Seneca római sztoikus filozófus írja barátjának, Luciliusnak címzett egyik levelében, hogy “homines dum docent discunt”, vagyis “az emberek miközben tanítanak, maguk is tanulnak”. Az ebből származó latin kifejezés jól érzékelteti az Aspektus Csoport képzési rendszerének lényegét, amely elsősorban, de nem kizárólag a pályázatain támogatott civil közösségeknek hozzáférhető.

A rendszer egyik alapelve, hogy valódi változással járó, eredményes kapacitásfejlesztést komplex támogatási szemlélettel lehet elérni. Az Aspektus programjaiban ezért pályázók pénzügyi támogatása mellett a szakmai tudásátadás meghatározó szerepet kap. Az elképzelés gyakorlatba ültetését segíti elő, hogy a pályázók a támogatási szerződés aláírásával vállalják a részvételt az Aspektus Csoport által szervezett, meghatározott számú képzésen a támogatási időszak alatt. 

A képzési rendszer olyan kulcsterületeket fed le, melyek fejlesztése alapvető feltétele a civil szektor megerősödésének. A tématerületeken belül az egyes képzések reflektálnak a helyi közösségek igényére, képesek hatékony és eredményes választ adni adott szervezet egyéni problémáira. A trénerek és képzők az Aspektus Csoport szakemberei közül kerülnek ki. Az összefogás törekszik a belső erőforrásokat használatára. A képzési rendszer azonban nem zárt, reflektál a valóságra: egymástól tanulva zajlik a tudásátadás, a képzési anyagot rendszeresen fejlesztik, a tapasztalatokat beépítik, szem előtt tartva a szektor és a pályázók aktuális igényeit, kihívásait, jelenségeit. 

Az Aspektus Csoport 2022-es megalakítását követően elindult hálózati építkezés részét képezte a tagszervezetek munkavállalóinak közös tanulási folyamata, aminek fontos célkitűzése volt azonos minőségi standardok kialakítása. Ezt is szolgálta többek között a Toolbox for Citizens módszer közös elsajátítása, hogy valamennyi aspektusos szervezet szert tegyen egy jól használható, hatékony szervezetfejlesztési eszközre. 

Kép: IMG_926

Ebbe a képzési struktúrába, szemléletbe ad betekintést az alábbi szöveg. Aktualitását az aktuális szám tematikája mellett az is adja, hogy még az idei évben, június 2-án indul az Aspektus+ névre keresztelt, vidéki civil szervezeteknek szóló regionális támogatási program, melyben lehetőség nyílik a korábbiaknál hosszabb távon, három éves periódusban kísérni egy-egy szervezet fejlődését.  

Erősödő Civil Közösségek 2018-2024

Az Aspektus Csoport jelenlegi képzési struktúrája az Erősödő Civil Közösségek (továbbiakban ECK) támogatási programban megalapozott keretekre épül. A pécsi Emberség Erejével Alapítvány a Nyílt Társadalom Alapítványokkal együttműködésben, a Regionális Közösségi Központok Program keretében hirdetett meg támogatási programot a dél-dunántúli régióban civil szerveződések, közösségek számára 2017 és 2020 között, évi mintegy 100 millió forintos keretösszeggel. A programban évente két-két pályázatot tettek közzé: az informális csoportok és civil szervezetek számára szóló kisebb, 500 ezer forintos Indító, illetve a nagyobb, civil szervezeteknek szóló 1 millió – 3 millió forintos Erősítő elnevezésű pályázatot. Az ECK első időszakában (2018-2020) a támogatási program központi eleme a kisösszegű, grassroot támogatások juttatása volt egységes koncepcióban vidéki civil szervezeteknek és informális csoportoknak. A 2020 és 2022 közötti időszakban a kísérleti támogatási programok adták az ECK gerincét, amelyek a projektfejlesztésre és a szervezeti menedzsmentre fókuszáltak a roma hálózatépítés, az érdekérvényesítés és az adománygyűjtés terén.

Az Emberség Erejével Alapítvány az ECK első pályázati kiírásaiban fogalmazta meg a fejleszteni kívánt területeket. 2010-et követően Magyarországon rendszerszinten épült le a demokrácia, ez a jogalkotásban, a civil szervezetek autonóm működésében és az állampolgári szerepvállalásban is megmutatkozott. A civil társadalom komoly, egyre veszélyesebb kihívásokkal szembesült a működés és fenntarthatóság terén. A finanszírozás átpolitizáltsága, a párbeszéd és az érdekérvényesítés fokozatos ellehetetlenítése szűkülő teret képezett a civil szervezetek körül, a működési körülményeken a kormányzati támadások, a gazdasági válság és a koronavírus-     járvány tovább nehezítettek. A demokráciát erősebbé és ellenállóbbá tevő fejlett civil társadalom feltétele, hogy minél több erős és független civil szervezet működjön Magyarországon, ezért az alapítvány a vidéki civil szektor kapacitásfejlesztését tűzte ki célul      a következő területekre fókuszálva: értékalapú működés, érdekvédelem, állampolgári öntudat, demokrácia, részvétel, nyilvánosság, függetlenség, együttműködés, támogató környezet, bázisépítés, tudatosság.

Kép: ECK-7025

Az ECK alapvetően regionális, területi és nem ágazati fókuszú program volt, ezért a pályázatban nem vezettek be témák, szakterületek szerinti korlátozást. Ez alapján bármilyen jellegű (szociális, környezetvédelmi, egészségügyi, oktatási, sport stb.) tevékenységgel lehetett támogatást nyerni, ha a szervezet olyan programot készített, amellyel növelte a társadalmi bázisát, beágyazottságát, erősítette kommunikációját, a korábbinál többet foglalkozott például adományozói kör felépítésével, és nagyobb hangsúlyt helyezett az érdekérvényesítésre. A támogatást elnyerő szervezetek bemeneti tudása és tapasztalata sokszínű volt, ezért szükséges volt egy közös nevező, alap megtalálása az érintett képzési területeken, hogy a résztvevők hasznos és gyakorlati tudást sajátíthassanak el.

A szervezetek erősítését három terület fejlesztésével határozták meg: kommunikáció, bázisépítés, valamint adománygyűjtés. A kulcsterületeken belül hét témakörben tartottak képzést. Ezek olyanok voltak, mint a saját források bővítése, a kampánystratégia készítése, az önkéntesek menedzsmentje, a közösségi média használata vagy a szervezeti belső és külső kommunikáció. A pályázati projektek minőségének javítása érdekében projekttervező képzéseket szerveztek, hogy minél felkészültebb, a pályázati programok céljaira reflektáló támogatási kérelmek szülessenek. 

A képzések jellemzően egész napos képzések voltak, az arányosság jegyében a dél-dunántúl megyeszékhelyein, Kaposváron, Pécsen és Szekszárdon szervezve. Egy-egy programévben pályázónként két képzés elvégzést tették kötelezővé oly módon, hogy a szervezetektől legalább két-két főnek kellett képviselnie közösségét.

Kép: IMG_3582

Az ECK három éve alatt 26 képzési alkalmon nagyjából kétszáz fő vett részt. Az eredmények és az elért változások láthatóvá tétele érdekében a képzési rendszer fontos részét képezte a hatásmérésnek. Az igények feltérképezése miatt a képzéseket részletes felmérés előzte meg, a begyűjtött információ a képzések tartalmi kialakítását szolgálta. Az értékelés a pályázati űrlapokon és beszámoló űrlapokon megadott válaszokon alapult, a képzésekre adott visszacsatolásokból, a bemeneti és kimeneti hatásmérő kérdőívekben adott adatokból, a mentorálás során szerzett tapasztalatokból és szervezeti interjúkból épült fel. 

Új távlatok

Az ECK harmadik (2023-2025) időszakának képzési rendszere már az Aspektus Csoport együttműködésében formálódott. A csoport négy vidéki (Alternatív Közösségek Egyesülete – Debrecen, Dialóg Egyesület – Miskolc, Emberség Erejével Alapítvány – Pécs és Motiváció Oktatási Egyesület – Szeged) civil szervezet összefogásából alakult. Az önmeghatározás szerint a csoport olyan regionális erőforrás-központok hálozata, amelyek elkötelezettek a demokrácia és a helyi közösségek autonóm működése iránt. Céljuk a magyarországi civil társadalom és a vidéken működő szervezetek erősítése pályázati programok, képzések, mentorfolyamatok, hálózatépítési tevékenységek és gyakornoki programok által.

Kép: IMG_4529

A szövetség valamennyi tagja egy közös vízióért dolgozik, de mindenkinek megvan a maga szakterülete, kiemelt témái és módszerei. Olyan hálózatként határozzák meg magukat, amelyben megmarad az egyes szervezetek függetlensége, miközben a kooperáción keresztül egy új minőség, kapacitás jön létre, ami lehetővé teszi a képzési potenciál új szintre emelését. Ez a szemlélet a képzési struktúrát is meghatározta.

A bevezetőben említett Aspektus+ program pilotja az EEA által a German Marshall Fund Engaging Central Europe alapja keretében 2023-2025 között megvalósított kapacitásfejlesztő támogatási program volt, mely a korábbi programok tapasztalataira épített, azok struktúráját vette alapul. A korábbi évekhez képest a pályázatokat már nem csak a dél-dunántúli, hanem országos hatókörrel hirdették meg, az Aspektus Csoport tagjai pedig aktívan részt vettek a szakmai program kialakításában, lebonyolításában. 

A program két pályázata az Inkubátor és a Katalizátor volt, ezeket 2023-2025 között hirdették meg. Hasonlóan az Indító és Erősítő logikájához, lényegét tekintve a vidéki civil szervezeteknek nyújtott kisadományok adták. A Katalizátor programhoz kizárólag szervezetek, míg az Inkubátorhoz informális csoportok is hozzáfértek. 

Az Aspektus Csoporton létrejöttekor tudatos építkezés zajlott annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat minél hatékonyabban használják fel. Így egy-egy pályázó kapcsolódási pontja az az aspektusos szervezet lett, amelyikhez földrajzilag közelebb esett. A képzésfejlesztés közösen zajlott,és mind a négy szervezett részt vett a pályázatok elbírálásban, pályázati tájékoztatókat tartott, szervezeti diagnózisokat készített a Toolbox for Citizen módszertannal, projektfejlesztő műhelyeket, képzéseket és regionális találkozókat szervezett. Mindezek egységesen, közös tartalommal valósultak meg. Peer csoportok és mentorálás a támogatási programokat bonyolító EEA koordinálásában valósult meg, míg az Aspektus+ programban már a többi szervezet is végzi ezt a tevékenységet.

Kép: IMG_4624

A pályázatban kijelölt szervezeti célok elérése és a további fejlődés érdekében a támogatott szervezetek számára célzott képzéseket hirdettek meg. Az ECK Inkubátor képzések hatórás workshopok formájában zajlottak jól célzott tudásátadással. Ezek központi eleme a résztvevő közösségek saját szervezeti lehetőségeinek elemzése és a tevékenységek vázlatos tervezése volt azzal a céllal, hogy a képzést követően a résztvevők új nézőpontot adjanak át a szervezeti társaiknak. Az ECK Katalizátor képzések két-háromnapos, “bentlakásos” formában zajlottak. A támogatott szerveződéseknek a felkínáltakból legalább két képzésen kötelezően részt kellett venniük a program során, ezen felül további alkalmakra igény szerint volt lehetőség. 

 

Az ECK kezdeti szakaszát jellemző három fejlesztési kulcsterület (bázisépítés, kommunikáció és fundraising) tehát kiegészült két továbbival, a menedzsmenttel és érdekérvényesítéssel. Előbbi a hatékonyabb szervezeti működést, utóbbi a tudatosabb működést, érdekérvényesítő magatartást ösztönözte. A kulcsterületeket kiegészítendő külön képzéseken foglalkoztak az EU-s értékekkel, valamint a közösségi részvétellel. 

A fenntarthatóság jegyében az Aspektus Csoport megnyitotta a képzéseket, azokhoz jelképes összegért más civil szervezetek is csatlakozhattak a program támogatottjain túl. Mivel a kapacitásfejlesztő folyamat részének tekintették a hálózatosodást, a kooperációt elősegítő eseményeket, ezért a képzések ennek színterei is voltak. A képzések a négy megyeszékhelyen valósultak meg, étkezés és útiköltség (szükség esetén szállás) biztosításával. 

A szervezeti menedzsment képzés célja a hatékonyabb és demokratikusabb belső működés kialakítása, a szervezeti tagság által támogatott döntések és működés megteremtése, megfelelő döntéshozási formák megválasztása volt. A képzés a döntéshez szükséges információk megfelelő elosztására irányult. Az adománygyűjtés célja az volt, hogy a szervezetek merjenek támogatást kérni a szervezet céljaira, képesek legyenek az első adománygyűjtésük lebonyolítására      és erről meggyőzzék a csoport többi tagját. A képzés elsősorban az adománygyűjtés elindításában nyújtott segítséget ezen a téren még tapasztalatlan, bizonytalan szereplőknek. A bázisépítés képzés célja a tudatosság elérése a volt bázisépítésben, motiváció a szervezet formálására, hogy a tagok képesek legyenek több aktív, elkötelezett embert bevonni a szervezetbe, megtalálni, hogy mit kell ehhez változtatni a szervezet működésében.

Kép: IMG_8006

Az érdekvédelem célja volt oldani a félelmet az érdekérvényesítéssel kapcsolatban, aláhúzni, hogy nem problémát okoz valaki a szervezetének, hanem erősebb, érinthetetlenebb lesz ettől. A képzés segített az ügy és érdekeltek meghatározására is a saját tevékenységben, illetve segített felismerni azokat a helyzeteket, amikor az érdekérvényesítés eszközeivel lehet és érdemes élni. Végül a kommunikációs képzés célja az volt, hogy a szervezetek képesek legyenek a saját közönség, célcsoportjuk körében fejleszteni, bővíteni a közvetlen elérést, ehhez használjanak szisztematikusan könnyen elérhető eszközöket: facebook oldal, email, hírlevél.

A támogatási rendszerek és a képzések eredményeit folyamatosan fejlesztett hatásmérő rendszer tette láthatóvá és mérhetővé, így a hatásméréssel vizsgált területek a képzések célterületein alapultak. (Az Inkubátor és Katalizátor programok eredményeit áttekintő tanulmány jelenleg szerkesztés alatt van.) A visszajelzésekből megállapítható és a benyújtott adatokból kimutatható, hogy az anyagi helyzet és függetlenség tekintetében a képzéseken részt vevő támogatott szervezeteknek nőtt az összbevétele, fontosabbá vált számukra az adománygyűjtés. A program ideje alatt valamennyien végeztek valamilyen adománygyűjtő tevékenységet, és terveznek megvalósítani a jövőben is. Általánosan elmondható, hogy a programban résztvevők kedvezőbbnek ítélték a saját szervezetük pénzügyi feltételeit. 

 

A kommunikáció tekintetében a visszajelzések alapján a képzések résztvevői úgy vélték, a program hatására a szervezeti belső és külső kommunikáció fejlődött és tudatosabbá vált. Úgy érezték, a megvalósítás során kommunikációjukkal hozzájárultak a civil szféra láthatóságának növeléséhez: sikeresebben szólították meg a helyi, és a szélesebb közönséget. Az állampolgári öntudat tekintetében megállapították, hogy a program alatti munkájukkal növelni tudták a környezetükben élők közéleti aktivitását. Érdekérvényesítés és érdekvédelem kapcsán megosztották, hogy a program alatt jobban befolyással tudtak lenni a közvetlen környezetük lakóira, figyelmet fektettek a helyi döntéshozókkal való kapcsolat kiépítésére, és megfelelően tudták az általuk képviselt közösség érdekeit képviselni.

Kép: ERD0029

A képzési rendszer részletes elemzése helyet kap majd a programot bemutató tanulmányban, ezért jelen szöveget két, a képzésekre adott visszajelzéssel zárom:

“Ezért van jelentősége az ilyen kisebb programoknak is, hogy túlélést biztosítsanak és lehetőséget adjanak a szervezeteknek arra, hogy saját maguk is át tudják gondolni további működésüket, stratégiájukat, képezzék magukat az új, egyre keményebb kihívások teljesítésére.”

“Minden szervezet számára ajánlanám függetlenül attól hogy milyen tapasztalt, vagy mennyire rég óta működik, mert nagyon sok hasznos információval, szervezetfejlesztési stratégiával és természetesen kapcsolatrendszerrel gazdagodhattunk általa.“

 

Szerző:

Mester Zoltán 2017 óta a pécsi Emberség Erejével Alapítvány kommunikációs vezetője. Magyar szakos egyetemi tanulmányai után szakmai pályafutását újságíróként alapozta meg, később kommunikációs területen folytatta. Szakterülete a sajtó- és médiakapcsolatok, a válságkommunikáció. Részt vett a Szabad Pécs megalapításában, innen váltott a civil szektorba. Az Aspektus Csoportban kommunikációs feladatokat lát el. 2024-ben diplomázott szociálpolitikából.