Vidékfejlesztés és fenntarthatóság – a RUSDELA projekt zárókonferenciája

Kezdőlap / Korábbi lapszámok / Parola 2018/3 / Vidékfejlesztés és fenntarthatóság – a RUSDELA projekt zárókonferenciája

Vidékfejlesztés és fenntarthatóság – a RUSDELA projekt zárókonferenciája

A „Fenntartható vidékfejlesztés a helyi szereplők számára” (“Rural Sustainable Development for Local Actors” – RUSDELA) nemzetközi projekt a Pillangó Komplex Térségi Fejlesztések (Pro Cserehát Egyesület) kezdeményezésére jött létre. 2016–2018 között zajlott a munka az Európai Bizottság Erasmus Plus programjának támogatásával, amiben hat ország (Magyarország, Bulgária, Görögország, Spanyolország, Portugália, Olaszország) partnerszervezetei vettek részt.

A RUSDELA Projekt célja az volt, hogy új módszertant és tudást hozzon létre a fenntarthatóság és vidékfejlesztés kapcsolatáról, Európa hátrányos helyzetű kistelepüléseinek döntéshozói számára. A nemzetközi konzorcium kidolgozta a fenntartható vidékfejlesztésről szóló eszköztárat és képzési módszertant. Ezt követően megszervezték a képzők képzését helyi aktivisták, közösségi vezetők, civilek, társadalmi vállalkozók részvételével. Ennek során rövid távú akcióterveket készítettek, melyeket saját közösségeikben, illetve munkahelyükön valósíthatnak meg. [2, 3]

A projekt eredményeit 2018. június 28-án, Budapesten, a Magnet Házban tartott zárókonferencián mutatták be. A rendezvény résztvevői rálátást kaptak a szakmai keretekre, a projekt hátterére, betekintést nyertek az eszköztár elméleti és gyakorlati részeibe, illetve megismerhették a képzés résztvevőit és munkájukat. A képzési folyamat lezárásaként a RUSDELA projekt tréningjén részt vett közösségek képviselői bemutatták helyi fejlesztéseket célzó akcióterveiket. Ezzel sikeresen zárult képzésük, amiről oklevelet is átvehettek a konferencián. [2] Az alábbiakban a rendezvényen elhangzottak és a projekt által közzétett dokumentumok segítségével foglaljuk össze a munka eredményeit.

Kassai Melinda, a RUSDELA projekt szakmai vezetője (Pillangó Fejlesztések) bevezetőjében bemutatta a fenntarthatóság gondolatának jelentőségét a vidék számára és röviden összefoglalta az eszköztár céljait.

Tudjuk, hogy az emberiség jelenlegi életmódja nem fenntarthat ó, túlfogyasztjuk a Föld erőforrásait, ami nem csak a civilizáció, hanem az egész bioszféra ma ismert képének fennmaradását is veszélyezteti. Az ENSZ 2015-ben fogadta el a Fenntartható Fejlesztési Célokat, mely a jelenleg működő rendszereken akar változtatni, hogy azokat élhetőbbé, fenntarthatóbbá tegyük, mindannyiunk közös jól-léte érdekében. A fenntartható pályára való átállás érdekében 17 célt fogalmaztak meg, melyeken belül számos alcél van. [4] Ez a rendszer azonban helyi közösségek, döntéshozók számára nehezen értelmezhető önmagában.

A RUSDELA eszköztár olyan oktató anyag, amely vidéki szereplők, kistelepülések lakói, döntéshozói számára közelebb hozza a fenntarthatóságot, ezzel is elősegítve annak megvalósítását, terjesztését. Módszertana a “korlátlan növekedés” ideálja helyett a “fenntartható fejlődés” irányába segít elmozdulni. [3]

Dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke „Egész életen át tartó tanulás – Hogyan tanuljunk és miért?” címmel tartott előadást, amivel tágabb összefüggésrendszerbe helyezte a RUSDELA eszköztárat. [5] Bemutatta az „Oktatás – rejtett kincs – Delors-jelentés a XXI. századi oktatásról” című dokumentum legfontosabb következtetéseit. Ebben az UNESCO Nemzetközi Bizottsága útmutatást kívánt adni arra, miként válaszoljon az iskola az információs társadalom kihívásaira, hogyan segítse, hogy az egyén az egész életen át tartó oktatásban való részvételével alkalmassá váljék arra, hogy jobban megértse a másik embert, a világot. [13] A Jaques Delors, az Európai Közösség korábbi elnöke vezetésével készült anyag szerint a tanulás négy pillére [5]:

  • Tanulni, hogy tudjak – széleskörű, általános ismeretek megszerzése, amelyek lehetővé teszik, hogy néhány témában a mélyre menjek. Ennek terepe az iskola.
  • Tanulni, hogy tegyek – megtanulni azt a készséget, hogy egyszerre több felé tudjak koncentrálni, és csoportban tudjak dolgozni. Ennek terepe a munkahely.
  • Tanulni, hogy legyek – a személyiség kialakítása, képesség arra, hogy egyre nagyobb önállósággal, ítélőképességgel és személyes felelősséggel tudjak tevékenykedni. Ennek terepe a magánélet.
  • Tanulni, hogy együtt éljünk – más emberek megértése és az összekapcsoltság felismerése. Ennek terepe a közélet.

 

Dr. Réthelyi Miklós

A „környezet” az, amiben élünk; a „fejlesztés” pedig az, amit ebben az élettérben teszünk az életkörülményeink javítása érdekében. Ez a két fogalom elválaszthatatlan egymástól. A RUSDELA eszköztár a fenntarthatóság felé való átmenet módszereit tanítja, melyekben a környezet, a társadalom és a gazdaság egyformán jelen van, egyaránt fontos. Fogódzó a helyi kezdeményezők számára – az egész életen át tartó tanulás egyik tankönyve. [5]

Mester Attila, a RUSDELA projekt vezetője (Pillangó Fejlesztések) módszertani szempontból mutatta be a kézikönyvet. A RUSDELA eszköztár [3] egy gyakorlatorientált, könnyen kezelhető tudáscsomag, melyet mind a döntéshozók, mind más kulcsszereplők (trénerek, civilek stb.) könnyen használhatnak a gyakorlati keretek között. Elméleti és gyakorlati egységeinek tartalma a következőképpen összegezhető [1]:

  • A fenntartható fejlesztés és a vidékfejlesztés lehetséges kapcsolódási pontjai – agro-ökológia és a fenntartható élelmiszer előállító rendszer (mit takarnak e fogalmak, milyen előnyeik vannak, működő példák)
  • Város-vidék kapcsolat (foglalkoztatottság, turizmusfejlesztés, fenntartható közlekedés)
  • A változás elmélete (környezeti válság és megoldási lehetőségek, módszerek)
  • Eszközök és módszerek (szükséglet felmérés, reziliencia, tervezés, közösség bevonása)

 

A RUSDELA eszköztárat használhatjuk önállóan is, de szakembert is bevonhatunk a fenntartható vidékfejlesztési folyamat beindításához, megtervezéséhez és lebonyolításához. A kézikönyv információs forrásként használható, de segítségével tréninget, képzést is összeállíthatunk és tarthatunk a helyi közösségek szereplői számára. [1]

Hogyan segítheti az eszköztár, hogy a vidéket fenntarthatóvá tegyük?

Az előadók és a hallgatóság részvételével kerekasztal beszélgetést folytattak arról, hogyan segítheti a RUSDELA eszköztár a fenntarthatóság valós vidéki megjelenését, beágyazódását? A beszélgetés moderátora Kajner Péter, a ELTE TáTK Humánökológia Mesterképzés oktatója volt. Az elhangzott gondolatokat az alábbiakban összegezzük.  

Fiatalok bevonása. Alapvető probléma, hogy a fiatalokat hogyan tegyük érzékennyé a fenntarthatóság kérdései iránt, hogyan vonjuk be a cselekvésbe? A hozzászólók számos jó módszert említettek a gyermekek, kamaszok érdeklődésének felkeltésére, a bevonásra.

A táborok, erdei iskolák, természetjárás, iskolakertek – az élmény alapú megközelítés – lehetővé teszi, hogy rácsodálkozzanak a környezet értékeire és törékenységére. Ki kell alakítani az érzelmi elköteleződést. Néprajzi foglalkozásokon jól működtek pl. olyan élménypedagógiai módszerek, ahol a gyermekek, kamaszok számára úgy adták át az ismereteket, hogy azt saját, meglévő tudásukhoz, életmódjukhoz is tudták kapcsolni. Ha egy kortárs adja át a tudást, azt sokszor könnyebben elfogadják, mint ha egy felnőtt.

A gyermekek már „kütyükkel” a kezükben nőnek fel, ezt a világot még az egy generációval idősebbek is sokszor nehezen értik. Azonban a mobileszközöket a fenntarthatóságra nevelésben is lehet használni. A Hozd a saját eszközödet (Bring Your Own Device, BYOD) megközelítés mobileszközök segítségével keltheti fel a gyermekek érdeklődését. Egy virtuális városi séta vagy kincskeresés GPS-szel, kerülőúton ugyan, de megismertetheti a környezetükkel a gyermekeket.

Helyi folyamatok beindítása – hogyan kezdjünk neki? A közösségi folyamatok beindítása mindig nagy kihívás. A RUSDELA eszköztár nem tudja változtatásra motiválni azokat, akik nem akarnak változást, de segíthet azoknak, akik nekikezdenének. A szerzők településfejlesztési tervezésben, stratégiakészítésben is tudnak segíteni.

Magyarországon az ökológiai gazdálkodás területi kiterjedése másfél évtizeddel ezelőtti szinten áll, elmaradt a dinamikus növekedés. A RUSDELA eszköztár egyik fókusza az agroökológia, a kisléptékű, vegyszermentes mezőgazdaság fejlesztése. Számos kapcsolódó területen kifejezetten egyszerű lenne elindulni, pl. a települési komposztálással, hulladékcsökkentéssel. Ehhez azonban párbeszédet, együttműködést kell létrehozni a helyiekkel, a döntéshozókkal – erről is szól az anyag többek között.

Az egyházak bevonása fontos lehet a helyi fenntartható fejlesztési folyamatok beindításában. A Laudato Si’ pápai enciklika fontos üzenetet, hívó szót fogalmazott meg. A helyi érvényesítés azonban sokszor egy-egy elkötelezett emberhez köthető. Jó példát mutat a közösségépítésre Szólád, ahogy egy dinamikus lelkész, Hajdú Zoltán Levente keltette új életre gyülekezetét. Érdemes lehet az egyházmegyék püspökeit megszólítani, de az iskolanővérek, szerzetesrendek is jó partnerek lehetnek.

A fenntarthatóság felé való átmenetet legjobb, ha magunkkal kezdjük. Ha a saját életünkben, családunkban elkezdjük megvalósítani a környezetbarát, ésszerű megoldásokat, látni fogjuk előnyeit, de költségeit, nehézségeit is. Ahhoz, hogy fenntartható vidékfejlesztést kezdeményezzünk, előbb magunknak kell elsajátítani ennek lényegét és módszereit – tanulnunk kell.

Jó példák. A fiatalokat teszi érzékennyé a fenntarthatóság és a vidék értékei iránt a Gyüttment Fesztivál. 2018-ban már negyedszer szervezte meg a Mindenegyüttmegy Egyesület és tenni vágyó fiatalok csapata. A fesztivál a vidéki életet népszerűsíti, és valódi megoldási alternatívákat kínál. A rendezvény hulladékmentes, ami példa lehet mások számára is. Kezdeményezni lehetne ennek mintájára a „felelős rendezvény” minősítés kialakítását.

Ipolytölgyes polgármestere, Radnai Bertalan a fenntarthatóság felé való átmenet egy praktikus és egyszerű példáját mutatta be. A 300 lelkes falu az ország „leggazdagabb települése” – mindenkinek „van” pl. 13 kenuja. Ezt a közösségi eszközkölcsönzéssel érték el: az önkormányzat által beszerzett kenukat, létrát és más készségeket is lehet kölcsönözni. Ezzel mindenki olcsón juthat az eszközökhöz, amivel a kiadások mellett az anyaghasználatot is lehet csökkenteni közösségi szinten.

A gyakorlati hasznosítás első tapasztalatai

A konferencián a RUSDELA képzés résztvevői beszámoltak megkezdett helyi programjaikról. Balogh Judit, kertészmérnök, a Falufejlesztési Társaság és a Budapest Környéki Népfőiskola tagja „A balatonszárszói turizmus bio-élelmiszerrel való ellátása” egyéni akciótervet mutatta be. [7] A folyamatot a Dél-Balatoni Népfőiskola Egyesület kezdeményezte. Balatonszárszó térségében jellemző az elvándorlás, az elöregedés és a lakosság passzivitása. A nyaralókat és turistákat főleg a nagyobb közeli városokból látják el szolgáltatásokkal.

  1. június 22-én a Dél-Balatoni Népfőiskola Egyesület vezetőségével megbeszélést tartottak. A helyi fejlesztési folyamat a turizmus fenntartható fejlesztését tűzte ki célul. A kistérség lakosságának bevonásával látnák el a Szárszóra látogató turistákat bioélelmiszerrel. A helyi megélhetés biztosítása segíthetne az elvándorlás megállításában. A kidolgozott akcióterv fókuszában a balatonszárszói kisrégió agrártermelőivel és kerttulajdonosaival folytatandó együttműködés kialakítása áll. A fejlesztési folyamat első lépéseként egy Téli népfőiskolai biotermesztési és állattartási képzés megszervezését tervezik.

Mikó Attiláné, az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános Iskola pedagógusa „Fókuszban a Fenntarthatóság – Környezeti nevelés megjelenése az általános iskolákban” című előadásában számolt be tevékenységeikről. Elmondta, hogy a fenntarthatóságot az oktatásban nehéz megjeleníteni. Az értékrend bizonytalansága mellett a pedagógusok nem feltétlenül magabiztosak saját környezeti nevelési kompetenciájukban, illetve módszertanilag nem vagy nehezen tudják elhelyezni a fenntarthatóság kérdésköreit saját tantárgyukban. Megoldásként javasolható, hogy a pedagógusokat konferenciákon, műhelymunkákon ismertessék meg a módszerekkel; ismerjenek meg mintaiskolákat, tartsanak helyi nevelési értekezleteket ezekben.

2014-ben iskolájukat örökös ökoiskolává nyilvánították. Nem csak az oktatásban, de az iskola működésében is környezettudatos elveket alkalmaznak. Ennek példái a fenntarthatósággal kapcsolatos témakörök feldolgozása az iskolában, tanórán kívüli tevékenységek és szabadidős programok, vagy a részvétel a „Te szedd!” takarítási akciókban. Minden évben megrendezik a fenntarthatósági témahetet. Erdei iskolát szerveznek és iskolakertet tartanak fenn. A tapasztalaton alapuló tanulás, a témák újszerű feldolgozása, a tanulási környezet megváltoztatása erős motivációt jelent a diákoknak az ismeretszerzésben.

 

Oklevél átadás az előadóknak a konferencián

 

Dr. Majoros Tímea, az Élményakadémia Közhasznú Egyesület képviseletében „Élménypedagógiai szakmai konferencia fenntartható módon” címmel mutatta be akciótervét. Az Egyesület olyan konferenciát tervez, mely a gyakorlati, tapasztalati tanulás tere lehet. Főleg hátrányos helyzetű célcsoportokat támogató (gyermekvédelmi gondoskodásban, cigánytelepeken élő) szakemberek számára szervezik. Olyan tudást kívánnak terjeszteni és olyan szellemiségben, mely a befogadó társadalom kialakulását segíti. A társadalmi problémákra közös megoldásokat keresnek.

A konferencia megvalósításánál ügyelni kívánnak a környezettudatosságra. Nem használnak műanyag poharakat és evőeszközöket, törekszenek a minimális hulladéktermelésre, a keletkező hulladékot szelektíven gyűjtik. Emellett a tudatos víz-, illetve energiafogyasztás is a célok között szerepel. A folyamat tervezési fázisában a szervező csapat találkozóján megfogalmazták az üzenetet és célt, tisztázták a hangsúlyokat. Összegyűjtötték a logisztikai feladatokat, kijelölték a felelősöket és konkrét tevékenységeket határoztak meg a célok megvalósítása érdekében.

Deákné Bárdos Éva, a Dél Mátra Egyesület munkaszervezet vezetője „Dél-Mátra a mi térségünk” címmel egy workshop előkészítését célzó akciótervet mutatott be. A térségben a társadalmi és gazdasági fejlődés meghatározó alapját a természeti környezet képezi. Helyi Fejlesztési Stratégiájuk jövőképének három pillére a fejlődő gazdaság, az élhetőbb környezet és a megőrzött hagyományok.

Olyan rendezvény tervét készítik most elő, amelynek célja az ismeret átadás, az együttműködés erősítése, az élhetőbb környezet megteremtésének jó gyakorlatait bemutatni, a közös cselekvés alapjait megteremteni, valamint érzékenyíteni a környezettudatos cselekvésre. Civil szervezetek, egyházak képviselőit, aktivistáit, önkénteseit; önkormányzatok képviselőit, dolgozóit; oktatási intézmények dolgozóit (tanárokat); vállalkozások vezetőit tervezik meghívni a rendezvényre. A konferencián a helyi jó példák közül számosat bemutatnak, és megvitatják, hogyan lehetne ezeket máshol is hasznosítani.

Magyar Zita és Nagy Boglárka a Puszta Ötös munkáját, terveit ismertették. A térségfejlesztő egyesületet Árpádhalom, Derekegyház, Nagymágocs, Szegvár és Székkutas hozta létre 2013-ban. A RUSDELA eszköztár segítségével, nemrég kidolgozott akciótervük fókuszában az a kérdés állt, hogyan lehetne Árpádhalom, egy 500 lelkes tiszántúli falu elszigeteltségén fenntartható módon enyhíteni? A helyi lakosok visszatérő igénye, hogy javítsák az utak minőségét, mert nehezen elérhető a település. Kérdés azonban, hogy ha megépül a jobb és biztonságosabb út, vajon többet fognak-e a lakosok falujuktól távol tartózkodni? A munka során elemezték a közlekedésfejlesztés alternatíváit, a lakossági bevonás lépéseit tervezték meg. Emellett a helyi ökoturizmus fejlesztésének és a minőségi nyelvoktatás biztosításának feladatait is felsorolja az akcióterv.

A „ZÖLDítő” World Café-t Nagymágocson tartották, 2018. június 21-én. A rendezvényen helyi fiatalok vettek részt. Az eszmecsere során kiderült, hogy az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljaiban megfogalmazottak túl általánosak, nem tudják magukra nézve értelmezni. Amikor viszont konkrét példákat hallottak a fiatalok, rögtön érthetővé váltak a célok. A műhelymunka gyakorlati eredményeként feladattervet állítottak össze, mellyel a Puszta Ötös ötödik születésnapját hulladékmentessé teszik.

 

A RUSDELA projekt eredményeit bemutató zárókonferencia megmutatta, hogy a létrehozott eszköztár és a megvalósult képzések a későbbiekben a gyakorlatban is hasznosíthatók lehetnek. Ehhez azonban a helyi szereplők elköteleződése és tettvágya nélkülözhetetlen. Az eszköztár elméleti és gyakorlati ismeretekkel tudja őket segíteni, a projektgazda szakértői pedig a gyakorlatban is tudják segíteni a helyi tervezési folyamatokat. Az elkészült anyagok, illetve a konferencia előadásai az alább felsorolt címeken elérhetők. A Pillangó Fejlesztések szívesen áll önkormányzatok, lakossági csoportok, közösségek rendelkezésére, ha helyi szintű fenntarthatósági programok kidolgozásához, megvalósításához szeretnének segítséget, mentorálást, képzést. Kapcsolat: info@bffd.hu

Források

Háttéranyag és beszámoló

  1. A RUSDELA eszköztár ismertetője. A Vidék, fenntarthatóság, vidékfejlesztés kapcsolata című szakmai rendezvény kapcsolódó anyaga (2018. június 28., Budapest, Magnet Ház). Pillangó Fejlesztések, 2018 http://www.bffd.hu/rusdela-projekt90/rusdela-eszkoztar
    Letöltve: 2018.10.21.
  2. Vidék, fenntarthatóság, vidékfejlesztés kapcsolata szakmai konferencia. [Honlap cikk] Pillangó Komplex Térségi Fejlesztések, 2018 http://www.bffd.hu/rusdela-projekt90/zarokonferencia
    Letöltve: 2018.10.21.

 

Kézikönyv

  1. RUSDELA Fenntartható vidékfejlesztés a helyi kulcsszereplők és döntéshozók számára. Képzési eszköztár. Pillangó Komplex Térségi Fejlesztések – Pro Cserehát Egyesület (Magyarország), Materahub (Olaszország), Manra (Spanyolország), SPI (Portugália), Resilience Earth (Spanyolország), Maich (Görögország), 2018. http://bffd.hu/butterfly_open/file_open.php?number=eyxxka20w8 Letöltve: 2018.10.21.

Előadások (elhangzásuk sorrendjében)

  1. Kassai Melinda: A Rusdela eszköztár bemutatása. A vidék, fenntarthatóság, fenntartható fejlesztési célok kapcsolata. Előadás a Vidék, fenntarthatóság, vidékfejlesztés kapcsolata című szakmai rendezvényen. 2018. június 28., Budapest, Magnet Ház
  2. Dr. Réthelyi Miklós: Egész életen át tartó tanulás. Hogyan tanuljunk és miért? Előadás a Vidék, fenntarthatóság, vidékfejlesztés kapcsolata című szakmai rendezvényen. 2018. június 28., Budapest, Magnet Ház
  3. Mester Attila: A RUSDELA képzési eszköztár módszertani bemutatása. Előadás a Vidék, fenntarthatóság, vidékfejlesztés kapcsolata című szakmai rendezvényen. 2018. június 28., Budapest, Magnet Ház
  4. Balogh Judit: A balatonszárszói turizmus bioélelmiszerrel való ellátásának stratégiai megbeszélése. Előadás a Vidék, fenntarthatóság, vidékfejlesztés kapcsolata című szakmai rendezvényen. 2018. június 28., Budapest, Magnet Ház
  5. Mikó Marietta: Fókuszban a fenntarthatóság
    környezeti nevelés megjelenése az általános iskolában. Előadás a Vidék, fenntarthatóság, vidékfejlesztés kapcsolata című szakmai rendezvényen. 2018. június 28., Budapest, Magnet Ház
  6. dr. Majoros Tímea: Élménypedagógiai szakmai konferencia fenntartható módon. Előadás a Vidék, fenntarthatóság, vidékfejlesztés kapcsolata című szakmai rendezvényen. 2018. június 28., Budapest, Magnet Ház
  7. Bárdosné Kocsis Éva: Vonzó Dél-Mátra – Dél-Mátra a mi térségünk. Workshop. Előadás a Vidék, fenntarthatóság, vidékfejlesztés kapcsolata című szakmai rendezvényen. 2018. június 28., Budapest, Magnet Ház
  8. Magyar Zita: Egyéni akciónap. Öt év – öt falu Puszta Ötös születésnap. „ZÖLDítő” World Café – Nagymágocs, 2018. június 21.
  9. Nagy Boglárka – Magyar Zita: Öt év Öt falu. Egy fenntartható együtt-működés. Előadás a Vidék, fenntarthatóság, vidékfejlesztés kapcsolata című szakmai rendezvényen. 2018. június 28., Budapest, Magnet Ház

 

Az [5]–[12] előadások forrása: http://www.bffd.hu/rusdela-projekt90/zarokonferencia Letöltve: 2018.10.21.

 

A RUSDELA projekt honlapja:
https://www.rusdelaproject.eu/hu/projekt/

 

Egyéb forrás

  1. Majzik Lászlóné: Oktatás – rejtett kincs – Delors-jelentés a XXI. századi oktatásról. Új Pedagógiai Szemle, 1997 november. http://ofi.hu/tudastar/oktatas-rejtett-kincs  Letöltve: 2018.10.21.

 

Fotók: Pillangó Fejlesztések

Betűk méretezése
Kontraszt