintlétem alatt. Őt rendelték mellém, hogy segítsen a felvett anyagokból útifilmet szerkeszteni. Kiderült, hogy Zolinak már volt egy kész terve a fiókjában a helyi rádió indítására és négy-öt ember is volt körülötte. Főként az alternatív zenében járatos, azt szerető emberek voltak ezek, akiknek már elegük volt abból, ami a központi médiákból itt zene címen ömlik. Később ez a zenei érdeklődés szélesedett egy egész rádió gondolatává.
– A találkozás és annak elhatározása után, hogy rádiót csináltok, milyen lépések következtek?
– Tavasztól rendszeresen összejöttünk, fogalmaztuk az ötleteinket, új társakat gyűjtöttünk magunk mellé.
– De most frekvenciamoratórium van…
– Igen, de van egy kihasználatlan kábelrendszere a városnak, s addig is amíg a surágzás lehetővé válik, úgy határoztunk, hogy ennek a közvetítésével, tehát kábelen indítunk egy veszprémi rádiót s így összekovácsolódik közben egy társaság.
Mindenki leírta, hogy ő milyen rádiót képzel el, milyen műsorok legyenek, miben tudna részt venni. Augusztus elejére aztán oda jutottunk, hogy az első két napos adást megszerveztük. Aztán ahogy elindultunk, fokozatosan a hat kezdő emberhez jöttek vagy tizenöten.
A legnagyobb totojázás a gazdasági, de méginkább a jogi kérdések körül volt. Most a Jam Független Kommunikációs Betéti Társaság működteti a rádiót – ez tűnt a legkedvezőbb gazdasági-jogi formának.
– Hogy elinduljon az első adás, ahhoz még más dologra is szükség volt.
– Hát igen. A technikai rész az úgy megy, hogy hétvégeken mindenki hóna alá veszi a CD-jét, magnóját vagy más technikai berendezését, lesétál a stúdióba. Most már van egy stúdiónk, amit bérelünk. Ebbe a Tüzép Vállalat illetve egy magánvállalkozó, némi ellenszolgáltatás – pénz és reklám ellenében – egy ún. ,süketszobát” épített.
Egyelőre mindenki lelkesedésből, önkéntesként csinálja ezt a munkát.
– Merült-e fel, hogy később pénzt várnak ezért a munkáért a résztvevők?
– Nem ez a fő cél, de akitől egész embernyi munkát várunk, hosszú távon azoknak kell hogy ebből jövedelme, bevétele lehessen.
– Tehát akkor majd csupa alkalmazott csinálná a műsort?
– Nem, alkalmazott nem lenne, de akkor már lennének különféle személyi kifizetések a bedolgozóknak.
– Menjünk tovább a lépések tekintetében. Tehát kellett egy szervezet, ez lett a BT, kellett a stúdió – amit most béreltek -, lett egy csapat, kellenek technikai eszközök. Tényleg mi a minimális technikai feltétel?
– A lelke az egésznek a keverőpult, ami jó ha minél többcsatornás. Ajánlatos, ha 2 CD, 2 magnó, 1 lemezjátszó, minél több mikrofon köthető rá. De lehet szerényebben is; ha fejlettebb, akkor gördülékenyebbé válik a rádiócsinálás.
– És ugye kell egy kábelhálózat. De hogy kerül a stúdióból a ,kevert” jel a hálózatra?
– Ehhez kell egy transzkóder, ami a keverő jelét rákódolja a kábelrendszerre, meghatározott frekvencián. A mi esetünkben ilyen átalakító berendezése volt a Kábelcom veszprémi vállalatának, amit rendelkezésünkre bocsátottak.
– Hogyan fogható a jel a rádiókkal?
– A 68.7 keleti URH sávon és a 95.75-ös nyugati URH rádiófrekvencián, továbbá a Városi TV képújsága alatt, ahol hétköznapokon a Danubius rádió szól, hét végén mi vagyunk hallgathatók.
– Milyen programjaitok vannak?
– Szombatonként 14 órától Szolid Jam Teaház: ez egy zenés beszélgetés, érdekes helyi emberekkel (a pisztrángtenyésztőtől a különféle művészekig). Azután nosztalgiazene az 50-60-as évek rockandrolljából, van egy gyermek ill. felnőttorvosi rovat, amihez kapcsolódik diabetikus magazin, természetgyógyász magazin a városból és környékéről meghívott szakemberekkel. 18 órától Napnyugta után címmel magazinműsor – mindig más műsorvezetőkkel. Hírek 4-kor, 6-kor: ezek az országos hírekkel kezdődnek, utána helyi hírekkel kibővítve (rendőrség, mentők, tűzoltók) a hét végi eseményekről, továbbá kulturális információk. Esti mese után jazzműsor, majd később este 1/2 10-től Holt idő címen alternatív zenei szubkulturális magazin. Vasárnap hasonló a műsorszerkezet, kibővítve újabb magazinprogramokkal, egy bluessorozattal, de van irodalmi és népzenei műsor, továbbá ami nagyon népszerű: a gyerekeknek telefonos játék.
– Könnyű a telefont bekapcsolni adásba?
– Ez rém egyszerű, mi egy kihangosítós telefonhoz tesszük az egyik mikrofont. Szinte minden műsorhoz lehet telefonon kapcsolódni.
– Ha jól értem, a műsornak több mint 60 %-a zene, a többi élő beszélgetés bejátszásokkal?
– De fontos, hogy rövidek a beszélgetések. Vagy ha hosszabb a téma, zenével megszakítjuk. És a reklám – ez fontos, mert ez a lehetséges bevételi forrásunk.
– Kihez szól a Rádió Jam?
– Akik csináljuk, van egy elképzelésünk arról a zenei és szövegtartalomról, témákról, amit közvetítünk. Nehéz azt mondani, hogy mindenkihez szólunk, de széles rétegnek akarjuk csinálni. A fontos közérdekű témákkal, mint a szexualitás, a homoszexualitás, az alkoholizmus, a drog – kívánjuk szélesíteni az érdeklődők-érdekeltek körét.
– Mi a perspektíva?
– Frekvenciát akarunk mindenképpen, helyi jellegűek akarunk maradni mindenképpen, de szeretnénk egy kicsit a város környékére, úgy 30 km-es körbe eljutni. De nem akarunk nagy multinacionális vagy országos szervezetté lenni, hanem egy emberközeli rádiót szeretnénk, ami az itt élőknek szól, ővelük készül.