A hazai kistelepüléseken – főként a leginkább hátrányos régiókban – domináns szakmai fejlesztő és segítőszerepet tölt be a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, annak a Felzárkózó települések programja.

A falvakról, a kistelepülések közösségfejlesztői munkáiról szóló tematikus számunkból nem maradhat ki ez a tartalmi minőségében és mennyiségében is kiemelkedő teljesítmény. A 300-nál több, erősen leszakadt faluban, több mint 300 ezer helyi embert érintve – a Máltaiak koordinációjával a Református Szeretetszolgálat, a Baptista Szeretetszolgálat és jónéhány egyházaktól független civil szervezetet bekapcsolva –, két-három lépcsőben indították és szervezik alapvetően a „Felzárkózó települések” (FETE) program kereteiben ezt a kormányzati támogatással zajló fejlesztőmunkát.

A „Felzárkózó települések” programmodellnek egyik fontos jellemzője, hogy párhuzamosan, egyszerre többféle területen zajlik a beavatkozó fejlesztés. A teljesség igénye nélkül említjük meg a következőket: falusi jelenlét pontok, a 3 év alatti gyermekek fejlődését – a fejlődési hátrányok csökkentését célzó speciális programok, az iskolai leszakadást megelőző – az esélyteremtést fejlesztő műhelyiskola program. Aztán a fiataloknak fejlesztő játék programok, egészségügyi szolgáltatások és ezekhez kapcsolódó szűrőprogram, ifjúsági sport (főként a foci) területén történő kezdeményezések, gyerekeknek zenei tehetségfejlesztés. A helyi gazdaság- és munkahelyteremtési lehetőségek fejlesztése, kertészeti programok, a korszerű energiafeltételek – elsősorban napelemparkok telepítése, otthonteremtő lakhatási program.
Miközben több településen alakul varroda, műhely, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzem, Budapesten a Fény utcai piacon a program saját üzletet is működtet a falvakban készült termékek értékesítésére.

A szinte holisztikus – tehát egyidejűleg az élet nagyok sok területén zajló – beavatkozást végző modellprogram másik jellemzője, a folyamatjelleg. Hogy 6-10 évig is jelen vannak egy területen. Ezzel a tartós jelenléttel növelve/megteremtve a változás esélyét a helyi, települési munkáikban.

A Felzárkózó települések harmadik kiemelt jellemzője, hogy – bár vannak modellek, szélesebb rendszerek is segítik a munkát, de – minden faluban, közösségben az ott lehetséges egyedi lépéssorozat és az ottani adottságok és szükségletek mentén áll össze, „íródik” a saját esélyteremtő programjuk. Ez azzal jár, hogy az egyes helyeken a kezdetekkor alapos, a helyi adottságokat és szükségleteket részletesen feltáró – a helyiekkel közösen kialakított lépésekkel indul a munka.
Valójában ezek a korszerű fejlesztés legfontosabb alapelvei: sokféle ágon, tartós – többéves befektetéssel és saját adottságokhoz igazodó fejlesztések történjenek.

A részletek alaposabb megismerésére ajánljuk a szervezet folyóiratának, a Máltai Tanulmányoknak a 2023/2. számát, amely teljes terjedelmében a Felzárkózó települések program összefoglaló bemutatását tartalmazza, s amely „A fenntartható öngondoskodás lehetőségéről” alcímmel mutatja be ezt a falvakban folyó programot.

Az összefoglaló lapszámban megjelenő tanulmányok:

• Vecsei Miklós: A felzárkózás matematikája
• Horeczki Réka: A szegénység kisvárosi dimenziói Magyarországon
• Ragadics Tamás: Öröklött hátrányok Visszatérő és megújuló konfliktusok a Sellyei járás „felzárkózó” településein
• Kurucz Ildikó: Paraszti mentalitástöredékek a helyi társadalmakban Társadalomtörténeti látkép vidéki településekről és helyi vezetőikről
• Lassú Zsuzsa – Hajdu Krisztina: Lépésről lépésre A családkísérés mint a Jelenlét eszköze
• Lantos Szilárd: A Felzárkózó települések program a Jelenlét programokban
• Boros Julianna – Bucher Eszter: „Jelen vagyunk, segítünk!” A felzárkózó települések helyzete és segítőtevékenységek Baranya megyében
• Mihály Bulcsú: A Hős utca felszámolásának sokadik kísérlete Esettanulmány
• Cserép Emese: „És ha méltó a ház, szálljon a ti békességtek reá”
• Pap Anna Gyöngyi: „Az önkormányzás nem cél, hanem eszköz”

A Máltai Tanulmányok jelzett száma letölthető ezen a linken: Máltai Tanulmányok | Számok 2023/2 (maltaitanulmanyok.hu)

Jelezzük, hogy a Parola folyóirat 2021/4-es és a 2022/4-es számaiban már korábban is foglalkozott a Felzárkózó települések programmal: JELENLÉT PROGRAM – alulról, a helyiekkel együtt kialakított, ottani diagnózisra épülő, türelmes szakmai folyamat – interjú Németh Nándorral
https://kofe.hu/parola/parola-folyoirat/jelenlet-program-alurol-a-helyiekkel-egyutt-kialakitott-ottani-diagnozisra-epulo-turelmes-szakmai-folyamat/

A Máltai szimfónia https://kofe.hu/parola/parola-folyoirat/a-maltai-szimfonia-program/

 

Az írásban elhelyezett képek a „Jövőképek” című máltai kiadványból valók

 

Szerző:

Péterfi Ferenc eredetileg Újpalotán népművelő, majd közösségfejlesztő. Később az NMI és jogelődjeinek a Közösségfejlesztői Osztályán dolgozott, majd az osztály vezetője lett.
Falusi és városi terepmunkákban vett részt, egyetemi, szakmai és civil képzések oktatója, konferenciák szervezője. A Parola folyóirat alapító főszerkesztője, évekig a Közösségfejlesztők Egyesületének titkára, majd elnöke volt.